Légszennyezés és következményei

  1.      A légkör az élet tere, ezért elszennyezése súlyos következményekkel jár az emberi lét szempontjából. (a légkör szerkezete tétel ismertetése bevezetésnek!)

 

2.      Elszennyeződésének folyamata:

–          Emisszió – kibocsátás: lehet pontszerű (pl.: egyetlen gyárkémény), vonal mentén (pl.:

országút), egyszerre nagyobb területen (pl.: iparvidék).

–          Transzmisszió – terjedés: a levegőbe jutott anyagokat a szél tovaszállítja, eközben a szennyeződések a levegővel vagy egymással kémiai reakcióba léphetnekàújabb anyagok jöhetnek létre.

–          Immisszió – kiülepedés: a visszajutás történhet vízzel, de a levegőből való száraz leülepedéssel is.

 

3. Legfontosabb légszennyező anyagok:

–          Kén-dioxid: fűtés, ipari égetésből származik. Kén-dioxid+vízgőz=kénsavàsavas eső. Téli füstködöt okoz (London típusú szmog).

–          Szén-monoxid: tökéletlen égésből közlekedés, fűtés, ipar, égetésből származik. Vér oxigénszállításának akadályozása.

–          Szén-dioxid: közlekedés, fűtés, ipar, égetésből Nincs különösebb élettani hatása, nagy koncentrációban, oxigén hiányában okozhat baleseteket. (pincehalál) Üvegházgáz!!!

–          Nitrogén-oxidok (NOX): pl. Nitrogén-dioxid: közlekedés, fosszilis égetőanyagok eltüzelése. NO2+köd vagy eső=salétromsavàsavas eső. Nyári (fotokémiai) füstköd okozója (Los Angelesi típusú szmog).

–          Troposzférikus ózon: NO2-dal vagy szénhidrogénekkel terhelt légtérben, napsugárzás hatására egészség- és növénykárosító.

–          VOC (illékony szerves vegyületek, szénhidrogéneket tartalmazó vegyületek kivétel a metán): Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. Mérgező, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat.

–          Szilárd anyagok: korom, por, pernye pl.: a füst, a korom: ipari eljárások, közlekedés révén szennyez, a szilárd felületen egyéb szennyeződések megtapadnak.

–          Ólom: ólmozott benzinből származik elsősorban. A talajon át bejut a növényekbeàemberi szervezetbeàcsontokban rakódik le. A vérképződést és az idegrendszert károsítja.

 

4. Legfontosabb szennyező források:

•      Természetes légszennyezők: A földi eredetű porok a talaj eróziója, vulkáni kitörések, nagykiterjedésű erdőtüzek során, vagy az élő szervezetek maradványaiból keletkeznek.

•      Az ember által okozott szennyeződések: az ipar (bányászat, széntüzelésű hőerűművek, vegyipar, kőolajfinomítás, építőipar), a közlekedés, a háztartás (fűtés, tüzelés), mezőgazdaság

 

5. Levegőszennyezés következményei:

 

 Savas esők problémája

–          a hőerőművek és közlekedés által kibocsátott nitrogén-dioxid és kén-dioxid a levegő vízgőztartalmával reagálva salétromsavat és kénsavat illetve kénessavat eredményez.

 

NO₂ + H₂O = HNO₃;

SO₂ + H₂O =H₂SO₃

 

–          Ez a csapadékkal a felszínre jutva károsítja a növényzetet, a talajt (a talajok termőképessége erőteljes csökken; az erdők megbetegednek), továbbá a légzőszervi és szemészeti megbetegedések gyakoriságának jelentős növekedése tapasztalható ezenkívül jelentős még az épületek és szobrok korróziója.

–          Savas esők jellemző területe az ipari vidékek környezete, a fejletlenebb technikák jelentősen nagyobb terheléssel járnak. Így a fő előfordulási terület a múlt században az USA és Nyugat-Európa volt.

–          DE A LÉGSZENNYEZÉS NEM ISMER HATÁROKAT!: Az időjárási hatások miatt azonban nem korlátozódott csak az ipari illetve a kibocsájtó területekre, hanem távolabbi területekre is eljutott. Emiatt kellett Kanadának és a skandináv országoknak is megtapasztalni káros hatásait. Ezáltal egyfajta „export-import kapcsolat” alakult ki termelők és az elszenvedők közt.

–          Szükséges volt a nemzetközi összefogás (a kibocsátás mérséklésével) az első idők gyenge védekezési próbálkozásai után (például Skandináviában meszezni próbálták a tavakat), érezhető eredményeket sikerült elérni.

–          Így az óvintézkedések hatására már nem ezek a területek a leginkább sújtottak, hanem Kína, a fejlődő országok, Kelet–Európa és a volt Szovjetunió.