A kommunikáció funkciói és tényezői
Alapvető fogalmak
- Kommunikáció: Bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása.
Pl: mimika, gesztusok, jelbeszéd - Közlésfolyamat: A nyelvnek mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása.
- Információ: Egyoldalú tájékoztatás ill. tájékozódás. Visszajelzés nincs. Emberek közötti beszédet jelenti.
Pl: újságot olvasás, rádió hallgatás, tv nézés
Hirdetés
A kommunikáció tényezői
A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként szerepcserét is feltételez, amikor a feladóból címzett, a vevőből pedig közlő válik. Bármelyik tényező hiánya sikertelenné teszi a kommunikációt.
- Az információ elindítója, adója vagy feladója, aki vagy ami beszél vagy közöl valamit.
- A címzett vagy vevő az, akinek az információt szánták
- A közvetítő közeg vagy csatorna, az információ továbbításának eszköze: levegő, telefondrót, elektromágneses hullám stb.
- A közlemény vagy üzenet, a továbbított információ tárgya
- Kódnak nevezzük azt a közleményt kifejező nyelvi vagy jelrendszer elemeit és szabályait, melyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek.
- Beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését, mindazon tényezőket értjük rajta, amelyek hatással vannak a közlés lefolyására.
A kommunikáció funkciói
Alapvető funkciók
1. Tájékoztató funkció
- Információátadás, vélemény vagy gondolatközlés egy adott dologról, a valóságról.
- Pl.: Az iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik.
2. Érzelemkifejező funkció
- Az én, a személyiség megnyilvánulása, érzéseink, vágyaink megfogalmazása
- Pl.: szeretlek, gyűlöllek, szeretnék nem gondolni semmire
Hirdetés
3. Felszólító funkció
- A hallgató befolyásolására való törekvés
- Pl.: kérés, felszólítás, kívánság
Másodlagos, kifejező funkciók
1. Kapcsolatfenntartó funkció
- A köszönések, a társalgást bevezető és fenntartó formulák
- Pl.: Szép időnk van, ugye?
2. Értelmező vagy metanyelvi funkció
- A nyelvi megformálásra, vagyis magára a nyelvre tesszük fel a kérdést
- Pl.: Hogy is fejezzem ki magam? Hogy is mondjam?
3. Esztétikai vagy művészeti funkció
- Amikor az üzenet nyelve művészi megformáltságú
- Pl.: bármelyik műalkotás
Az állati és az emberi kommunikáció különbségei és közös vonásai
Állati kommunikáció
- Zárt (bizonyos helyhez kötött )
- Meghatározott számú közlést tesz lehetővé
- Tagolatlan
- Öröklött, ösztönös
- Biológiai indíttatású (veszélyérzet, éhség, fajfenntartás)
- Információátadás
Hirdetés
Emberi kommunikáció
- Nyitott (végtelen számú beszédbeli jelzésre képes)
- Tanult (csak a beszéd képessége öröklődött)
- Mondatalkotásra is alkalmas
- Általában tagolt
- Az ábrázolás a domináns
- Segítségével jellemezni lehet valóságos vagy elképzelt eseményt, helyzetet, személyt, dolgot
- Információcserére szolgál
Közös vonások
- A jeladás, illetve a jelek vételének képessége;
- jelzés ;
- információátadás.
A verbális és a nem verbális kommunikáció
Verbális kommunikáció
- A természetes emberi nyelven megvalósult közlés
Nem verbális kommunikáció/Nonverbális kommunikáció
- A viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi jelek összessége, vagyis a testbeszéd.
A verbális és nem verbális kommunikáció közös jellemzői
- Mindkettő közlésfolyamat, kommunikáció
- A nyelv- és a testbeszéd is jelrendszert alkot
- A gesztusoknak is van értelmezhető jelentésük
- A testbeszéd sem izolált gesztusokból, hanem gesztuscsoportokból, „mondatokból” áll.
Hirdetés
