Molnár Ferenc – Játék a kastélyban

 

     5. Szerkezet:

• Helyszín: Riviéra, a kastély

Az arisztokrácia konkrétan nem jelenik meg. A művészvilág képviselői Turai, Gál, Ádám és a lakáj.

A környezetet a felvonulás elején egy leírásból ismerjük meg.

• Három felvonás:

1. expozíció, éjszaka játszódik
2. bonyodalom, reggeli órákban
3. megoldás, esti órákban

• Idő: a cselekmény 24 órán belül lejátszódik

Zárt tér és idő, szigorú 3- as egység, nyelvezete frappáns, párbeszéd, aforizma dús.

 

 

      6. Viszonyok vizsgálata:

Szerelmi háromszög: Almády- Ádám- Annie

Szerzői / művészi háromszög: Ádám- Gál – Turai

 

 

     7. Az élet és a valóság viszonya:

A mű elején a három szereplő bemutatkozásánál olyan, mintha kilépnének a színműből a valóságba, valamint amikor a darab frappáns befejezéséről gondolkodnak -> játék a játékban

Gál komikusan fejezné be.

Ádám tragikus befejezést javasol.

Turai inkább egy színpadi csellel zárná be a cselekményt.

 

Turai személye:

• valóságos, ő mozgatja a szálakat
• optimista
• társa Gál -> pesszimista
• aktív  <–>  Gál

 

 

Művészet- valóság:

• Turai darabja megadja a dráma valóságos helyzetét
• Sok kiszólás van a darabból
• Többször felvetődik a drámaírás problémája à „dráma” a drámában
• Amit a színpadon előadnak, tulajdonképp nem is színjáték, hanem a valóság.

Példák az irodalomból: Hamlet, Szentivánéji álom, Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres

 

 

     8. Tanulság:

Hazugságok vannak és lesznek is, de jobb, ha ezt az ember nem tudja, és nem is kutatja. Kell az illúzió.

     9. A színdarab látásmódja- játék a játékban

Molnár általában azt használja ki, hogy az emberek szeretnek kukkolni, szeretnek belelátni olyan helyzetekbe, amibe egyébként- gyakorlatilag- nincs lehetőségük. A nézőt magával viszi a budoárba, az egyszerű emberek számára hozzáférhetetlen életbe. Az író még ebből a bárgyú, habkönnyű anekdotából is képes megteremteni a „tökéletesre szőtt semmit”. Olyan görbe tükröt tart a nézők elé, amelyben nemcsak a publikumot, hanem önmagát is láttatja- Turain- keresztül. Kétségtelen formai tökély és magabiztosság sugárzik a színdarabból, amit önmaga is indukál, ettől válik a műfaj virtuózává.

 Remekül használja a legalapvetőbb eszközöket: a mű elején a három férfi bejön, rágyújt, leül, majd percekig nem szólalnak meg. A csend a legnagyobb feszültség és humor forrása is lehet egyben. Ezek után arról beszélgetnek, hogy milyen nehéz elkezdeni egy színdarabot, úgyhogy felállnak és bemutatkoznak, és „eljátsszák”, hogy kik lennének ők, ha egy színdarabban lennének. Játék a játékban, színház a színházban.

Sokat használja a jellem- és helyzetkomikumot. Almádyt oly módon bünteti Turai, mint szerző, hogy véget nem érő monológokat, és utcányi hosszú francia kifejezéseket ír a köztudottan nehéz fejű színész szerepébe.

Annyira könnyű, annyira léha, mégis végig lebeg felettünk Damoklész kardja: el lehet- e vinni szárazon ezt a piciny megingást. Simogató kritika ez, de mindenkinek szól. Mert menteni kell a menthetőt, de játék nélkül nem ér az egész semmit. És játszani jó. De csakis elegánsan és szemtelenül egyszerre, ahogy Molnár teszi.

  Látásmódját talán ez az anekdota példázza legjobban: úgy tartja a fáma, hogy Molnár Ferenc épp egy friss, ifjú barátnőjével ült az egyik New York-i kávéház teraszán, amikor odafordult hozzájuk egy virágáruslány, aki eladásra kínálta portékáját, mire az író csak ennyit felelt: „Köszönjük, de a hölgy már megvan…”

 

     9. Művei

Színpadi művek:

• A Doktor úr (1902)
• Józsi (1904)
• Az ördög (1907)
• Liliom (1909)
• A testőr (1910)
• A farkas (1912)
• Úri divat (1916)
• A fehér felhő (1916)
• Farsang (1916)
• A hattyú (1920)
• Színház (1921)
• A vörös malom (1923)
• Az üvegcipő (1924)
• Játék a kastélyban (1926)
• Riviera (1926)
• Olympia (1928)
• Egy, kettő, három (1929)
• A jó tündér (1930)
• Valaki (1931)
• Harmónia (1932)
• Nagy szerelem (1935)
• Delila (1937)
• Panoptikum (1949)

 

Egyéb prózai művek:

• Az éhes város (1901)
• Egy gazdátlan csónak története (1901)
• A Pál utcai fiúk (1907)
• Muzsika (1908)
• Egy haditudósító naplója (1916)
• A zöld huszár (1938)
• Útitárs száműzetésben- Jegyzetek egy önéletrajzhoz (1950)

 

Művei alapján készült filmek:

• Az ördög (1915, 1918- rendező Kertész Mihály, 1919, 1921)
• Liliom (1919- rendező Kertész Mihály, 1921, 1934- rendező Fritz Lang, 1956)
• A Testőr (1925, 1931, 1941)
• Úri divat (1925)
• A hattyú (1925, 1930, 1956)
• Olympia (1929, 1930, 1960- rendező Kertész Mihály, címszereplő Sophia Loren)
• A Pál utcai fiúk (1934, 1969- rendező Fábri Zoltán)
• Egy, kettő, három (1961- rendező Billy Wilder)
• A jó tündér (1935, 1947)
• Nagy szerelem (1937)