Társadalmi, gazdasági változások a XVII-XVIII. században

Az emberiség életmódjában az első nagy forradalmi átalakulás (tízezer évvel ezelőtt) a földművelésre való áttéréssel ment végbe, mely az addig vándorló életmódot folytató nomád törzsek letelepedését és az állandó település megszületését eredményezte.

A második, hasonlóan nagy jelentőségű forradalmi változás az ipari társadalom megszületése volt, melyet a történészek az ipari forradalommal kötnek össze és így kezdetét 1750-re teszik.

De az ipari forradalom nem jöhetett volna létre, ha a megelőző századok nem alakítják át a világ társadalmi és politikai rendszerét.

A XVI.-XVII. század három hatalmas társadalmi-gazdasági változást hozott, melyek összekapcsolódva és egymás hatását kumulálva, az új, Európa központú világrendszer létrejöttét és az urbanizáció addig soha nem tapasztalt felgyorsulását eredményezték.

 

1. A világkereskedelem súlypontja a Földközi tengerről az Atlanti óceánra helyeződött át. Spanyolország, Portugália, Hollandia, majd Franciaország és végül Anglia lett az átszervezett világkereskedelem és gyarmatosítás vezető ereje, és ezzel a hatalom súlypontja Ázsiából Európába tolódott át.

– iránytű és puskapor felfedezése

– spanyol és portugál hódítások

– 1492 Kolumbusz

– 1494 Tordesillasi szerződés

– 1497-98 Vasco da Gama

– a portugál gyarmatbirodalom első alkirálya Almeida megsemmisítette az egyiptomi flottát és elzárta az arabokat az Indiai-óceántól

– összeomlott az arabok közel ezer éves kereskedelmi hegemóniája

– Magellán

– spanyol conquistadorok

– angol gazdasági fejlődés)

 

2. Angliában és Franciaországban létrejött a feudális abszolút monarchia, (központosított államhatalom) mely felgyorsította a polgárság gazdasági és politikai térnyerését. Megszületett a nemzetállam, mely a hazai kereskedőtőke számára védelmet biztosított külföldön.

– a kapitalizmus szinte mindenki számára a szabad vállalkozás, szabad tőkeáramlás, szabad verseny fogalmával társul, de ehhez szükség volt a központosított nemzetállam megszületésére, mely a jövedelmek összegyűjtőjeként és elosztójaként a legnagyobb befektetővé és vállalkozóvá vált

– az új államhatalom serkenti a belső tőkeakkumulációt és nemzetközi monopolista jogok szerzésével biztosította kereskedői és a maga helyét a ker.-ben

– az első eszköz lehetővé teszi az iparosítást, a második a földrajzi terjeszkedést és gyarmatosítást

– Nyugat-Európa tőkései a felszabaduló falusi munkaerőt már a manufaktúrában dolgoztatták

– nagyobb szériában, nagyobb termelékenységgel dolgozó gépesített üzemek egyre nagyobb terméktömeget bocsátanak ki

– ehhez ellenőrzött és biztos piac kellett, amit az új államgépezet még nem tudott biztosítani

– a biztos piacot a gyarmatok adták, ezért lettek a világhatalom tulajai azok az országok, melyek a tengerek feletti uralmat is birtokolták

– s mivel a földrajzi felfedezések hatására XVII. sz.-ra a Földközi –tengerről az Atlanti-óceánra helyeződött át a világkereskedelem súlypontja, az új irányítók pedig Anglia és Hollandia

– majd Hollandia háttérbe szorulásával Anglia lett a vezető hatalom

– ennek feltételei a városba özönlő bérmunkássá váló tömeg, az új energiaforrások hasznosítása, és a gépi nagyiparra épített termelés-szervezés

– a fejlett, kapitalizálódó országok társadalma kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra, a világ országai pedig gyarmatosítókra és gyarmatosítottakra szakadt

 

3. E két tényező hatásának együttes eredményeként végbemehetett a tőkének, a termelésnek és az anyagi gazdagságnak oly mértékű akkumulációja, mely az ipari forradalomhoz vezethetett.

– általánossá vált a gépi nagyipar és a tömegtermelés

– a totális árucsere új társadalmi-gazdasági viszonyokat szült

– magszületett a tőkés társadalmi rend, az indusztriális társadalom

– új értékrend és belső motivációs rendszer

– megváltozik a termelés célja, és ez hatalmas gazdasági növekedést indukál

– az új társadalom fennmaradásának feltételévé a termelőerők fejlődését tette

– az ipari fejlődés erőteljes urbanizációs hullámot indított el, mert a város szolgálta jobban a növekedést azzal, hogy helyileg koncentrálta a munkaerőt, a termelést és a piacot

 

Az ipari forradalom az urbanizáció katalizátorává vált azzal, hogy:

– ugrásszerűen növelte a termelés eszközigényességét, ami a növekedés határait igen messze kitolta