1848-49-es forradalom és szabadságharc

1848 nyár-ősz

1848. június végén megtartották a népképviseleti választásokat; a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak.

A kormány hiába kérte, az udvar nem küldte haza az idegenben szolgáló magyar ezredeket, így még májusban fölállították a nemzetőrségnek álcázott első 10 honvédzászlóaljat, majd július 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés további 200.000 katonát szavazott meg.

A Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics hazánk ellen készülődött.

Augusztus végén királyi leirat követelte a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba, szeptember 4-én Jellasics pedig királyi megerősítést kapott.

Bizonyossá vált, hogy nem a kormány intézkedésein múlt a béke; a tárgyalásokkal most már a magyar kormány is csak időt akart nyerni. Mindeközben folytatták az újoncok összeírását, új honvédzászlóaljak alakultak. Kossuth utasítást adott a szabadcsapatok toborzására. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátását. Szeptember 15-én eltörölték a szőlődézsmát.

Az új végrehajtó hatalom – OHB

A Batthyány-kormány látva a békítő politikai kudarcát, lemondott (IX. 10-én). Szeptember 16-án hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) választották, ideiglenes végrehajtó hatalomnak. Elnöke Kossuth.

 

SZABADSÁGHARC

● Szeptember 11-én Jellasics 35.000 főnyi seregével átlépte a Drávát, majd Pest felé indult. Kossuth szeptember 24-én toborzókörútra indult az Alföldre.

● Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a magyar sereg vereséget mért a kétszeresen túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, melyet kihasználva megszökött, és Győr felé menekülve elhagyta az országot. A határig üldöztük, majd megtorpantunk.

A Bécs elleni magyar támadás kudarca

● Október 4-én V. Ferdinánd föloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour (hadügymin.) kiadta a parancsot: a császári haderő intézzen támadást Mo ellen, de a 2. bécsi forradalom (okt. 6.) következtében fölakasztották.

● Október 30-án a magyar sereg 3 heti tanakodás után végre átlépte a Lajtát, hogy a bécsi felkelők segítségére siessen. A népfelkelőkből álló hadat azonban Schwechatnál visszaverték.

Az OHB legfontosabb feladata az erős, rendezett hadsereg megszervezése. Leküzdhetetlen nehézséget jelentett a fegyverek, a lőszer, és az egyenruhák előteremtése.

V. Ferdinándot a kamarilla[4] (1848. dec. 2-án) lemondatta, helyette Ferenc Józsefet nyilvánította osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgrätz hazánk ellen. Ferenc József általános támadást indított hazánk ellen.

TÉLI HADJÁRAT – 1848. december – 1849. március

A császári fősereg 44.000 sorkatonájával 25.000 honvéd nézett szembe Görgei Artúr parancsnoksága alatt. (É-on: Klapka György, Ny-on: Görgei, K-en: Bem, D-en: Damjanich János védekezett, az ország belsejében aktív védekezés folyt, főleg a Dunántúlon, hogy Windi ne érje el a fővárost).

● A Délvidéken már nyár óta folytak a harcok. Galíciából betört Schlick hadteste, elfoglalta Kassát, és Miskolcot fenyegette. Ekkorra már Erdély is elveszett.

● Kossuth kérésére Görgei Pozsony térségéből, Perczel pedig a Muraközből húzódott, még a főváros előtt egyesülniük kellett volna Windi feltartóztatására. Görgei a túlerő elől visszavonult, Perczel tábornok Mórnál veszített (dec. 30).

● Dec. 31-én a törvényhozó hatalom (OHB) + az ogy. átköltözött Debrecenbe.

● Január 5-én Batthyány Lajos és Deák Ferenc békeküldöttséggel fölkereste az akkor már Pesten tartózkodó Windischgrätzet. A császári főparancsnok feltétlen megadást követelt, a visszautasítás után Batthyányt letartóztatta.

● Görgei január 5-én Vácott kiáltványt bocsátott ki, amelyben a 48-as alkotmány védelme mellett tört lándzsát, de az OHB-tól és a köztársasági törekvésektől elhatárolta magát (belső megosztottság). I. 24-én Lipótvár felmentése helyett a bányavárosokba vonult téli pihenőre, ott beszorult.

● Perczel január 22-én győz Szolnoknál.

● Január 31-én Klapka Tokajnál megállította Schlicket.

● Február 5-én Guyon Richárd áttört a jeges Branyiszkói-hágón. Ezzel a fel-dunai hadtest (Görgei) előtt megnyílt az út a Tiszához.