Európai Unió magterülete

A centrumokhoz egyre több gyorsan fejlődő gazdasági térség társul:

a)                   Új fejlődési övezet jelent meg a mediterrán térségben Barcelonától Milánóig (lendületesen fejlődő napfényövezet: Barcelona-Lyon-Bologna háromszög):

–                      turizmus

–                      KKV-k fejlődése,

–                      formatervezés,

–                      divat

b)                  A másik jövőbeli gazdasági tengely a kelet-közép-európai országokhoz kapcsolódik, ahol jelenleg inkább csak pontszerűen jelentkezik a gazdasági sűrűsödés néhány főváros (Prága, Bécs, Pozsony, Budapest, Bukarest), illetve a hozzájuk kapcsolódó régióban (a korábbi K-i bumeráng – Gdansk-Prága-Pozsony-Győr-Budapest kiegészítése)

–          a kék banán tükörképe

–          az EU keleti határához közeli kapuvárosok,

c)                   közlekedési folyosók mentén továbbterjedő fejlődő térségek

d)                  kikötővárosok: a kontinens kapui pl.: Rotterdam, Hamburg és Antwerpen: kikötői forgalma emelkedik ki, a hazai forgalom lebonyolításán túl tranzitszállításokkal is foglalkoznak. A kikötőkbe érkező áruk sűrű vasút- és közúthálózaton és a belvízi hajóutakon jutnak a kontinens belseje felé. A kikötők a közvetlen kikötői tevékenység mellett számos ipari üzem (pl. petrolkémiai, kohászati, hajógyártás, daruk gyártásának) központjai is.

Rotterdam Európa legforgalmasabb kikötője, logisztikai csomópontja. (a tenger felé közvetlenül kapcsolatot teremtő Új-Víziút, Europoort, Rajna–Majna–Duna vízi út)

Antwerpen kereskedelme és átmenő forgalma jelentős.