Hirdetés

A rendszerváltás menete

17 perc olvasás

Előzmények:

Hirdetés

1973 kőolajválság okozta gazdasági problémák, tarthatatlanná tették a Kádár-rendszer életszínvonal-politikáját, ami hitelválságba, adósságspirálba vitte Magyarországot, melyből kiutat jelentett, hogy 1981-ben felvették Magyarországot a Nemzetközi Valutaalapba, Világbankba, aminek révén elkerültük az államcsődöt. Ez a gazdasági nehézség vezetett ahhoz, hogy a párton belül aktivizálódtak a reformközgazdászok valamint a párton kívüli, ellenzéki értelmiségiek két csoportja ún. Beszélő-kör, vagy polgári-demokraták; illetve a Tiszatáj folyóirat körül tömörülő a határon túli magyarok sorsáért felszólaló írók.

Már 1977 januárjában a magyar értelmiség néhány tagja állást foglalt a csehszlovákiai ellenzék Charta-77 elnevezésű polgárjogi kezdeményezése mellett. Kialakultak a magyar ellenzéki gondolkodás műhelyei és megjelent a házi készítésű sajtó, a szamizdat is.

1981-ben jelent meg a legjelentősebb szamizdat folyóirat a Beszélő. Az ellenzéki irodalom terjesztését és olvasását büntették, de nem tudták meggátolni a terjedésüket.

Az 1980-as években sorra alakultak a klubok, társaságok – a civil társadalom bele akart szólni a közügyekbe (Duna-kör, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, Veres Péter Társaság)

1985-ben a magyar ellenzék 45 tagja tanácskozást tartott Monoron: elemezték az ország társadalmi és gazdasági válságának okait, keresték a kiút lehetőségeit.

Hirdetés

1986 novemberében a Magyar Írószövetség a közgyűlésén kibuktatta a vezetésből a párt által támogatottakat.

1987 nyarán a Beszélő különszámában a radikális ellenzék megjelentette Társadalmi szerződés címmel politikai programját:

– Kádárnak le kell mondania

– gyökeres politikai fordulatra van szükség – gazdasági és politikai reformokra épülő politikára

– társadalmi egyetértésre van szükség, enélkül nem valósulhat meg a nemzeti felemelkedés

1987 júniusában a pártvezetés személyi változásokat hajtott végre:

Hirdetés

– a miniszterelnök Grósz Károly lett

– az Elnöki Tanács elnöke Németh Károly lett

A változtatásokkal nemcsak a társadalom, hanem az MSZMP tagságának jelentős része is elégedetlen volt.

Az események következtében a hatalom arra kényszerült, hogy módosítsa az ellenzékkel szembeni politikáját: szélesebb teret engedtek a párbeszéd lehetőségének, de elutasították, hogy az ellenzék szervezett akciókat indítson.

 

Menete, jellemzői:

Az események hatására az új miniszterelnök kénytelen volt a korlátozott pluralizmus programjával fellépni. Az ellenzéknek a korábbinál valamivel tágasabb keretet kínált a Grósz-kormány. Az ellenzék számára azonban nyilvánvaló volt, hogy ez a program nem jelent változást.

Hirdetés

1988-ban a lassú elszegényedésre válaszul a magyar társadalom fokozottabb változásokat követelt. Mivel a fennálló rendszer már nem tudta biztosítani az életszínvonal javítását, ezért a nép elfogadta az ellenzéki értelmiség javaslatát, a nyugati típusú demokráciát. Ebben viszont elsősorban nem a szabad társadalom eszménye vonzotta, hanem a fogyasztói társadalomé.

1988-ban jöttek létre az első ún. rendszerváltó pártok (MDF, FIDESZ, SZDSZ), még az egypártrendszer keretei között.

A Magyar Demokrata Fórum 1988 januárjától nyílt vitanapokat rendezett a Jurta Színházban. Ezeken az ellenzék minden irányzata részt vett, éppúgy, mint az 1988. március 15-i ünnepségeken, melyet a rendőrség még feloszlatott. 1988. március 30-án megalakult a FIDESZ, mint önálló, ifjúsági szervezet. Május 1-jén alakult meg a Szabad Kezdeményezések Hálózata, ez az SZDSZ elődszervezete lett. 1988 májusában szervezték meg a Történelmi Igazságtétel Bizottságát (1956 áldozatainak felkutatására) is. Ekkor jött létre a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét, amely először ütött rést az állampárti szakszervezet, a SZOT kizárólagosságán.

Az MSZMP-n belül is egyre többen elégedetlenek voltak a fennálló vezetéssel és annak módszereivel. Pozsgay mellett Nyers Rezső szerepét kell megemlíteni, aki az Új Márciusi Frontot szervezte. Ez a párton belüli reformereket tömörítette. 1988 májusában pártértekezletet tartottak, ezen Kádár és klikkje kibukott a hatalomból. Beválasztották a Politikai Bizottságba Pozsgay Imrét és Nyers Rezsőt. A párt főtitkára és a miniszterelnök Grósz Károly lett. Kádár János az MSZMP elnöke lett, rendszerének bukását jelezte már ez a személyi változás is. Kádárék menesztése tehát felemás eredményt hozott. Grósz a munkásőröknek az ellenzékkel szembeni erőszakos eszközök alkalmazhatóságát említette.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!