Hirdetés

1848-49-es forradalom és szabadságharc

15 perc olvasás

 Az országgyűlés ismét működőképessé vált. A baloldal követelésére a hazaárulókat törvényen kívül helyeztékFölállították a vésztörvényszéket. Dolgozni kezdett a nagyváradi fegyvergyár, működött a bankópréslétrejött az egészségügyi és a postaszolgálat. A szabadságharc anyagi és katonai ereje tovább nőtt.

Hirdetés


Hirdetés

● Kossuth Dembinski Henriket nevezte fővezérré, aki Kápolna térségében ellentámadást indított, de vereséget szenvedett, majd a honvédcsapatokat a tiszti tiltakozások ellenére a Tisza mögé vonta vissza. (febr. 26-27.)

● Görgei az elégedetlenek élére állt, és megtagadta az engedelmességet DembinskinekKossuth Görgeit haditörvényszék elé akarta állítani. A táborban azonban maga is meggyőződött arról, hogy az OHB tagjai is alkalmatlannak tartják Dembinskit, így Görgeire bízta a fősereget.

● Windischgrätz és az udvar 1849. március 4-én Olmützben kiadott egy nyilatkozatot, melyben megszüntette Magyarország függetlenségét (túlértékelték a kápolnai győzelmet).

Téli hadjárat – Erdélyben

● Bem karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt.

● 1849. március 21-ére egész Erdélyből kitakarította az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz csapatokat. A levert nemzetiségi fölkelőknek büntetlenséget adott.

Hirdetés

A DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT – 1849. IV. 1 – V. 21.

● 1849. március végén, a Tiszánál összevont 50.000 honvéd támadásba lendült és alig 4 hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzte az ellenséget (IV. 2. Hatvan, IV. 4. Tápióbicske, IV. 6. Isaszeg, IV. 10. Vác, IV. 19 Nagysalló).

● Gerillák szabadították föl a bányavárosokat, és a Szepességet.

 Bácskát és a Temesközt Perczel és az Erdélyből odasiető Bem tisztította meg az ellenségtől.

● Május közepére Magyarország egész területe, május 21-ére Pest-Buda is fölszabadult!

Hirdetés

 

A Habsburg-ház trónfosztása

Kossuth április 14-én a képviselőháznak debreceni nagytemplomban tartott nyilvános ülésén kimondatta a Habsburg-ház 2. trónfosztását és Magyarország függetlenségét. A Függetlenségi Nyilatkozat nem szólt az államformáról, így Magyarország király nélküli királysággá vált, ezért kapott Kossuth kormányzó-elnöki címet.

Új kormány létrehozása

Debrecenben létrehozzák az új kormányt Szemere Bertalan elnökletévelKossuth kormányzó-elnöki tisztségének hatásköre csökkent. Rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek, és nem volt joga a képviselőház feloszlatásához sem.

Az orosz beavatkozás

Bécs április elején I. Miklós cárhoz fordult. Az orosz önkényuralkodó május 9-én kiáltványban tudatta a világgal, hogy Ausztria segítségére siet. Ezzel a magyar szabadságharc végzetesen elszigetelődött, sorsa eldőlt.

● Június elején megindult a császári és cári hadsereg (200 ezer orosz + 170 ezer osztrák katona 132 ezer magyarral szemben) összehangolt támadása. A császári hadsereg új főparancsnokot kapott: Haynaut.

 A magyar kormány általános népfölkelést hirdetett, de a gerillaakciókat az orosz hadvezetés kegyetlenül megtorolta.

Hirdetés

 Kézzelfogható eredmény született a nemzetiségi megbékélésben: legtöbb helyen beszüntették a harcot, az országgyűlés pedig megszavazta az Európában sokáig egyetlen nemzetiségi törvényt.

Magyar részről két terv volt a védelemre:

1. Komáromnál összpontosítani minden erőt (Görgei) az utolsó percig várta, h kedvező ajánlatot kapjon és túl későn vette fel a harcot, túl későn indult el Komáromból.

2. Perczel + Dembinszki terve: Szeged felé vonulni (korm + hads) előnye, hogy veszély esetén közel van a semleges török terület a menekülésre. Megindultak SZEGEDRE!

 1849. VI végére a Dunántúl elveszett → utolsó remény: összpontosított támadás az oroszok ellen a Tisza-Maros szögénél, még Haynau oda nem ér → DE Görgey nem ért oda időben, VII. 2-án Komáromnál súlyos vereséget szenvedett és csak ezután indult D-K Mo felé, hogy egyesüljön a Dembinski vezette fősereggel Aradon.

Hirdetés

● A szabadságharc utolsó győzelmét Guyon Richárd tábornok aratta Délvidéken: Jellasicsot júl. 14-én a Dunától délre kergette.

● 1849. VIII. 9-én ért Aradra Görgei. Dembinszkinek a fősereggel Szeged feladása után szintén Aradra kellett volna mennie, de helyette az ellenség kezében lévő Temesvárra indult (Erdélybe akart jutni, hogy segítsen Bemnek, 1849. VIII-ig tartotta Bem Erdélyt). A kormány az engedetlen Dembinskit leváltottahelyére kinevezte Bemet, aki augusztus 9-én csatát vállalt Haynau ellen. A szabadságharc utolsó nagy csatája a honvédsereg vereségével végződött.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!