1848-49-es forradalom és szabadságharc
Az utolsó rendi gyűlés – Pozsony
Az 1847 őszére meghirdetett pozsonyi diétán Kossuth Lajos követté választását a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormány minden erőfeszítésével szemben keresztülvitte. A rendi gyűlésen a viszonylag csekély ellenzéki többség vezetése az ő feladat lett.
Mérsékelt reformok születtek: elfogadták a háziadót[1], de nem valósult meg a közteherviselés, eltörölték az ősiséget, elhalasztották a kötelező örökváltságot[2].
Kossuth 1848. február végén azt javasolta, hogy a magyar országgyűlés kérjen alkotmányt az osztrák és az olasz tartományoknak is.
Radikális Demokraták – Pest
Petőfi Sándor körül csoportosultak a Pilvax kávéházban, és a nagy francia forradalomért lelkesedtek. Gyökeres változásokat akartak, és nem voltak tekintettel a liberális nemesség érdekeire (Táncsics Mihály[3], Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Vidats János).
A párizsi forradalom hatása
A párizsi forradalom (1848. február) híre március 1-jén érkezett Pozsonyba. Kossuth az alsótábla március 3-i ülésén fölirati javaslatában követelte a kötelező örökváltságot, közös teherviselést, független nemzeti kormányt. Követeléseiben benne volt a Habsburg monarchia kereteinek fönntartása, de új, polgári tartalommal.
↓
Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte, hogy időt nyerjenek, István nádort (József főherceg fiát) és helyetteseit Bécsbe hívták, így nem volt, aki a főrendi táblát összehívja.
A bécsi forradalom hatása
A bécsi forradalom (március 13.) új helyzetet teremtett. Március 14-én Kossuth indítványára a 12 ponttal összecsengő javaslatot a főrendek elfogadták. Megállapodtak, hogy másnap (március 15-én) Kossuth vezetésével egy bizottság Pozsonyból Bécsbe viszi a javaslatot, hogy elfogadtassák V. Ferdinánddal.
Március 15-e – Pest-Budán
A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 15-én Petőfi és köre utcai tüntetéssel adott hangot követeléseinek, a hozzájuk csatlakozott húszezres tömeg segítségével vér nélkül fogadtatták el a 12 pontot, amit Jókai szövegezett meg.
A forradalom törvényesítése – Áprilisi törvények
Április 11-én V. Ferdinánd a magyar országgyűlés határozatait jóváhagyta, mely elsőnek az úrbéri terhek, és a papi tized eltörlését iktatta be, majd megvalósult a kötelező örökváltság. A választójogot alacsony vagyoni cenzushoz kötötték, és megszűnt az előzetes cenzúra. Az országgyűlésen nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait. ↓
Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe, győzött a forradalom.
Áprilisi törvények
Az áprilisi törvények három csoportba sorolhatók:
1. A társadalmi átrendeződést rögzítő törvények:
· jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással,
· az ősiség eltörlése,
· közteherviselés,
· származási különbségek megszüntetése a politikai jogok terén
2. Az új politikai berendezkedést megteremtő törvények:
· választójog vagyoni cenzus alapján,
· a végrehajtó hatalom a felelős magyar minisztérium,
· sajtószabadság,
· Erdély uniója,
· az új országgyűlés népképviseleti alapon való felépítése,
· az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes
3. A törvények harmadik csoportja Magyarország önállóságát biztosította a Habsburg birodalmon belül:
· a király távollétében jogköre a nádorra száll
· a külügyek továbbra is az uralkodói felségjogok közé tartoztak.
Az áprilisi törvények egyetlen komoly hiányossága, hogy nem foglalkozott a nemzetiségekkel, a nemzetiségi jogok külön biztosításával.
Az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány
Batthyány Lajos gróf április elejére megalakította kormányát. Programja a forradalom vívmányainak konszolidálása, melyhez pénzre és hadseregre volt szükség.
A parasztmozgalmak és a nemzetiségi kérdés
Az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai miatt parasztmozgalmak bontakoztak ki. Ezekben eleinte nemzetiségre való tekintet nélkül vettek részt a parasztok.
A nemzetiségek mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak, majd az értelmiség az anyanyelv használatának jogát, és területi különállást is követelt; a Batthyány-kormány viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak.
Lapozz a további részletekért