Egyenáramok

             6.7.      Külső ellenállás

A külső ellenállás az áramforrás kivezetőire kapcsolt ellenállások eredője, jele .

             6.8.      Rövidzárási áram

Rövidzárási áram akkor jön létre, ha az áramkörbe nem kapcsolunk külső ellenállást, csak a belső ellenállás szerepel az áramkörben, jele .

7. Kapocsfeszültség és a fogyasztó teljesítményének függése a fogyasztó ellenállásától Növekvő külső ellenállás esetén a kapocsfeszültség is nő, mivel számláló értéke csökken.   Növekvő külső ellenállás esetén a rajta eső teljesítmény a [0; ] intervallumon nő, utána csökken, mivel a számláló értéke nő.

    A teljesítmény illesztett áramkör esetén maximális, tehát amikor a külső és a belső ellenállás értéke megegyezik.

     

8. Kirchhoff törvények

             8.1.      Kirchhoff I. törvénye – Csomóponti törvény

Kirchhoff I. törvénye azt mondja ki, hogy egyenáramú hálózatban tetszőleges csomópontba befutó/bemenő és onnan kifutó/kimenő áramerősségek algebrai összege 0. Ugyanez igaz általános hálózatokra is.  

 

             8.2.      Kirchhoff II. törvénye – Hurok törvény

Kirchhoff II. törvénye azt mondja ki, hogy egyenáramú hálózat bármely zárt körén (hurok) végig haladva az áramforrások belső feszültségek és az ellenállásokon eső ohmikus feszültségek algebrai összege 0. Váltakozó áramú hálózat pillanatnyi értékeire is igaz.

   

9. Galvánelemek  

Galvánelemeknél két különböző potenciálú egymással összekapcsolt vezetőt két egymástól féligáteresztő hártyával elválaszott elektrolit oldatba merítünk. Így a magasabb potenciálú elektródtól a vezetéken keresztül áram fog folyni az alacsonyabb potenciálú elektród felé, míg az elektrolit oldatban az elektromotoros erő kiegyenlíti az áram folyásából fakadó töltéskülönbséget, negatív töltésű anionokat juttat a pozitív anódra, és/vagy pozitív kationokat juttat a negatív katódra, így a töltött részecskék semlegesítődnek. 

   

10. Áramforrások kapcsolása

10.1. Soros kapcsolás

Soros kapcsolás esetén, ha telepeket ellentétes pólusuknál kapcsoljuk össze, akkor a telepek belső feszültsége összegződik, az áramerősség pedig n azonos elektromotoros erőjű elem esetén n-szeresére nő. (Ha ≪ miatt a belső ellenállás nagyságát elhanyagoljuk.)  

10.2. Párhuzamos kapcsolás

Párhuzamos kapcsolás esetén, az azonos elektromotoros erőjű telepeket azonos pólusuknál kapcsolva, a belső feszültség nem változna, de a belső ellenállás n telep esetén n-ed részére csökken. Ennek hátránya, hogy nincs két pontosan azonos töltésű elem, ezért az egyik merítené a másikat, az áramerősség pedig n telep kapcsolása esetén változatlan. (Ha ≪    miatt a belső ellenállás nagyságát elhanyagoljuk.)      

11. Mérőműszerek kiterjesztése

Méréshatárnak azt a legkisebb vagy legnagyobb értéket nevezzük, amit mérni tudunk az adott mérőműszerrel. A mérőműszerek kiterjesztésekor megváltoztatjuk a műszer méréshatárát. Mérésnél célszerű a legnagyobb kiterjesztés felől a kisebbek felé haladni, amíg a mért érték bele nem esik a kívánt tartományba, hogy a mérőműszert ne károsítsuk.

11.1. Amper-mérő kiterjesztése

Az ideális Amper-mérő ellenállása nagyon kicsi, a méréshatárt úgy tudjuk növelni, ha az Ampermérővel párhuzamosan kötünk be egy Sönt-ellenállást. Ha a méréshatárt n-szeresére akarom növelni akkor a Sönt-ellenálláson a lent látható áramerősségnek kell áthaladni.

    Mivel az Amper-mérőt és a Sönt-ellenállást párhuzamosan kötöttük, ezért a rajtuk eső feszültség azonos nagyságú. Ebből kiszámolhatjuk az n-szeres kiterjesztéshez szükséges Sönt-ellenállást, amely értéke nagyon kicsi.

   

11.2. Volt-mérő kiterjesztése

Az ideális Volt-mérő ellenállása nagyon nagy, tehát a méréshatárt úgy tudjuk növelni, ha az Voltmérővel sorosan kötünk be egy Előtét-ellenállást. Ha a méréshatárt n-szeresére akarom növelni akkor az Előtét-ellenálláson a lent látható feszültségnek kell esnie.

    Mivel a Volt-mérőt és az Előtét-ellenállást sorosan kötöttük, ezért a rajtuk áthaladó áram azonos nagyságú. Ebből kiszámozhatjuk az n-szeres kiterjesztéshez szükséges Előtét-ellenállást, amely értéke nagyon nagy.

 

Elektrolízis

Elektrolízis során elektromos áram hatására kémiai átalakulás megy végbe. Az elektrolízishez szükséges két elektród, amiket egy közös áramforrás két végére kapcsolunk, illetve egy elektrolit, amely pozitív és negatív töltéshordozókat tartalmaz, (tehát nem szigetelő folyadék, mint például desztillált víz vagy olaj).