Európai Unió magterülete

  Több modell létezik a centrumtérség lehatárolására

a)                  Az Európai Unió legfejlettebb területe a Londontól ÉNy-ra kezdődő és Észak-Olaszországig terjedő térség. Magába foglalja az ipari forradalom bölcsőjét, Közép-Angliát, a holland, belga és az észak-francia iparvidéket, a Ruhr-vidéket, a Rajna menti és a dél-német gazdasági központokat, a (nem EU-tag) Svájcot, valamint a Torino–Milánó–Genova olasz ipari háromszöget. Ez a tengely a kék banán elnevezést kapta.

 

Egy másik modellje az integráció centrumtérségének: a London–Párizs–Milánó–München–Hamburg ötszöget (az európai Pentagont) tekinti.

 

b)                  A fejlett térségek: jellemzői:

·                     itt a legnagyobb a GDP/fő

·                     transznacionális vállalatok központjai

·                     K+F, csúcstechnológia

·                     örökségük: korábbi hatalmas iparvidékek

·                     itt a legnagyobb a népsűrűség,

·                     itt vannak a legfontosabb európai városok

Ø   a metropoliszok elsősorban politikai, pénzügyi, oktatási, kulturális szerepkörükkel, csúcstechnológiára épülő iparágaikkal tűnnek ki

Ø   központjai a globális városok, amelyek gazdasági, politikai vagy kulturális hatása az egész világra kiterjed:

–          a transznacionális vállalatok

–          és a nemzetközi szervezetek központjai,

–          gazdaságukban jelentős az üzleti szolgáltatások (könyvelés, jogi szolgáltatások, marketing stb.) szerepe.

–          csomópontok a tőkefelhalmozásban,

–          az információáramlásban,

–          a közlekedésben és a turizmusban is.

–          ilyen városok pl.: London és Párizs, Frankfurt, Amszterdam, Berlin, Brüsszel és Hamburg.

London szerepe a pénzvilágban kiemelkedő, itt működik Európa legnagyobb értéktőzsdéje.

Párizs: a gazdasági, politikai, tudományos és kulturális élet nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő centruma, számos nemzetközi szervezet (pl. OECD, UNESCO) székhelye. Párizsból indult a nagy sebességű vasutak nyugat-európai hálózatának kiépítése.

A globális városok közül inkább európai jelentősége van, az Unió fontos intézményeinek adnak székhelyet:

Brüsszel az Európai Bizottság központja és az Európai Parlament és a NATO európai haderőinek főparancsnoksága ülésezik itt;

Luxembourg az Európai Parlament Titkárságának és az Európai Bíróságnak ad

otthont.

Franciaországi Strasbourg pl.: az Európai Parlament székhelye.

Frankfurt am Main (Németország) nemzetközi pénzügyi központ, értéktőzsdéje

London után a második legnagyobb forgalmat bonyolítja le Európában, és az Európai Központi Banknak is a székhelye.

Ezekben a városokban szerepkörükből adódóan jelentős a konferenciaturizmus.

A magterület problémái:

a)                   Társadalmi feszültségek:

–          A globális városokban összpontosul a jól képzett magas jövedelemmel és felelősséggel rendelkező, sokszor globális döntéseket hozó szakemberek ugyanakkor a sok alacsony képzettségű, jövedelmű, rutinmunkát végzők tömege (bevándorlók, korábban az iparban dolgozó).

–          a hajléktalanság,

–          a kirekesztettség.

 

b)                  Gazdasági probléma: depressziószónák, válságövezetek rozsdaövezetek létrejöttének problémájának megoldása, vagyis a hagyományos ipar-, bányavidékek válsága pl.: Black Countryban, Vallóniában, Lotaringiában, Saar és a Ruhr-vidéken. Aminek következménye a munkanélküliség, elvándorlás, leromlott környezet voltak.

A válság kezelésére többféle megoldást dolgoztak ki pl.:

–          a Ruhr-vidéken az iparvidék jelentős támogatást kapott az EU-tól, emellett kedvezményekkel igyekeztek új, korszerű ipari ágazatokat (autógyártás, elektronika, híradástechnika) vonzani a térségbe és a környezetvédelmi iparágakkal meggyorsult a károsodott környezet rendbetétele. Ma a legtöbb munkahelyet az üzleti szolgáltatások, kutató-fejlesztő intézetek, egyetemek adják a turizmus mellett.

–          Az Egyesült Királyságban a gazdasági szerkezetváltás gondjait enyhítették az Északi-tenger kontinentális talapzatán feltárt, jól jövedelmező kőolaj- és földgázlelőhelyek, és megélénkültek az ország külföldi tőkebefektetései is. 1973-ban tagja lett az Európai Közösségnek, a válságban lévő ipari körzetek jelentős támogatást kaptak a közösségtől is. A szerkezetváltás folyamatát az állami vállalatok privatizációjával, adókedvezményekkel, ipari parkok létesítésével, átképzési programokkal támogatták.