Az ipar fejlődése, ágazatai, GDP

 

A gazdaság fő ágai

A gazdaságot négy szektorra oszthatjuk: ·         Primer szektor vagy mezőgazdaság ·         Szekunder szektor vagy ipar ·         Tercier szektor vagy szolgáltatások ·         Kutatás-fejlesztés

Gazdasági szerkezet

Gazdasági szerkezet változása (GDP %)

Míg a mezőgazdaság gazdasági jelentősége drasztikusan csökkent, a szolgáltatásoké jelentősen nőtt az utóbbi 200 évben, az ipar szerepe ma is nagyon fontos, bár az 1970-es évektől a jelentősége kisség csökkent.

Az ipari termelés fő szerepe a gazdaságban

Az ipar kitermeli és feldolgozza a természetben fellelhető anyagi javakat, illetve a mezőgazdaság termékeit. Azt a folyamatot, mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik, iparosodásnak nevezzük.

Ipartelepítő tényezők

Az ipari üzemeket tulajdonosaik mindig oda telepítik, ahol azok a legnagyobb profitot termelik. Hogy ez hol lehetséges, azt a telepítő tényezők határozzák meg. A hagyományos ipari ágazatok telepítő tényezői természeti és társadalmi-gazdasági jellegűek lehetnek. A leggyakoribb természeti telepítő tényező a nyersanyagbázis, vagyis az energiahordozók és az ásványkincsek előfordulása. Ezekre települ a kitermelő ipar, a sok anyagot igénylő vaskohászat vagy az energiatermelés. Fontos ipartelepítő feltétel a víz is. Sok vizet igényel az energiatermelés, a papírgyártás és néhány élelmiszeripari ágazat. A földrajzi fekvés is fontos tényező, emellett még szerepe lehet az éghajlatnak, a környezet állapotának és a földtani stabilitásnak is. A társadalmi-gazdasági telepítő tényezők közé soroljuk a munkaerőt, a fogyasztópiacot, a már meglévő ipart, az infrastruktúrát és a tőkét stb. A munkaerőnek sokféle tulajdonsága vonzhatja az ipart: az olcsóság, a nagy tömeg vagy éppen a szakképzettség. Például olcsó, betanítható munkaerőt igényel a textilipar, szakképzett munkaerőt kíván viszont a vegyipar. A fogyasztópiac a lakosság igényeit közvetlenül kielégítő ipari ágazatok (pl. tejipar, sütőipar) szempontjából jelentős. A telepítő tényezők között egyre fontosabbá válik az infrastruktúra: a jó közlekedés, a modern telekommunikáció, a közszolgáltatások fejlettsége. A tőke szerepe a tőkeigényes ágazatokban kiemelkedő, s amíg nem volt olyan könnyen mozgatható, mint napjainkban, nagyon koncentrálta a tőkeigényes húzóágazatokat (vegyipar, autógyártás). Fontos telepítő tényező- főleg napjainkban a katonai-politikai stabilitás, a belső jogrendszer és a hagyományok.

Ipartelepítő tényezők

Az ipar fő ágazatai: ·         nehézipar ·         könnyűipar ·         élelmiszeripar

Az ipar fejlődése

A 19. század elejéig az ipar alárendelt szerepet játszott a mezőgazdasággal szemben. Folyamatosan fejlődött azonban a technológiája és az üzemformája.

• Legősibb a háziipar, ahol a mezőgazdasági termelő állított elő termékeket. A világ igen sok országában napjainkban is jelen van.
• A társadalmi munkamegosztás kialakulásával létrejött a kézműipar. Ez már piacra termelt, egyedi termékeket állított elő. Minden munkafolyamatot egyazon munkás végzett. A kézműipar a világ szegényebb országaiban napjainkig megőrizte fontosságát.
• A kapitalizmus létrejöttével megnőtt az igény a tömegáruk iránt. Ennek próbált megfelelni a kézműipar egy sajátos formája, a manufaktúra. A manufaktúrákban dolgozó bérmunkások még kézi erővel dolgoztak, de a munkafolyamatokat már részegységekre bontották.
• Áttörést hozott az első ipari forradalom. Újdonságot jelentettek a gyárakban nagy számban alkalmazott gépek. Egyre kevesebb szükség volt az izomerőre, és a folyamatok felgyorsíthatókká váltak. Létrejött a gyáripar. Ekkor alakultak ki az ipari ágazatok. Elsőként a textilipar és a gépipar született meg, majd a vaskohászat és a vegyipar.
• A második ipari forradalom során a tömegtermelés tökéletesedett. Az új találmányok tovább forradalmasították az ipari termelést. A munkaszervezés tökéletesítése, a futószalagon való termelés bevezetése hihetetlen mértékben növelte a hatékonyságot. Ezért ezt az időszakot az ipari tömegtermelés korának nevezzük.

A II. világháború utáni „tudományos-technikai forradalmat” sokan az ipari forradalom harmadik szakaszának is tartják. A fegyverkezési verseny hatására nagy kutatási igényű ipari ágazatok jelentek meg (űrtechnika, atomipar, robottechnika, biotechnika stb.). Napjaink ipari átalakulását az információs technika (távközlési rendszerek, integrált áramkörök, számítógépes hálózatok, mobiltelefonok) térhódítása jellemzi.