Hirdetés

Nemzet és történelemszemlélet Kölcsey írói munkásságában

Költészete:

Kölcsey már romantikus költő, verseire a nagy ellentétek jellemzők, a dicső múlt és a sivár jelen szembeállítása, a magyar nemesség erőteljes bírálata, a nemzetért való hazafiúi aggódás.

Hirdetés

Műveit nagy hatású szuggesztív képek alkotják. Választékos szóhasználat jellemzi. Viszonylag kevés verset írt.

 

I. Költői korszaka: 1814-1817

Személyes jellegű versek, egyéni érzések, hangulatok megfogalmazása jellemzi.

Elfojtódás

Egyrészt ideálokért való rajongó sóvárgás, másrészt a belső meghasonlás, a céljainak elérhetetlenségéből fakadó fásult közöny jellemzi. A vágy és a valóság, az ideál és a realitás ellentmondásai között vergődő lélek az önmagát sebző pátoszig emelkedik. A kiáltás a vágyott állapotnak a megsejtése és ennek rögtöni s végleges elenyészése érzetében szakad fel benne.

Az abszolút fájdalom szorításában a fájdalom érzéséről próbál megnyilatkozni. Az ok ismeretlen, a középpontban a tárgy nélküli, szélsőséges fájdalom, lelki szenvedés áll. A vers 3. személyű, általános alanyt használ, ami romantikus költőre vall.

Motívumok: sírás és sírásra képtelenség, a fájdalom kifejeződése, boldogság hiánya, vágy és kérés.

A vers 4 mondatból áll.

Retorikai elemek: k-i kérdés, felkiáltás, hasonlatok, jelzők

Indulatszó: „Ó” „Ah”

A költő romantikus eszközökkel fejezi ki a fájdalmat. /ismétlés, fokozás, szóhasználat/

 

II. Költői korszakában 1823-1832

A közösségi versek időszaka.

 

Himnusz

A múlton való töprengés folytatása a Huszt című epigrammájában (1831) már biztatóbb külső körülmények közepette. Itt már megnevezi a teendőket:

„Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”

 

Zrínyi dala

A költemény tárgya a jelen és a múlt szembeállítása. A páratlan strófákban a kérdések, a páros strófákban a válaszok hangzanak el. => párbeszéd formájúvá teszi a verset. A vándor egy messzeföldről ide érkezett idegen, aki a magyarságot csak régi    nagyságának, dicső hőstetteinek híréről ismeri. A vándor keresi a régiek legendás honszeretetét, a szép hazát, az önfeláldozó hősök harcainak színtereit.

A válaszok kiábrándítóak, elutasítóak, leverők. A dicső nép halott: „nevében él  csak , többé nincs jelen”.

Párbeszédes formában írt mű / Vándor és Zrinyi/ – belső dialógus. A hősi múlt és a sivár jelen ellentétére épül.

A vándor 3 kérdése alapján elénk tárul a dicső múlt: „Hol van a hon..?”; Hol van a nép…?;Hol van a bérc…? – lehangoló válasz.

A vers zárlata: a végső pesszimizmus hangulatában a záró sorok a nemzet-halál tragikumát sugallják, szavaiban ott van a lesújtó ítéletalkotás, a cselekvésre képtelen magyar nemesség.

 

Emléklapra

„Négy szócskát üzenek,

vésd jól kebeledbe, s fiadnak

Hagyd örökűl ha kihunysz:

A haza minden előtt.”

Kölcsey hitvallása fogalmazódik meg benne.

 

Huszt

„Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”

A dicső múlttal szemben a költő jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni és nagy dolgokat véghez vinni.

Verselése: időmértékes; disztichon = hexameter + pentameter sor

 

Vanitátum vanitas

Keletkezése: 1823. ápr.-febr. – a Himnusz után írt Csekei magányában.

Jelentősége: A pesszimizmus verse.

A cím jelentése: ”hiúságok hiúsága”, „hiábavalóságok hiábavalósága”

Eredete: „Itt az írás” – Szent Írás (Ó-sz., Prédikátorok könyve szerzőjének Salamont tartják.)

Hangneme: keserű, szarkasztikus (szarkazmus = maró gúny)

Stílusa: klasszicista

Szerkezete, gondolatmenete:

  1. (I.) 1.vsz.:  Felszólítás a bölcs Salamon tanításainak megismerésére. A cím felerősítése a tanulság (9-10.vsz.) előre vetítése.
  2. (II.) 2-8. vsz..: Az érvelésben sajátos nézőpont érvényesül. A 2. 7-8. vsz. az emberi életet általában, a 3-6. vsz. a történelem, az erkölcs, a filozófia és a művészet értékeit szállítja le, megsemmisítő ítéletet mondva mindegyikről, kiemelkedő képviselőjüket is beleértve.
  3. (III.) 9-10.vsz. A záró vsz.-ok megszólítóak. Következtetés, a tanulság levonása. Ha minden hiábavaló, hogyan kell élni. Válasz a sztoikus bölcs rendíthetetlen nyugalmával.

10. vsz. a tanulsághoz fűzött magyarázat, visszatérés az 1. vsz. kiinduló tételéhez., annak nyomatékosítása.

Jellemző stíluseszközei:

– felsorolás

– paradoxon (meghökkentő ellentét, látszólagos képtelenség)

– oximoron (egymást kizáró ellentét)

– igék hiánya

– metaforák képi síkja rendszerint anyagtalan, szertefoszló Pl.: pára, buborék, tünemény, fuvallat stb.

Verselése: szimultán – bimetrikus => ütemhangsúlyos és időmértékes egyszerre

Rímképlete:  a b a b – keresztrím; c c d d – páros rím

 

II. Költői korszak: 1837-1838

Zrínyi második éneke

Keletkezése: 1838- halálának évében írta, utolsó előtti műve.

Történelmi háttér:

Kilátástalan politikai helyzet; Kölcsey az 1832-36-os ogy. után úgy érzi, hogy a nemzet nem tudta saját, legégetőbb sorskérdését. /1835-ben le is mondott követi megbízatásából. – Búcsú az ogy-i rendektől/

Műfaja: politikai óda

Hangneme: magasztos, keserű – pesszimizmus

Formája: Lírai dialógus.

Utal a korábbi Zrínyi versre, a Zrínyi dalára, azonban itt Zrínyi és a sors vitája bontakozott ki. – a költő (1-3vsz); – a sors (2-4vsz.)

Zrínyivel teljes mértékben azonosul Kölcsey, a vers az ő lelkében játszódó harc kivetítése.

Szerkezete:

1.vsz.:  A költő támaszt, gyámolítást, segítséget kér a veszélybejutott haza számára.

Metaforák: „kánya, kígyó féreg”

2.vsz.:  A sors válasza számon kérő. Miért másoktól várja a segítséget? A haza a gyáva fiaiktól fog elpusztulni.

3.vsz.:  A számonkérés megindoklása; a hazának meg kell maradnia, ám pusztuljanak el a rút faj öngyermekei – az 1vsz. metaforáival azonosul

4.vsz.:  A sors könyörtelen ítélete. A sors beteljesedik, a hazának el kell pusztulnia. Szép jövő– csak más hazával és más néppel lehetséges.

Stílusa: klasszicista és romantikus jegyeik is megtalálhatók:

klasszicista: a szerkezet; romantikus: a nyelv, képi világ

Jellegzetessége:

Minden vsz. utolsó 2 sora szentenciózus. tömör kérést vagy megfellebbezhetetlen ítéletet mond ki.

Verselése: időmértékes jambikus

Rímképlete: a b a b c d c d => keresztrímes

 

Zrínyi versek összehasonlítása

Hasonlóság:

A költő Zrínyi alakjával azonosul.

Műfajuk – a cím ellenére – közösségi óda.

Szerkezetük is hasonló, párbeszédre épül

Különbség:

Amíg az 1.ben a vándor kérdése és a költő válasza hangzik el, addig a másikban a költő és a sors által kivetített monológ, a könyörgés és a sötét látomás képeit jeleníti meg.

Tartalmi hasonlóságok és különbségek a Himnusz és a Zrínyi 2. éneke című versek között

A 2 vers felütésében hasonlóság mutatkozik. A Himnuszban az Istenhez, az utóbbi versben a megszemélyesített sorshoz fohászkodik. A szánalomért esedezés és a könyörgés is rokon a költeményben.

Mindkét vers megfogalmazza a szenvedés okait, azt a közös gondolatot, hogy a nemzet saját fiai támadtak a haza ellen. De ez a Zrínyi 2. énekében sokkal keserűbb: kétségbeesett vízió formájában jelenik meg.

A vers zárlatok ellentétes hangulatok hatást keltenek. A Himnusz befejező sorai még a jövő képeit villantják fel, míg az utóbbiban bekövetkezett a végleges pusztulás, a nemzethalál.

 

Parainesis

Keletkezése: az utolsó évek legnagyobb alkotása, 1834-ben kel., az 1837-ben megjelent folyóirat, a ’Atheneum’ közölte folytatásokban. Prózai művei közé tartozik.

Jelentősége: Kölcsey világnézetének végakaratszerű összefoglalása, a m próza klasszikus remeke.

Címzettje: A költő unokaöccse, K. Kálmán, ill. a mindenkori ifjúság.

A cím jelentése: intelem, buzdító beszéd. Tanácsokat ad az értelmes élethez. Legfontosabb a haza és nem az egyéni boldogság a cél, hanem a közboldogság, a hazáért való tevékenység.

Stílusa: klasszicista – érvelés, meggyőzés, tanítás

Legfőbb tanítása:

Zárásként:

A reformkorban kialakult, önösségtől mentes emberideál és tiszta, eszményi hazafiság legtökéletesebb megvalósítója valóban Kölcsey Ferenc volt” – írja Kossuth. Műveiben ösztönözte az olvasót a tettre készségre, hisz „Jelszavaink valának: „haza és haladás”. Bár kevés verset írt, de igen jelentősek. Közülük egy a magyar nemzet himnuszává nőtte ki magát.

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!