Hirdetés

Ady Endre élete (1877-1919), kötetei

32 perc olvasás

Ady Endre élete

„új idők új dalosa”

A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. Nyugat első nemzedékének meghatározó alakja. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A 20. század legelején új költői magatartással, újfajta témákkal, újszerű alkotási móddal és másfajta verseléssel robbant be a magyar irodalomba. Új versek című kötetével gyökeresen átalakította a magyar lírát. Indokolt, gőgös zsenitudatával önmagát különbnek látta mindenkinél. Büszkén hirdette, hogy kiválasztott lélek, kivételes költő; ő az igazi magyar, Góg és Magóg fia, akinek „fülébe még ősmagyar dal rivall”. Élt benne egyfajta tragikus messiási küldetés-tudat: neki kell megváltania elárvult, pusztulásra ítélt, kultúrától elzárt népét.

Hirdetés


Hirdetés

Életútja

Erdélyben, Érdmindszenten (mai neve: Adyfalva) egy elszegényedett kisnemesi családba született. A családfa hét évszázadra visszavezethető. Apja kemény paraszti munkával tartotta el a családot, míg anyja a két fiú neveléséről gondoskodott.

A nemesi háttér és öntudat meghatározó szereppel bírt Ady Endre költői munkásságában. A nagykárolyi piarista gimnáziumban, valamint a zilahi református kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait. Itt írta első verseit, prózai kísérleteit. Tagja volt az iskolai önképzőkörnek, ötödikes korában diáklapot szerkesztett Ifjúság címmel, Yda és Muzsafy álnéven írt is bele. Ezután Debrecenben jogi tanulmányokba kezdett, de ezt nem fejezte be, ekkor a Szilágy című lapban már jelentek meg versei, novellái.

1899-től már a Debrecen című lapnak dolgozott, itt jelentette meg ugyanabban az évben első verseskötetét (Versek címmel). Debrecen hamarosan szűkösnek bizonyult számára, és Nagyváradra költözött, ahol virágzott a kulturális élet. Ekkor már végleg szakított a jogi pályával és újságíróként helyezkedett el. 1901-ben a nívós ellenzéki Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Nagyváradon vált kitűnő újságíróvá.

1903-ban megismerkedett Diósi Ödön balkáni, majd párizsi kereskedő feleségével Diósy Ödönné Brüll Adéllal, aki meghozta számára a romantikus, nagy szerelmet. Hozzá írt verseiben nevét megfordítva, Lédának nevezi az asszonyt. Léda Párizsból látogatott haza, amikor megismerkedtek, ez fordulópontot jelentett költői pályafutásában. Zaklatott kapcsolatuk 1912 tavaszig tartott (Elbocsátó, szép üzenet). Ezzel végleg lezárult a Léda korszak.

Hirdetés

A következő évben Ady Endre követte Lédát Párizsba, és 1911-ig többször visszatért oda. Párizs felszabadította költői tehetségét. A “Fény városában” elmélyültek művészeti és politikai ismeretei. 1904 januárjában Franciaországba utazott. Csaknem egy évet töltött Párizsban és a francia Riviérán.Budapesti Hírlapnak és a Budapesti Naplónak küldött tudósításaiban és magánleveleiben elragadtatással írt a fény városáról, a modern világ vonzásáról és lehetőségeiről, a pezsgő szellemi életről. Járt Nizzában, Monte-Carlóban, Monacóban. A szabadabb politikai légkör és művészi lehetőségek felerősítették Ady harcos indulatait a félfeudális Magyarországgal szemben: számára Párizs nemcsak a fény városa volt, hanem az 1789-es forradalom, a Kommün és a modern költészet szülőhazája is. A franciaországi út jelentős szerepet játszott Ady költővé érésében, világnézetének alakulásában.

Hazatérve a Budapesti Napló belső munkatársa lett; a lap szerkesztője, Vészi József Ady első felfedezői közé tartozott. Rövid ideig a kormány sajtóirodáján is dolgozott. 1906 februárjában jelent meg harmadik verseskötete, az első „igazi Ady-kötet” az  Új versek . Ady rövid idő alatt a magyar irodalom központi alakjává vált: Kíméletlen harc indult ellene, politikai-közéleti téren is élesen elkülönült Ady híveinek és ellenfeleinek tábora. Ellenfelei érthetetlenséggel (szimbolizmus), erkölcstelenséggel (szerelmi költészet), hazafiatlansággal, árulással vádolták. Költészete a figyelem kp-jába került, de olyan hajsza bontakozott ki körülötte, hogy Ady üldözött vadnak érezte itthon magát, ezért 1906-ban Párizsba menekült.

Elszigeteltségét az 1908-ban indult Nyugat enyhítette, melynek haláláig főmunkatársa volt.

Hívei az irodalmi élet megújítását célul tűző, 1908-ban induló Nyugat című folyóirat, illetve a Nagyváradon megjelenő Holnap című antológia körül tömörülő írók, szerkesztők, valamint a társadalmi megújulásért küzdő demokratikus politikai erők voltak. Ellenfelei közé tartozott nemcsak a konzervatív ízlésű Rákosi Jenő és köre, hanem a miniszterelnök Tisza István is. Az ellene irányuló támadások elkeserítették, nyáron ismét Párizsba, majd Nápolyba, Velencébe és Monacóba utazott. Több mint egy évig maradt Nyugat-Európában. Az áhított harmónia hiánya, otthontalansága, örökös egzisztenciális gondjai, önpusztító életmódja – amely egyfajta költői szerepvállalásból következett – felőrölték fizikai és lelkierejét. Egyre többször kényszerült pihenésre, részben az érdmindszenti szülői házban, részben – Hatvany Lajos baráti támogatásával – különböző szanatóriumokban.

Az első világháború kitörésekor – nemzeti tragédiától tartva a magyarság jövőjéért aggódott. Ady Endre az első világháborút, mint nemzeti tragédiát élte meg. 1915-ben házasságot kötött Boncza Bertával (Csinszkával), egy erdélyi birtokos nemes leányával, akivel 1911 óta levelezett. 1917-ig Csinszka csucsai birtokán tartózkodtak. Ady ekkor már viszolygott a háborúért őrjöngő fővárostól, ebben a tébolyban menedéket jelentett neki ez a kései szerelem (ő 37 csinszka 20) Csinszka apjának halála után beköltöztek annak budapesti lakásába, a Veres Pálné utcába. Ady itt lakott – a Liget Szanatóriumban bekövetkezett haláláig. Tüdőgyulladásban halt meg 41 évesen.

Hirdetés

Költészete

Költészete összekötötte a hagyományos magyar irodalmat a modern nyugat-európai irányzattal.

Ady Endre az elsők között volt, aki a 19.-20. század fordulóján szakított a népi-nemzeti hagyománnyal és utat tört egy új, nyugati stílusnak.

Meghatározott motívumokat lehet végigkövetni költészetében: szerelmes versek Lédához majd Csinszkához, látomásos tájköltészet, magyar Ugar, istenes versek, magyarság-versek, pénz-létharc, forradalmi versek, háborús versek, halál-tematika. Ady Endre költészetére jellemző a szimbolizmus, a szokatlan képzelettársítások és a szecessziós egzotikusság és titokzatosság.

Költészetére nagy hatást gyakoroltak a századforduló stílusirányzatai, gondolatrendszerei, elsősorban a szimbolizmus (A Tisza-partonA magyar Messiások-ciklus), a dekadencia (A Halál rokona-ciklus); számos motívumkört teremtett a magyar irodalomban. A társadalom elmaradottsága ellen lázadó költeményei az Új versek (1906) és a Vér és arany (1907) kötetek híres versei. Én-költészete szimbolikája sokszor burkolt lázadás (Góg és Magóg fia vagyok énA Muszáj Herkules-ciklus, A napisten papja), a magyar elmaradottság ostorozása (A magyar ugaron-ciklus). Formabontó, olykor meg nem értett lírikus, aki elsősorban költőként ismert, pedig önmagát mindvégig publicistának tartotta, amit az is jelez, hogy a költészetében megjelent motívumok mindegyike megtalálható cikkeiben, így nem lehet szétválasztani verseitől, melyeket főleg a Nyugat, a Nagyváradi Napló, a Figyelő, a Huszadik Század közölt.

Sajátos technikával dolgozik: egyrészt megalkotja egyedi kevert ritmusát, mely a szimultán verselés egy kevert változata; a belső ritmus, ismétlések, halmozások, puritánabb versszerkezet és a zökkentés, tagolás jellemző e sajátos ritmikára. Továbbá új szavakat alkot az „el” igekötő igékhez való hozzátoldásával, ezáltal keltve egy vagy csak múltbeli vagy elszalasztott lehetőséget, történést vagy balul sikerült próbálkozást a múltban. Többé-kevésbé ezek az igéi a magyarság szomorú sorsára utalnak (elél, elmásol).

Hirdetés

Ady tematikus-motivikus költő. Költészetében meghatározott motívumcsoportokat követhetünk végig, s ezzel Ady egyedülálló a világirodalomban. Tematikája, szimbólumrendszere: ars poeticák, szerelem (Léda, Csinszka), látomásos tájköltészet, Magyar Ugar, Istenes versek, magyarság – kuruc tematika, létharc – pénz motívuma, halál, forradalmi versek és világháborús költészet.

Adyt biztosan befolyásolták Baudelaire és Verlaine versei. Gyakran használja a szimbolizmus elemeit, visszatérő témái az Isten, Magyarország és a harc a túlélésért. Más témái élete bizonyos időszakaiban fordulnak elő: pénz, Léda.

Szimbolizmusa költeményeinek látomásosságában, meghatározatlanságában jelentkezik. Jelentős szereppel bírnak szimbolista ihletésű verseiben a színek (piros, fekete, fehér), a szuggeráló erő és az Adyra jellemző szómágia, mint például a korrespondancia (szokatlan képzettársítások, konkrét és absztrakt összekapcsolása) és a zenei crescendo (jambikusság, ismétlések, halmozás).

Szecessziós jelleget is mutat költészete, amit a következők támasztanak alá. A szecesszióra jellemzőek a dekoratív vonalak, az egzotikusság, különösség, titokzatosság. Ilyen verseit meghatározza az önfeltárulkozás, a személyiség új kultusza – szereplírának tekinthetők; az elkülönülés gesztusa, a túldíszítés, dekorativitás, az eufemizált halál.

Kiemelkedő egyéniség, aki másként gondolkodik a szerelemről, pénzről, életről és halálról, másként szereti hazáját. Szeretne változást hozni, nem érzi jól magát a feudálisan elmaradott Magyarországon.

Hirdetés

Verseiből árad a harc, a lázadás a kor helyzete ellen. Költészetének egésze forradalom. A küzdésvágy és a reménytelenség érzése állandóan jelen van verseiben.

Messiás-sorsnak érzi a költő életét (Új Messiás): Magyarországon duplán kell szenvedni, mint máshol a világban, ha valamit el akar érni az ember. A magyarságot európai helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni

„mégis morál”- a kemény meg nem alkuvó büszke dac amelyben Ady élt

Stílusának egyik legjellemzőbb vonása a különös jelzők gazdagsága. Gyakori témája énjének testi-lelki kettészakadása. Életszeretet, az élet teljességének igénye mindvégig kíséri költészetét.

 

„Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb mint az élet.”

Hirdetés

 

Kötetei

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!