Hirdetés

Arany János élete (1817-1882)

7 perc olvasás

Arany János

Arany János 1817 március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben.

Hirdetés

Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett.

Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb Aranynál). Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. 1844-tõl (Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és angol (Shakespeare) drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját.

Igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Ebben az időben sok epikus művet írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a Toldi estéje nagy részét is. Az 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy ideig. Rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a Tisza családnál nevelősködött. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban.

Egyre többet szenvedett a testi ill. lelki problémái miatt. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia első része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költő. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az Őszikék (kapcsos könyv) verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882 október 22-én halt meg.

Hirdetés

Arany János életének fontosabb állomásai

Az Arany családban tíz gyermek született, de csak kettő maradt életben – Sára (1792) és János (1817. március 2.).

  • 3-4 évesen megtanult olvasni (hamuba írt betűk segítségével)
  • 6 évesen, mire iskolába került, nem csak olvasott, hanem olvasottsággal is rendelkezett
  • 1823-33 ősz: a nagyszalontai iskolában tanult
  • 14 évesen segédtanítói állást vállalt
  • 1833 ősz: a debreceni kollégiumban tanult
  • 1834 április – 1835 április: Kisújszálláson segédtanító lett (hogy pénzt gyűjtsön tanulmányaira) pénzt azonban nem tudott félretenni, de egy éven át olvashatott a rektor gazdag könyvtárában
  • 1835 tavasz: visszatért Debrecenbe, befejezte a félbemaradt tanévét, majd megkezdte a következőt tanulmányait azonban megszakította (örökre) és 1836 februárjában színésznek állt
  • társulatával Máramarosszigetre távozott, ahol álmot látott édesanyja haláláról – azonnal elindult haza Nagyszalontára,  gyalog (édesanyja pár héten belül valóban meghalt, édesapja pedig megvakult)
  • 1836 ősz – 1839 január: az iskolaigazgató helyettese lett Nagyszalontán
  • 1839 elején lemondott, majd ősszel elnyerte a jobban fizető városi írnoki állást
  • 1840 tavasz: másodjegyző lett \rightarrow ezzel az állással már gondolhatott a családalapításra
    • 23 évesen megházasodott (felesége: Ercsey Julianna)
    • (helyzete miatt nem udvarolhatott egy módosabb gazdalánynak: Juliska jutott neki, egy házasságon kívül született lány)
    • takarékoskodott, hogy megteremtse családja anyagi alapját
    • házassága után leszámolt minden művészi ábránddal
    • 1841: megszületett lánya, Juliska; 1844: megszületett fia, László
  • 1845 július: időtöltésként kezdte el írni Az elveszett alkotmány című művét melyet végül beküldött a Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatra – elnyerte a pályadíjat, de nevét nem tette híressé
  • 1846 nyár: elkészült a Toldi (a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára)
  • 1847 elején megkapta a felemelt pályadíjat
    • elnyerte Petőfi barátságát
    • minden bírálója nagy elismeréssel beszélt róla
    • ismert irodalmi személy lett \rightarrow a siker munkára kötelezte
  • 1848 ősz: rövid időre nemzetőrnek állt Aradon
  • 1849 tavasz: állami állást vállalt (belügyminisztériumi fogalmazó lett Debrecenben és Pesten)
  • Világosi fegyverletétel, orosz beözönlés \rightarrow hazatért, bujdosott, elvesztette állását (anyagi összeomlás)
  • 1851: Geszten nevelősködött a Tisza családnál
  • 1851 ősz: a nagykőrösi református egyház meghívta tanárnak az újjászervezett gimnáziumba (nehezen szánta rá magát, mivel nem rendelkezett tanári diplomával)
  • 1851 – 1860: rosszul érezte magát Nagykőrösön (fárasztotta a tanári munka, rengeted időt rabolt el a költői alkotásoktól) és kedélyvilága elkomorult, illetve egyre többet panaszkodott testi és lelki betegségeiről
  • 1860 ősz: Pestre költözött („megváltás”!) az újjászerveződött Kisfaludy Társasági igazgatói posztja kedvéért
  • 1865: a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett, majd később főtitkára (1870)
  • 1865 december: hatalmas csapás érte; lánya, Juliska meghalt tüdőbajban
  • 1876: lemondott főtitkári posztjáról
  • 1877: az Akadémia elnöksége egy évre fölmentette és helyettest rendelt mellé
  • 1878-ban újra meghosszabbították szabadságát
  • 1879-ben végül engedtek kívánságának, mely szerint élete végéig megtarthatta fizetését – Akadémiai tag és tiszteletbeli főtitkár lett, illetve akadémiai lakását is megtarthatta
  • 1877 nyár: boldogan töltötte a Margitszigeten (ekkor írta titokban az Őszikék verseit – pár hét alatt jóval több költemény született, mint az azt megelőző húsz évben)
  • 1882 október 22: meghalt Pesten (az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel)



Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!