Egyenáramok
Hőmérsékleti tényező/Hőfoktényező
A hőmérsékleti tényező számértéke megadja az egységnyi ellenállás, egységnyi hőmérsékletváltozás hatására bekövetkező ellenállás változását, ami egyenlő a hőmérsékleti tényező, a hideg ellenállás és a hőmérsékletváltozás szorzatával
Ez az ellenállás változás kis hőmérsékletváltozás esetén elhanyagolható, nagy hőmérséklet növekedésnél fémes vezetők azonban az ellenállás megnövekszik, mert a rácsban helyhez kötött részecskék rezgése fokozódik, ami növeli az ütközés esélyét a töltéshordozókkal.
A szigetelők és a félvezetők hőmérsékletfüggése nem lineáris. Félvezetők esetén a vezetőképesség a hőmérsékletnövekedéssel exponenciálisan nő.
Szupravezetés
A vezetőkről általánosan elmondható, hogy a hőmérséklet csökkenésével az ellenállásuk is csökken, így a minimális ellenállás elméletben abszolút nulla fokon mérhető. Léteznek azonban olyan szupravezető anyagok, amelyeknek valamivel magasabb hőmérsékleten, kb. 20 K, hirtelen gyakorlatilag 0-ra csökken az elektromos ellenállásuk.
4. Az elektromos munka és teljesítmény
4.1. Joule-Lenz törvény
A Joule-Lenz törvény kimondja, hogy az elektromos áram munkája megegyezik a fogyasztóra eső U feszültség, I áramerősség, és a fogyasztás t időtartamának szorzatával. Ez a munka pedig megegyezik a fogyasztón képződő Joule-hővel. 
Teljesítmény
A fogyasztó teljesítménye megegyezik az elektromos áram munkájának és a fogyasztás idejének hányadosával
Illesztett áramkör
Illesztett áramkörről akkor beszélünk, ha az áramforrásra kapcsolt külső ellenállás megegyezik az áramforrás belső ellenállásával, ilyenkor a teljesítmény maximális.
Fogyasztók kapcsolása
5.1. Eredő ellenállás
Eredő ellenálláson egy akkora ellenállást értünk, amivel helyettesíthető a teljes ellenállásrendszer, tehát ugyanakkora feszültség hatására, ugyanolyan áram folyik rajta, mint az eredeti ellenállásrendszeren.
5.2. Soros kapcsolás
Soros kapcsolás esetén az áramerősség állandó minden ellenálláson, az ellenállásokon eső feszültségek összege egyenlő az áramforrás feszültségével. Az eredő ellenállás az egyes ellenállások értékének összege. Tehát soros kapcsolás esetén az áramerősség állandó, a feszültség és az ellenállás additív mennyiségek. A feszültségek hányadosa egyenesen arányos az ellenállások hányadosával. 
5.3. Párhuzamos kapcsolás
Párhuzamos kapcsolás esetén az ellenállásokon eső feszültség állandó, az áramerősség pedig additív mennyiség. Ebből az következik, hogy az adott ellenálláson átfolyó áramerősségek hányadosa fordítottan arányos az ellenállások nagyságával. Az eredő ellenállás reciproka az egyes ellenállások reciprokösszegeként adhatók meg. 
Ohm törvénye teljes áramkörre
Ohm-törvényének teljes áramkörre való kiterjesztése közben az áramforráson eső feszültség nagyságát is figyelembe vesszük.
6. Ohm törvénye teljes áramkörre
Ohm-törvényének teljes áramkörre való kiterjesztése közben az áramforráson eső feszültség nagyságát is figyelembe vesszük.
6.1. Belső feszültség
A belső feszültség az elektródák ás az elektrolitok határán fennálló potenciálkülönbség, jele 0.
6.2. Elektromotoros erő
Az elektromotoros erő a belső feszültség ellen dolgozó, vele azonos nagyságú, töltésszétválasztó hatás; értéké egyenlő a kémiai erők munkájával amíg a pozitív töltést az alacsonyabb potenciálú helyről (elektróda) a magasabb potenciálú helyre (elektrolit határa) kerül, jele .
6.3. Üresjárási feszültség
Az üresjárási feszültségen egy végtelenül nagy külső ellenállás/terhelés esetén fellépő kapocsfeszültséget értjük, értékét egyenlőnek tekinthető a belső feszültséggel, jele .
6.4 Kapocsfeszültség
A kapocsfeszültség a külső ellenállásokon eső feszültség, ami egyenlő az áramforrás kapcsai között mérhető feszültséggel, jele
6.5. Belső feszültségesés
A belső feszültségesés a zárt áramkörben a belső ellenálláson kialakuló feszültségesés, az elektrolitoldat mentén kialakuló potenciáleséssel egyenlő, jele .
6.6. Belső ellenállás
A belső ellenállás az áramforrás, azaz az elektrolitoldat ellenállása, jele .
Lapozz a további részletekért
