Alapvető fogalmak

Kommunikáció: Bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása.
Pl: mimika, gesztusok, jelbeszéd

Közlésfolyamat: A nyelvnek mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása.

Információ: Egyoldalú tájékoztatás ill. tájékozódás. Visszajelzés nincs. Emberek közötti beszédet jelenti.
Pl: újságot olvasás, rádió hallgatás, tv nézés

 

A kommunikáció tényezői:

A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként szerepcserét is feltételez, amikor a feladóból címzett, a vevőből pedig közlő válik. Bármelyik tényező hiánya sikertelenné teszi a kommunikációt.

Az információ elindítója, adója vagy feladója, aki vagy ami beszél vagy közöl valamit.

A címzett vagy vevő az, akinek az információt szánták

A közvetítő közeg vagy csatorna, az információ továbbításának eszköze: levegő, telefondrót, elektromágneses hullám stb.

A közlemény vagy üzenet, a továbbított információ tárgya

Kódnak nevezzük azt a közleményt kifejező nyelvi vagy jelrendszer elemeit és szabályait, melyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek.

Beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését, mindazon tényezőket értjük rajta, amelyek hatással vannak a közlés lefolyására.

 

A kommunikáció funkciói

Alapvető funkciók:

1) Tájékoztató funkció

Információátadás, vélemény vagy gondolatközlés egy adott dologról, a valóságról.

Pl.: Az iskolában a tanítás 8 órakor kezdődik.

 

2) Érzelemkifejező funkció

Az én, a személyiség megnyilvánulása, érzéseink, vágyaink megfogalmazása

Pl.: szeretlek, gyűlöllek, szeretnék nem gondolni semmire

 

3) Felszólító funkció

A hallgató befolyásolására való törekvés

Pl.: kérés, felszólítás, kívánság

 

Másodlagos, kiegészítő funkciók:

Kapcsolatfenntartó funkció

A köszönések, a társalgást bevezető és fenntartó formulák

Pl.: Szép időnk van, ugye?

 

Értelmező vagy metanyelvi funkció

A nyelvi megformálásra, vagyis magára a nyelvre tesszük fel a kérdést

Pl.: Hogy is fejezzem ki magam? Hogy is mondjam?

 

Esztétikai vagy művészi funkció

Amikor az üzenet nyelve művészi megformáltságú

Pl.: bármelyik műalkotás

 

Az állati és az emberi kommunikáció különbségei és közös vonásai

Állati kommunikáció

– Zárt (bizonyos helyhez kötött )
– Meghatározott számú közlést tesz lehetővé
– Tagolatlan
– Öröklött, ösztönös
– Biológiai indíttatású (veszélyérzet, éhség, fajfenntartás)
– Információátadás

 

Emberi kommunikáció

– Nyitott (végtelen számú beszédbeli jelzésre képes)
– Tanult (csak a beszéd képessége öröklődött)
– Mondatalkotásra is alkalmas
– Általában tagolt
– Az ábrázolás a domináns
– Segítségével jellemezni lehet valóságos vagy elképzelt eseményt, helyzetet, személyt, dolgot
– Információcserére szolgál

 

Közös vonás:

A jeladás, illetve a jelek vételének képessége;

jelzés ;

információátadás.

 

A verbális és a nem verbális kommunikáció

Verbális kommunikáció

    • A természetes emberi nyelven megvalósult közlés

 

Nem verbális kommunikáció

    • A viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi jelek összessége, vagyis a testbeszéd.

 

A verbális és nem verbális kommunikáció közös jellemzői

    • Mindkettő közlésfolyamat, kommunikáció
    • A nyelv- és a testbeszéd is jelrendszert alkot
    • A gesztusoknak is van értelmezhető jelentésük
    • A testbeszéd sem izolált gesztusokból, hanem gesztuscsoportokból, „mondatokból” áll.