Hirdetés

Nem nyelvi kifejezőeszközök szerepe

5 perc olvasás
Metakommunikáció

A metakommunikáció

Nincs kommunikáció metakommunikáció nélkül. Ez azt jelenti, hogy minden tartalmi kommunikációt kísér valamilyen nem szándékos kommunikáció. A metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján:

Hirdetés
  • A verbális közlésben, ha az adott szövegnek a közvetlen nyelvi szintjénél elvontabb jelentése van (pl.: humor, nyelvi játék, elhallgatás). A metakommunikáció a verbális közlés mindkét típusában (beszéd és írás) előfordulhat.
  • A nem verbális (nonverbális) közlésben, ha az üzenet nem szándékos, nem tudatos (pl.: mimika, gesztus, távolság, testtartás).

A metakommunikáció tehát minden olyan nem nyelvi kifejezőeszköz halmaza, amellyel a kommunikáció során a beszédünket kísérjük. Sok mindent elárul a beszélő személyiségéről, jelleméről, aktuális élethelyzetéről, hangulatáról. Gyakran nem tudatosul, akaratunkkal kevésbé szabályozható. Beszéd közben több szerepük is lehet. Egyes vizsgálatok szerint az emberi közlésnek mindössze 7%- a verbális (szóbeli), 38%-a vokális (a hang kifejező erejére hagyatkozó) és 55%-a nonverbális.

A nem nyelvi kifejezőeszközök feladata:

  • a kommunikációs helyzet értelmezését segíti
  • kiemeli az egyén jellemzőit
  • kifejezi az aktuális érzelmeket
  • tájékoztatnak partnerünkről
  • irányítják és kiegészítik a kommunikációt
  • megerősítik a nyelvi jelek jelentését

Ismert nonverbális kifejezőeszközök:

A hangjelek:

Nem mindegy, hogyan mondjuk azt, amit mondunk. Hangunkkal sok mindent ki tudunk fejezni. Mondanivalónk értelmét megerősíthetik, módosíthatják a hangos beszéd zenei eszközei: a hangerő, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a beszéd ritmusa és a beszéd közben tartott szünetek.

A tekintet:

A szem a lélek tükre – tanítja a közhely. Mikor valakivel kapcsolatot létesítünk, szólunk hozzá, először ránézünk. A szemnek a beszélgetés közben is fontos jelzőszerepe van. A kapcsolattartás fő kifejezője a tekintet, az, hogy partnerünkre nézünk. Szemünk hangulatunkat, érzelmi állapotunkat tükrözi. A kommunikáció fontos része a szemkontaktus tartása. A szemünk elárulja, ha szomorúak vagy boldogok vagyunk, ha valamilyen huncutságon törjük a fejünket. A tekintet változását arcjáték kíséri.

Mimika – arckifejezés, arcjáték:

Kifejező, közlő szerepe van a kommunikációban. Nem tudatosan élünk vele. Az arc jelei, a mosoly, a száj elhúzása szavak nélkül is kifejeznek valamit. De kísérői lehetnek a nyelvi jeleknek. Az arcjáték különféle jeleit a különböző országokban nem egyformán értelmezik. Vannak emberek, akik arcjátékukat tudatosan visszafogják, fegyelmezik. A kifejezéstelen, rezzenéstelen arcot „pókerarcnak” nevezik.

Hirdetés

A taglejtés, gesztus:

Más szóval gesztus, amely alatt a fej, a kar, a kéz és a láb mozgásait értjük.

A testtartás:

A testtartás utal érzelmi állapotunkra. A testtartás, a beszéd, a kapcsolatfelvétel kezdetét is jelöli, ha például szólni akarunk, akkor partnerünk felé fordulunk testünkkel is. Beszélgetés közben is fontos a testtartásunk, a mozgásunk.

A térköz:

A kommunikációban résztvevők közötti távolságot nevezzük térköznek. A térköz különböző lehet, hiszen befolyásolja a kommunikáció célja, a felek közti viszony és az adott beszédhelyzet. A beszélgetőpartnerek közötti szokásos távolság az egyes népeknél eltérő. Az arabok, az afrikai emberek beszélgetéskor jóval közelebb állnak egymáshoz, mint az európaiak. Hogyha a kommunikáció során valaki nem megfelelően választja meg a távolságot az kihathat a kommunikáció minőségére, például zavaró lehet, ha valaki az intimszféránkba belépve társalog velünk.

Fajtái:

  • intim (45 cm-ig)
  • személyes (0,45 – 1,2 m)
  • társadalmi (1,2 – 3,6 m)
  • nyilvános (3,6 – 10 m)

A külső megjelenés:

A külsőnk mindenképpen közöl rólunk valamit: a ruházatunk, a hajviseletünk. Ezeket a külsőnkre jellemző jeleket emblémáknak nevezzük. A ruhánk elárulhatja hovatartozásunkat, foglalkozásunkat. Régen a különböző társadalmi rétegeknek meghatározott viseletük volt és a diákoknak is szigorú szabályok szerint kellett öltözködniük, valamint hajunknak is lehet jelölő szerepe. Mindkettőt nagyban befolyásolja a divat, a kor szokásai. Ide sorolhatjuk még az ékszereket, jelvényeket.

A csendes kommunikáció:

A csendes kommunikációval, az elhallgatásokkal, a szünetekkel is kifejezhetjük érzéseinket vagy a témához és a partnerhez való viszonyunkat.

Írásbeli kommunikációban található nonverbális jelek:

  • ábrák
  • tördelés
  • tagoló jelek
  • kiemelések
  • aláhúzás
  • írásjelek
  • elrendezés
  • margó
  • tagolás
  • sorok hossza, sortávolság
  • betűköz
  • betűtípus
  • színek
  • keret
  • javítások


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!