Nemzet és történelemszemlélet Kölcsey írói munkásságában

– igék hiánya

– metaforák képi síkja rendszerint anyagtalan, szertefoszló Pl.: pára, buborék, tünemény, fuvallat stb.

Verselése: szimultán – bimetrikus => ütemhangsúlyos és időmértékes egyszerre

Rímképlete:  a b a b – keresztrím; c c d d – páros rím

 

II. Költői korszak: 1837-1838

Zrínyi második éneke

Keletkezése: 1838- halálának évében írta, utolsó előtti műve.

Történelmi háttér:

Kilátástalan politikai helyzet; Kölcsey az 1832-36-os ogy. után úgy érzi, hogy a nemzet nem tudta saját, legégetőbb sorskérdését. /1835-ben le is mondott követi megbízatásából. – Búcsú az ogy-i rendektől/

Műfaja: politikai óda

Hangneme: magasztos, keserű – pesszimizmus

Formája: Lírai dialógus.

Utal a korábbi Zrínyi versre, a Zrínyi dalára, azonban itt Zrínyi és a sors vitája bontakozott ki. – a költő (1-3vsz); – a sors (2-4vsz.)

Zrínyivel teljes mértékben azonosul Kölcsey, a vers az ő lelkében játszódó harc kivetítése.

Szerkezete:

1.vsz.:  A költő támaszt, gyámolítást, segítséget kér a veszélybejutott haza számára.

Metaforák: „kánya, kígyó féreg”

2.vsz.:  A sors válasza számon kérő. Miért másoktól várja a segítséget? A haza a gyáva fiaiktól fog elpusztulni.

3.vsz.:  A számonkérés megindoklása; a hazának meg kell maradnia, ám pusztuljanak el a rút faj öngyermekei – az 1vsz. metaforáival azonosul

4.vsz.:  A sors könyörtelen ítélete. A sors beteljesedik, a hazának el kell pusztulnia. Szép jövő– csak más hazával és más néppel lehetséges.

Stílusa: klasszicista és romantikus jegyeik is megtalálhatók:

klasszicista: a szerkezet; romantikus: a nyelv, képi világ

Jellegzetessége:

Minden vsz. utolsó 2 sora szentenciózus. tömör kérést vagy megfellebbezhetetlen ítéletet mond ki.

Verselése: időmértékes jambikus

Rímképlete: a b a b c d c d => keresztrímes

 

Zrínyi versek összehasonlítása

Hasonlóság:

A költő Zrínyi alakjával azonosul.

Műfajuk – a cím ellenére – közösségi óda.

Szerkezetük is hasonló, párbeszédre épül

Különbség:

Amíg az 1.ben a vándor kérdése és a költő válasza hangzik el, addig a másikban a költő és a sors által kivetített monológ, a könyörgés és a sötét látomás képeit jeleníti meg.

Tartalmi hasonlóságok és különbségek a Himnusz és a Zrínyi 2. éneke című versek között

A 2 vers felütésében hasonlóság mutatkozik. A Himnuszban az Istenhez, az utóbbi versben a megszemélyesített sorshoz fohászkodik. A szánalomért esedezés és a könyörgés is rokon a költeményben.

Mindkét vers megfogalmazza a szenvedés okait, azt a közös gondolatot, hogy a nemzet saját fiai támadtak a haza ellen. De ez a Zrínyi 2. énekében sokkal keserűbb: kétségbeesett vízió formájában jelenik meg.

A vers zárlatok ellentétes hangulatok hatást keltenek. A Himnusz befejező sorai még a jövő képeit villantják fel, míg az utóbbiban bekövetkezett a végleges pusztulás, a nemzethalál.

 

Parainesis

Keletkezése: az utolsó évek legnagyobb alkotása, 1834-ben kel., az 1837-ben megjelent folyóirat, a ’Atheneum’ közölte folytatásokban. Prózai művei közé tartozik.

Jelentősége: Kölcsey világnézetének végakaratszerű összefoglalása, a m próza klasszikus remeke.

Címzettje: A költő unokaöccse, K. Kálmán, ill. a mindenkori ifjúság.

A cím jelentése: intelem, buzdító beszéd. Tanácsokat ad az értelmes élethez. Legfontosabb a haza és nem az egyéni boldogság a cél, hanem a közboldogság, a hazáért való tevékenység.

Stílusa: klasszicista – érvelés, meggyőzés, tanítás

Legfőbb tanítása:

Zárásként: A reformkorban kialakult, önösségtől mentes emberideál és tiszta, eszményi hazafiság legtökéletesebb megvalósítója valóban Kölcsey Ferenc volt” – írja Kossuth. Műveiben ösztönözte az olvasót a tettre készségre, hisz „Jelszavaink valának: „haza és haladás”. Bár kevés verset írt, de igen jelentősek. Közülük egy a magyar nemzet himnuszává nőtte ki magát.