Hirdetés

A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

7 perc olvasás
Metakommunikáció

I. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei

Az emberi kommunikáció több csatorna igénybevételével történik. Az emberi kommunikáció digitális és analógiás kódok által jut kifejezésre, így elkülöníthetjük a:

Hirdetés
  • verbális kommunikációt, mely a nyelvvel mint digitális kóddal kifejezhető emberi beszédet és írást jelenti;
  • a nem verbális kommunikációt, mely magában foglal minden olyan üzenetet, amely analógiás kódok által fejezhető ki. Ide tartozik a gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz, az öltözködés stb. (Napjainkban egyre több tudományág foglalkozik ennek a csatornának a feltárásával, leírásával.)
  • az emberi kommunikáció két csatornája azonban csak a tudományos vizsgálódás céljából választható szét, a valóságos folyamatban ezek a tényezők szorosan összefonódva, egymást kiegészítve vesznek részt.
  • a  metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján:
  • a verbális közlésben, ha az adott szövegnek a közvetlen nyelvi szintjénél elvontabb jelentése van (pl. humor, nyelvi játék, elhallgatás).
  • a  metakommunikáció a verbális közlés mindkét típusában (beszéd és írás) előfordulhat;
  • a nem verbális közlésben, ha az üzenet nem szándékos, nem tudatos (pl. mimika, gesztus, távolság, testtartás).

Összefoglalva: a metakommunikáció igen összetett s nehezen leírható kategória. Külön csatornát nem képez, általában a nem verbális csatorna jelzései hatnak metakommunikatív módon, ha azok nem a tartalmi kommunikáció jelei.

A nyelvi kommunikáció, tehát a beszéd és az írás is kulturális termék, amely az ember fejlődéstörténete során alakult ki.

II. Szokás a beszédet a nyelv elsődleges közegének tekinteni, az írást pedig csak másodlagosnak.

Ennek az állításnak az alátámasztására sokféle érvet felsorakoztathatunk, amelyek két nagy csoportba rendezhetők.

1. genetikus érvek

    • az emberiség történetében a beszéd alakult ki először, és csak később jött létre az írás; * minden olvasási és írásos esemény az alapul szolgáló beszélt nyelv közvetítésével megy végbe;  az egyén az életében beszélni tanul először, s az írást csak később sajátítja el;

2. általános érvek:

    • nincs beszélt nyelv nélküli emberi közösség, de sok olyan közösség van, amelynek nincs     írásrendszere;
    • még az olyan közösségekben sem minden felnőtt írástudó, amelyekben létezik írás:  a gyerekek már beszélnek, mielőtt írni tanulnának.
    • beszéd és az írás – amelyek közvetítésével a nyelvi kommunikáció megvalósul
    • Az emberiség története során alakult ki, bár egymástól nagyon távol eső időkben. Mind a beszélt, mind az írott kommunikáció tartalmaz sematikus, formális elemeket is, de ezek a kommunikáció fajtájának megfelelően különböznek egymástól. Ugyancsak különbözőek az egyes kommunikációs módokat kísérő nem verbális elemek is.

III. A nyelvi kommunikációt sok szempontból osztályozhatjuk: 

– a folyamat irányultsága szerint például lehet:

1) egyirányú és

2) kétirányú.

Egyirányú a kommunikáció akkor, amikor a vevőnek nincs módja a folyamaton belül a feladó szerepét betölteni (pl. költő, író és a művet olvasó, befogadó viszonya; előadás; televíziós adás).

Kétirányú abban az esetben, ha a kommunikációs folyamatban részt vevő feladó és címzett időről időre szerepet cserél (pl. beszélgetés, telefonálás, vita). A kétirányú kommunikáció – az esetek többségében – azonban nem jelenti a felek egyenrangúságát is. Így e típuson belül el kell különítenünk az egyenrangú és az egyenlőtlen viszonyt a feladó és a címzett között.

A kommunikáció típusait elemezve különbséget tehetünk még:

1) közvetlen és

2) közvetett kommunikáció között is.

Közvetlen a kommunikáció akkor, ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a folyamatban, és térben közel van egymáshoz. Minden más esetben közvetett kommunikációról beszélünk. Például a tömegkommunikáció minden fajtájára a közvetettség és egyirányúság jellemző. Ide soroljuk azokat az eseteket is, amikor a feladó és címzett személye ugyanaz (autokommunikáció). Például magunknak készítünk emlékeztető feljegyzést vagy csomót kötünk a zsebkendőnkre.

Hirdetés

Közvetett a kommunikáció akkor is, amikor egy harmadik résztvevő segítségével jut el az üzenet a feladótól a címzettig (pl. színházi előadás, szóvivő, tolmács, kerítő, ügynök).

A kommunikáció egyik alaptétele, hogy nem lehet nem kommunikálni. Ez annyit jelent, hogy minden emberi megnyilvánulás – még a hallgatás, a nem cselekvés is – kommunikáció, hisz az is jelez, jelent és üzen valamit.

Tehát a kommunikációs folyamatokat alapvetően két nagy csoportra osztható. Egyrészt ott van a verbális módozat, mely rendkívül hatékony közlésre, kapcsolatteremtésre, és persze megtévesztésre.

A másik oldalon ott állnak a nonverbális eszközök. Ezek lehetnek apró, már-már észrevétlen vokális jelek, melyek megváltoztatják az üzenet jelentését, nyomatékát.

A nem nyelvi kifejezőeszközök: ha összhangban vannak a szöveg tartalmával, nyomatékosítják, ha nincsenek, cáfolják, amit mondunk. Ugyanolyan fontosak, mint a nyelvi kifejezőeszközök.

Hirdetés

A nem nyelvi jelek:

1. szóbeli kommunikációban

    • hangjelek
    • tekintet
    •  arcjáték
    •  gesztusok
    • testtartás
    • térközszabályozás
    • a külső
    • a csend

 

2. írásbeli kommunikációban

  • elrendezés
  • margó
  • tagolás
  • sorok
  • sortávolság
  • betűköz
  • betűtípus
  • színek
  • keret
  • javítások

 

IV. Összefoglalás

Szoros kapcsolat van nyelv és kommunikáció, nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra és egymást kölcsönösen feltételezik. A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk. A nyelvi jelrendszer birtoklása a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten. A nem nyelvi, nem verbális kommunikáció jelei szóban: hangjelek, tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, a külső és a csend. Írásbeli kommunikációban az elrendezés, a margó, a tagolás, a sorok, a sortávolság, a betűköz, a betűtípus, a színek, a keret és a javítások.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!