Hirdetés

A reformmozgalom kialakulása és főbb kérdései

A reformkor Magyarországon 1830-1848-ig tartott. 1830-at tekintjük kezdőpontnak, mivel az 1825-27-es országgyűlést még nem a liberális reformszellem, hanem a hagyományos rendi ellenzékiség jellemezte. De fontos megemlíteni, hogy ezen az országgyűlésen érték el a rendek jogaik megerősítését, ami biztosította a keretet a következő évtizedekben kibontakozó reformmozgalomnak.

Hirdetés

A reformkor egyik legnagyobb alakja kétségkívül Széchenyi István gróf volt. Beutazta Európát, majd hazatérvén határozott küldetéstudattal látott neki, hogy az ország szekerét a boldogulás irányába fordítsa. Széchenyi 1791-ben Bécsben született, dunántúli, katolikus, arisztokrata, udvarhű családban. Apja gróf Széchényi Ferenc, anyja gróf Festetich Julianna. Katonai nevelést kapott, részt vett a győri (1809) és a lipcsei (1813) csatákban. Az 1814-15-ös bécsi kongresszus után leszerel. Szoros barátságot kötött báró Wesselényi Miklóssal és utazott is vele Angliától Törökországig. Széchenyi úgy gondolta Magyarország válaszút elé érkezett. A kérdés, hogy csatlakozik-e a fejlett Nyugathoz vagy a fejletlen Kelethez.

Támogatása révén összegyűlt a szükséges pénz a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásához (1825).

Pesten angol mintára úri kaszinót hozott létre, meghonosította a lóversenyt, hogy az arisztokráciát Pesthez kösse.

Széchenyi részt vett ezen kívül a Kereskedelmi Bank alapításában, foglalkozott a magyar színház kérdéseivel; példájával és ösztönzésével elősegítette a bortermelés és selyemhernyó-tenyésztés fokozódását, színvonalát; királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját, 1840-es években a Tisza-szabályozás megindítása (Vásárhelyi Pállal), a balatoni gőzhajózás életre hívása emelkedik ki gyakorlati tevékenységeiből. Angliában az ipar fejlődése, a széles középréteg, a stabil állam és a lóversenyzés nyűgözte le.

Az ő kezdeményezésére létesítettek Óbudánál téli kikötőt, és egy gőzgéppel működő hengermalmot is felépítettek.

A Lánchíd is Széchenyi nevéhez kapcsolódik (William és Thierus Clark angol hídmérnökök). Széchenyi volt a motorja az építkezésnek. Ez volt az első állandó híd Pest és Buda között. Itt kötelezték először a nemeseket hídpénz fizetésére. A híddal Széchenyi dédelgetett tervét is siettetni kívánta: az ország fővárosává emelni Pest-Budát. Az 1820-as évek Széchenyi évtizedének mondható. Számtalan kulturális, gazdasági, infrastrukturális reformot indított a gróf.

A Várhegy-alagút megépítésének terve ugyancsak Széchenyitől ered.

1828-as első műve, mely a lótenyésztésről, fajtaváltásról, lóversenyzésről szól. 1830-ban adta ki Hitel c. művét, melyben a reformok szükségességéről akarta meggyőzni olvasóit. A Hitelt két féleképpen lehet értelmezni. Egyrészt egy pénzügyi tranzakciót, másrészt a hitelességet és értelmet jelenti.

Széchenyi szerint a nemesség számára a kiváltságok gazdaságilag már előnytelenek: az ősiség (1351) akadályozza a hitelfelvételben és birtokai eladhatatlanok, a robot a hatékony és termelékeny gazdálkodásban, a vámok a kereskedelemben. Széchenyi a nőknek ajánlotta művét. Az arisztokratáktól várta a reformok megvalósulását, de a köznemességre hatott, akik megérezték a napóleoni háborúk konjunktúrája után a gazdasági visszaesést és elszegényedtek. Ők is reformpártiakká váltak ezáltal.

Széchenyi politikai eszmélése idején kötött szoros barátságot báró Wesselényi Miklóssal. Mindketten a reformokat sürgették, de Széchenyi a reformok akadályának, Wesselényi előfeltételének látta a rendi ellenzékiséget (köznemesség). Az első kritika 1831-ben született ellene gróf Dessewffy József Taglalat című művében.

Wesselényi a Balítéletekről c. munkájában foglalta írásba nézeteit 1831-ben (2. kritika).

Széchenyi további két művében, a Világban (felvilágosítás) és a Stádiumban „szakasz” egységes rendszerbe foglalta gondolatai a rendi berendezkedés felszámolásáról. Ezek válaszok a Taglalatra. Az 1832-36-os országgyűlés programadó műve volt a Stádium.

Az 1831-es kolerafelkelés következtében a nemesség egésze felfogta: a jobbágyok helyzetének megoldása elodázhatatlan. A liberális ellenzék az érdekegyesítés politikájával maga mögé kívánta állítani a jobbágyságot. Ez a felismerés fontos szerepet játszott a polgári átalakulás programjának megvalósításában. (12 pont elemzése)

Az 1832-36-as országgyűlésen az önkéntes örökváltság terve kudarcot vallott, de megszerveződött a liberális nemesség.

A reformtábor fontosnak tartotta az ország közvéleményének tájékoztatását az országgyűlés harcairól. Az Országgyűlési Tudósításokat Kossuth Lajos irányította.

A kormányzat erőszakkal próbált gátat vetni a reformoknak. Letartóztatások kezdődtek, ekkor fogták perbe pl.: Kossuthot is. Azonban a rendek ellenállása meghátrálásra kényszerítette a kormányzatot.

A börtönéből szabadult Kossuthnak Landerer felajánlotta a Pesti Hírlap szerkesztői állását. A lépés mögött az a kormányzati szándék húzódott, hogy így kézben tudják tartani a veszélyesnek ítélt Kossuthot.

Kossuth a Pesti Hírlapot közkedvelt lappá tette, s az általa alakított új műfajban, a vezércikkben népszerűsítette az ellenzék eszméit.

A reformkor fontos eseményének tekinthető Széchenyi és Kossuth vitája (1841). Mindketten egyetértettek a végcélban: erős, modernizált, s a birodalmon belül minél függetlenebb, magyar vezetésű Magyarország megteremésében. Széchenyi a Jelenkorban, Kossuth a Pesti Hírlapban fogalmazta meg nézeteit. Széchenyi a Kelet népét írta, míg Kossuth a Feleletet.

Felfogásuk a megvalósításról azonban mindenben eltért. Vitájuk a sajtóban, a kaszinóban, és az országgyűléseken bontakozott ki. Széchenyi az arisztokráciára akart támaszkodni, a reformok lassú, lépésről-lépésre történő kibontakozását támogatta, a jobbágyfelszabadítás tekintetében az önkéntes örökváltságot szorgalmazta. A gazdaság tekintetében a mezőgazdaságot szándékozta fejleszteni. Célja egy Pest-Buda centrikus ország volt.

Ezzel szemben Kossuth a köznemességet akarta megnyerni, s gyorsan kívánt előrehaladni, legyen szó akár iparfejlesztésről, asszimilációról vagy jobbágyfelszabadításról. Utóbbi tekintetében felvetette a kötelező örökváltságot, tehát a megváltást az állam feladatává kívánta tenni. Kossuth nevezte Széchenyit a „legnagyobb magyarnak”.

Azonban az alapvető választóvonal nem kettejük között húzódott, hanem a liberális reformok hívei és ellenfeleik között.

1844-ban a magyar nyelvet államnyelvvé nyilvánították. Magyarország lakosságának majdnem a fele nem magyar anyanyelvű volt.

A liberálisok ezt a problémát a politikai nemzet koncepciójával kívánták megoldani. Eszerint Magyarországon a magyar nemzet létezik, és ezen belül élnek a nemzetiségek, akiket jogkiterjesztés révén kívántak befogadni. A magyar liberális vezetők elvileg megelégedtek a magyar államnyelv biztosításával, ám céljuk egy nemzetállam létrehozása volt, ezért a háttérben törekedtek a nemzetiségek magyarosítására.

Azonban a nemzetiségek körében a magyarokhoz hasonlóan megkezdődött a nemzeti eszme térhódítása.

Összességében a nemzeti célok szembeállították a magyar és a nemzetiségi vezetőréteget.

A virágzó reformkor eredményeképp az ország népessége fél évszázad alatt 40%-kal emelkedett, melynek forrása a népszaporulat volt. A negyvenes években felgyorsult a gazdaság, különösen a gyáripar fejlődése. A reformerek felismerték az ipar és a közlekedés fontosságát a nemzet felemelkedésében, ezért támogatták a védvámrendszert, a gőzhajózást és a vasút fejlesztését.

Pest-Buda nagyvárossá növekedett, s az ország gazdasági és kulturális életének központjává vált.

1845-ben Széchenyi a Helytartótanács közlekedési ügyosztályát vezette, 1846-ban pedig Pest-Vác vasútvonal épült meg és a folyószabályozás is létrejött. 1847-48-ban az utolsó rendi országgyűlés zajlott. Kossuth Pest megye követeként vett részt, Széchenyi pedig Moson megye követévé választatta magát, azonban a felsőtáblán lenne a helye.

1848. március 14-én felajánlja szolgálatait V. Ferdinándnak Magyarország helytartója. Március 17-én elismeri Kossuth Lajos nagyságát, mert többet tett, mint bárki a reformkorban. Április 7-én Széchenyi István közlekedés és közmunkaügyi miniszter lett, Kossuth Lajos pedig pénzügyminiszter. 1849. április 11-én elfogadták az Áprilisi törvényeket. 1849 szeptemberében a döblingi elmegyógyintézetbe került Széchenyi, ahol az önvád jelei mutatkoztak rajta a forradalom és a szabadságharc miatt. Később felépül és a Bach-rendszert kritizálja Ein Blick című művében. Házkutatást tartottak nála 1860-ban, amikor megtalálták holtestét. Minden bizonnyal öngyilkos lett.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!