Hirdetés

Szabó Lőrinc életútja, főbb művei

10 perc olvasás
Szabó Lőrinc életútja, főbb művei

 

Az Egy álmai (1931)

A vers 1931-ben íródott, első megjelenése a Pesti Napló március 15-ei számában volt.

Hirdetés

A mű a kint és a bent, a sok és az egy, valamint a világ és az én ellentétére épül. A megszólaló lírai hős lemondóan állapítja meg, hogy a világ „ezer darabra” szétesett. Minden relatív, mindenkinek igaza van, nincs különbség bűn és erény, igazság és hazugság között. Minden ember érdeke más és más.

A cím a vers végére válik egyértelművé, az önmagunkba való elzárkózás, a szabadság megélésének vágya fejeződik ki benne. Az én, az egyén a korábbi illúziókkal szakítva csak önmagában, belül lehet szabad.

Az „Egy” jelenti az önmagában való egységet, valamint a személyiség különállását is. A gondolkodó ember elkeseredett küzdelme fogalmazódik meg, aki végül cselekvésre szánja el magát, és másokat is elzárkózásra, elmerülésre buzdít.

A világ megismerhetőségében való kételkedés és a pesszimizmus egymást erősítve kap hangot a vers drámai monológjában. A börtön, a rács, a szökés motívumai és a ketrecbe zárt rab képe később visszatérnek. Babits-motívumokkal is párhuzamba állíthatók ezen motívumok.

Hirdetés

 

Semmiért Egészen (1931)

Szabó Lőrinc költészetének egyik vezérmotívuma kezdetektől fogva a szerelmi szenvedély.

A Semmiért Egészen című verse 1931-ben keletkezett, a Te meg a világ elnevezésű kötetében jelent meg 1932-ben.

Szabó Lőrinc a szerelemben is öntörvényű, ahol célja szintén a teljesség megteremtése, ami véleménye szerint csak úgy lehetséges, ha a nő elfogadja a férfi értékrendszerét. A szerelem legyen önfeladás akkor is, ha ez egy kegyetlen elvárás. A költő az önfeláldozó, az alázatos és odaadó szerelemet fogalmazza meg. A szerelem az a szenvedély, amelyben a költő által vágyott teljesség megélhető. A lírai én a saját börtönlétét próbálja feloldani a kedvese „bezárásával”.

A vers lezárásában beismeri a zsarnoksága bűneit, rettenetesnek mondja ki a maga zsarnoki követelését.

 

A földvári mólón (1948)

A költemény 1948-ban keletkezett. A vers során az elmélkedést a látvány monumentalitása indítja el. A partot érő hullámok ereje a természet rendjét, a morajlás a világ ritmusát idézi. Az együttmozgásban, valamint a fent és a lent játékában ölt testet a harmónia. A természet változataiban rejlő állandóság és változatosság jelenik meg. A nyugtalan, bizonytalan, vívódó ember a szemlélődés révén e látvány harmonikus egységében találja meg lelke nyugalmát. A vers lezárásában az idő állandósága és végtelensége az ismétlődő képekben és szavakban ölt testet, a beletörődés kényszerét jelezve.

Hirdetés

 

A huszonhatodik év (1950)

A huszonhatodik év Lírai rekviem százhúsz szonettben. A költeménnyel az öngyilkossággal végződő tragikus, Vékes Ödönné Korzáti Erzsébet iránt táplált szerelemnek állít emléket. Korzáti Erzsébet 1950. február 12-én halt meg, 25 év szeretői viszony után váratlanul öngyilkos lett.

Háromtételes formája zenei képzettársítást kelt, műfaji őstípusa Petrarca Daloskönyve.

A versek nagy részét, 100 szonettet még a gyászévben, az úgynevezett „huszonhatodik évben” írta, amely 1950 elejétől 1951 elejéig tartott, de a teljes költeményt 1957-ben fejezte be.

A szonettekben szerelmük belső történetét dolgozza fel, megszűnt a költő számára a jelen, teljesen a múltban él. A szonett forma hűvös fegyelmébe zárja a maga tépelődését, kétségbeesett, reménytelen vágyakozását halott kedvese után, és ezáltal teremt rendkívüli feszültséget. 

Az első rész „Amit még látott még” címet viseli és az élő kedveshez szól.  „A halála után” című leghosszabb rész a szerelem, az önvád és a gyász hármas egységében támasztja fel és elemzi az örök emberi dráma mitikus ismétlődése ellenére mindig egyszeri változatát. A harmadik rész, az „Utóhang” az élmény távolításának vágyát és szándékát is tükrözi.

Hirdetés

A ciklus egésze egy bizonyos lelki megtisztulási folyamat, a költő a halál tükrében ismeri fel az élet értelmét és szépségét.

 

Mozart hallgatása közben (1956)

A mű 1956 elején, a költő utolsó alkotói korszakában keletkezett. Szabó Lőrinc életfilozófiájának, valamint világszemléletének összefoglalása.

Műfaja gondolati költemény, hangulata megnyugvó és bölcsességet sugárzó. A költeményt zeneileg tökéletes nyugalom és harmónia uralja.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!