Hirdetés

Molnár Ferenc – Játék a kastélyban

11 perc olvasás

Molnár Ferenc (1878- 1952)

Hirdetés

1878 január 12- én született Neumann Ferenc néven, zsidó család gyermekeként. Dráma-, regény- és hírlapíróként dolgozott. Első novellái (Magdolna és egyéb elbeszélések) után jelent meg első társadalmi regénye, Az éhes város (1901). Első külföldi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával; 1908-tól drámai műveit több országban játsszák. (Művei megjelentek angolul, németül és olaszul). A Pál utcai fiúk című regénye a leghíresebb magyar prózai mű (Európa több országában kötelező olvasmány), a filmváltozatot (Fábri Zoltán, 1969) Oscar- díjra is jelölték. Az I. világháború alatt az Est című lap harctéri riportere volt. Korai írásai egy kibontakozó kritikai realista írót sejtetnek. Társadalmi darabjait kiváló színpadtechnikai érzék jellemzi, amelyet sűrű egymásutánban írt: A liliom (1910), A testőr (1910), A farkas (1912). 1930-ban a náci fenyegetés elől Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Három felesége volt: Vészi Margit, Fedák Sári, Darvas Lili. 1952-ben halt meg.

„Molnár Ferencről nagyon nehéz tárgyilagosan írni: Molnár Ferencnek lelkes rajongói és dühödt ócsárlói vannak. Irodalmi alakja halála óta is az indulatok kereszttüzében áll…

Molnár Ferencet dicsőítik és szidalmazzák, anélkül, hogy eléggé ismernék.”

(Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka, 1910)

 

Drámaművészetének jellemzői

Molnár Ferenc zsenialitása rendkívüli dramaturgiai érzékében rejlett. Hihetetlen pontossággal tudta kiszámítani, hogy a különböző szituációk a színpadon milyen érzéseket váltanak majd ki a nézőkből. Ezért is mondják rá, hogy „igazi íróasztala a színpad volt”. Éjszakánként írt, de a mű az ő keze nyomán készült el a próbák alatt. Rendezői jogokat gyakorolva instruálta a színészeket, sokszor előjátszott, hogy a mondatok, mozdulatok, hangok összhangja a megfelelő arányú legyen. Darabjai eljátszásához stílus-, és leginkább tempóérzék kell.

Hirdetés

 

Darabjait finoman időzített, de nem túl éles konfliktusok, roppant gördülékeny, a végletekig a csattanóra kihegyezett cselekmény jellemzi. Ugyan legjobb művei nagyon pontos társadalmi képet rajzolnak a polgárság és leginkább az arisztokrácia látszatcsillogásáról, felszínességéről, képmutatásáról, hazugságairól, és a jellemkomikum kiválóan alkalmazott eszközével sokszor több oldalról is képes megvilágítani egyazon szereplőt, összességében inkább az idei- óráig tartó hirtelen és óriási sikerek, a „hatás” pillanatnyi ereje vonzotta, mintsem a maradandóság eszmei, láthatatlan képe.

Témáit saját környezetéből, és léha, bohém életmódjából merítette. Habár már saját korában is megkérdőjelezték színdarabjainak művészi értékét, mégis a legtöbb Molnár előadás „táblás házat” hozott. A pesti kávéházi élet mindenki által kedvelt és szeretett alakja (a városi legenda szerint egyedül Rejtő Jenővel nem fogott kezet egy régi sérelem okán).

 

Játék a Kastélyban

1. A keletkezés története:

  • 1952- ben Bécsben 3. feleségével Darvas Lilivel szerepet tanul, németül.
  • Megihleti őt az „ich liebe dich”, megszületik gondolataiban a drámai alapszituáció.
  • 1926- ban születik a dráma.

 

       2. Műfaj:

Előzmény: francia társalgási dráma (Scribe, Sardon, Feydeau)

  • Párbeszédekből áll, szellemes, frappáns párbeszédek
  • Közérthető
  • Gyakoriak az aforizmák
  • Gyakori téma a művészvilág
  • Szórakoztató műfaj
Hirdetés

A darab polgári, jól szitált miliőben játszódik.

Molnár célja a szórakoztatás. A Játék a kastélyban követi a műfajt, de mindig kritizálja is. (műfajjal való játék kettőssége)

 

       3. Cím vizsgálata:

  • Alcím: anekdota három felvonásban
  • A cím elhelyezi a darabot -> kastély
  • A játék több mindenre is utal:

-> a három művész játékára a mű elején

 -> Almády és Annie szerelmi játéka

Hirdetés

 -> Turai ráveszi két társát, hogy előbb utazzanak oda meglepetésből

 -> a színmű, mint játék (Turai darabja)

 -> maga a cselekmény

 

      4. A színdarab története röviden:

A történet annyira semmitmondó, hogy pont ez adja a báját.

Három szmokingos úr, bizonyos Turai és Gál a befutott híres librettoszerzők, valamint ifjú felfedezettjük Ádám, a tehetséges zeneszerző vendégségbe érkezik egy olasz kastélyba, az éjszak közepén. Tervük az, hogy meglepik új, közös operettjük primadonnáját, Annie-t, aki nem mellesleg Ádám menyasszonya. De hiba csúszik a számításba, ugyanis a szomszéd szobába az éjszak közepén Annie nem egyedül érkezik, hanem a régi szerelem tüzét felszítani igyekvő ünnepelt színész és charmeur, Almády társaságában. Az így végighallgatott beszéd roppant kínos és lebuktató, valamint gyermekdeden megmosolyogtató. Ádám összetörve indul nyugovóra, és mindenképpen szeretnék kottáját széttépni. Ám Turai az éjszaka fennmaradó részében megír egy egyfelvonásos darabot, és rábeszéli a két színészt, hogy a békesség érdekében játsszák el másnap este a kastély rendezvényén. A próbán már ott van Gál és Ádám is, akik meglepődve tapasztalják, hogy a próba soraiban szóról szóra felcsendül az éjszaka hallott párbeszéd. Természetesen Turai nem kis munkájába került, hogy a kihallgatott diskurzust valami színdarab- félébe csomagolja, az elhangzott pajzán szavakat pedig egy gyümölcstermesztő gróf, annak felesége, valamint féltett barackjuk köré csoportosítsa, de fáradozását siker koronázza. Ádám megnyugszik, hogy párja az éjszaka csak próbált Almádyval, ő ezeket a túlfűtött mondatokat hallotta a falon át. A szerelmesek így egymáséi lesznek- még ha némi füllentés árán is-, senki nem lesz öngyilkos, sőt, a friss operett kottája is megmenekül a széttépéstől.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!