Légszennyezés és következményei

 

 Üvegházhatás növekedése

–          Üvegházhatás: a légkörben bizonyos üvegházgázok (szén-dioxid, metán, vízgőz) képesek elnyelni a Napból érkező sugárzás egy részét, ezáltal a légkörben tartják a meleget. Ha az üvegházhatás jelensége nem volna a Földön, nem alakulhatott volna ki élet – ez a természetes üvegházhatás.

–          A fosszilis energiahordozók égetésével sok szén-dioxid jut a levegőbe, egyre több gázmolekula nyeli el a Napból érkező sugárzást, azaz fokozódik az üvegházhatás, így egyre több meleg marad a légkörben. Ennek következménye a globális léptékű felmelegedés. Ez a mesterséges üvegházhatás.

–          A jelenlegi tendenciák alapján úgy becsülik, hogy a légszennyezés miatt az elkövetkező ötven-száz évben akár 5 C-kal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. 

–          Ha a globális felmelegedés mértéke akkora lesz, hogy a sarki jégpáncélok olvadni kezdenek, az a tengerszint emelkedéséhez fog vezetni. Ez több milliárd ember lakóhelyét veszélyezteti, mivel a Föld népességének háromnegyede tengerparton, vagy annak közelében él.

–          A sarki jég elolvadása megváltoztatja a nagy földi légkörzés légnyomás öveit ennek következtében megváltozik a tengeráramlások működése (pl.: Golf ill. Észak-Atlantiáramlás visszahúzódásának következményeként Eurázsiára jégkorszak köszönthet)

–          Az üvegházhatás erősödése maga után vonhatja azt is, hogy szélsőségessé válik az éghajlat, ezért gyakrabban következhetnek be pusztító természeti katasztrófák: egyes területeket árvíz, másokat tartós aszály fenyeget, eltolódhatnak az éghajlati sávok.

–          A tengerszint-emelkedés, az aszály és más tényezők hatására emberek milliói kerekedhetnek fel, hogy lakóhelyet változtassanak. Ez a legújabb kori, soha nem látott méretű népvándorlás világméretű konfliktusokat okozhat.

 

 Ózonpajzs elvékonyodása

–          az         ózon    folyamatosan   képződő           és         lebomló           anyag 

O2 + O <=> O3

–          a hűtőközegként, oldószerként, habosító és fújóanyagként, aeroszol hajtóanyagként, tűzoltókészülék töltőanyagaként, zsírtalanító anyagként, habszerű szigetelőanyagok alapvető összetevőjeként, de leginkább hajtógázként alkalmazott freongázok (CFC) kibocsátása az ózon lebomlási folyamatait segíti elő és akadályozza a képződési folyamatot.

O3 => O2 + O

–          ennek következményeként ózonrétegünk 3 mm-ről kb. 1,5 mm-re vastagságúra csökkent.

–          Probléma: az ózonréteg kevésbé lesz alkalmas a káros ultraibolya sugárzás kiszűrésére, egyre több megbetegedés lesz észlelhető az emberiségben, de állat- és növényvilágban is.

–          Az ózonlyuk az Antarktisz felett alakult ki, mert Földünkön ott a legalacsonyabb a hőmérséklet, de az ózonpajzs vékonyodását az 1990-es évek közepén már az Északi sarkvidéken is észlelték, az ózon Európa jó része fölött is megritkult, ezért az UV-B sugárzás is tetemesen felerősödött.

–          Az ózonlyuk a tenger világát is veszélyezteti. A tavaszi, felerősödő UV-B sugárzás ugyanis hatással van a planktonok és a puhatestűek fejlődésére és szaporodására. Ez a hatás továbbterjedhet a táplálkozási lánc mind magasabb szintjeire. A déli félteke óceánjaiban, tengereiben az ózonréteg vékonyodása miatt 10%-kal csökkent az egyszerű élőlényeknek a mennyisége (plankton, rák, hal).

–          Amíg a magasban az ózon ritkulása jelent veszélyt, addig a földfelszín közelében a légkör ózontartalmának, ez a TROPOSZFÉRIKUS ÓZON növekedése okoz gondot. Az ember ipari tevékenysége által a levegőbe jutott nitrogén-oxidból és hidrokarbonokból a napfény hatására ózon keletkezik és ez a szmog más összetevőivel együtt növeli az asztmás megbetegedések gyakoriságát.

6. Megoldások:

•      „A szennyező fizet” – elv alkalmazása

•      Energiagazdálkodás zöldesítése: szél-, geotermikus, nap-, vízenergia alkalmazása, takarékosság és hatékonyság

•      Környezetbarát technológiák alkalmazása a közlekedésben (szűrőberendezések), iparban

•      Tömegközlekedés, kerékpározás előnyben részesítése

•      Város zöldítés: faültetések, parkok

•      Lakossági szokások átalakítása

•      Egyezmények születettek – néhány ezek közül: Ózonréteg védelme érdekében: 1985 Bécs: ózon egyezmény; 1987 Montreal: az ózonréteget károsító vegyszerek – elsősorban is a klorfluorkarbon (CFC) – termelési szintjének befagyasztásáról aláírta. 1999.: „lágy freonok” 2030-ig felhasználásuk teljes körű beszüntetéséről is határoztak. Üvegházhatás csökkentése érdekében: 1997. Kiotó: Megállapodás született arról, hogy az ipari országok 2008 és 2012 között 5,2 százalékkal csökkentik hat, üvegházhatást okozó gáz kibocsátását. DE: A tanácskozáson nagy vita bontakozott ki az ipari államok és a fejlődők csoportja között az ártalmas gázokkal, illetve azok kvótáival folytatandó kereskedelemről. Nem írta alá az USA, Kína és Oroszország sem.