Hirdetés

Az összetett és a többszörösen összetett mondat

4 perc olvasás
Az összetett és a többszörösen összetett mondat

A mondat a beszéd legkisebb egysége, mely értelmes gondolatot fejez ki. A mondatok meg- szerkesztésének a szabályait a nyelvtan, azon belül is a mondattan foglalja össze. Vannak olyan mondatok, amelyek egyetlen szóból vagy szószerkezetből állnak, míg mások több szóból, szószerkezetből vagy tagmondatból épülnek fel. A mondatokból szöveget tudunk alkotni. A mondatot hanglejtésben lezártság és önállóság jellemzi (intonáció).

Hirdetés

A mondatot kommunikációs szempontból egyetlen mondategésznek tekintjük. Így az egy- szerű mondat és az összetett mondat is egy-egy mondategész. Az összetett mondat azonban tovább tagolható szerkezetileg önálló mondategységekre, tagmondatokra. Az egyszerű mondat egyetlen mondategész, amely egyetlen mondategységből áll. Az összetett mondatok tagmondatai között szorosabb tartalmi, logikai kapcsolat van, mint a szövegben.

I. A mondatok csoportosítása:

1. Modalitás szerint:

– kijelentő Pl.: Pista utazik.

– kérdő

a.) eldöntendő Pl.: Fázol? (Igen, Nem)

b.) kiegészítendő Pl.: Hol laksz?

– felkiáltó (érzéseket közöl) Pl.: Jaj, de fáj!

– felszólító (kérés, parancs) Pl.: Csönd legyen!

Hirdetés

– óhajtó (vágy, óhaj megfogalmazása) Pl.: Fagyit ennék!

2. Logikai minősége szerint:

-állító (helyeslés) Pl.: Veled megyek.

-tagadó Pl.: Nem megyek veled.

-tiltó (felszólító tagadó mondat) Pl.: Ne menj sehova!

3. Szerkezet szerint:

a.) egyszerű (alanyi és állítmányi részből áll)

-hiányos (alany vagy állítmány közül az egyik hiányzik)

teljes mondat

 –   tagolt:

– tőmondat (csak alany és állítmány)

Hirdetés

 – bővített mondat

 –   tagolatlan (szintagmára nem bontható): érzést kifejező vagy felhívó szerepén kívül közlést nem tartalmaz. Pl.: Hurrá!

 b.) összetett (két vagy több tagmondatból áll)

II. Az összetett mondat fajtái:

 

1. Alárendelő összetett mondatok

A tagmondatok nem egyenrangúak, nem egy szinten helyezkednek el a főmondat egyik mondatrészét fejti ki a másik, alárendelt mellékmondat. A kiemelt mondatrész helyén a főmondatban általában utalószó található, amely azonos mondatrészi szerepű a mellékmondattal. Az utalószó távolra mutató névmás. A mellékmondatban kötőszó jelzi a szoros grammatikai kapcsolódást. A főmondatnak a mellékmondat alárendeltje. A hiányzó mondatrészre a főmondatból kérdezhetünk, az utalószó segítségével.

Lehet:  

– alanyi

– állítmányi

– tárgyi

– határozói

– jelzői

attól függően, hogy a mellékmondat a főmondat melyik részét fejezi ki.

2. Mellérendelő összetett mondatok

A tagmondatok egy szinten vannak, egyenrangúak. Nincsenek egymással nyelvtani függésben, csak tartalmi kapcsolatban vannak.

Hirdetés

Kapcsolatos: a második tagmondat továbbfűzi, újabb tartalommal egészíti ki az elsőt; egymásmellettiséget, egyidejűséget, vagy egymásutániságot fejez ki; fokozás is lehet;

Jele: O–O

Választó: tagmondatai különféle választási lehetőségeket tartalmaznak (vagy, vagy-vagy, akár-akár); lehet kizáró, vagy megengedő választás;

Jele: O~O

Ellentétes: a tagmondatok között ellentét fejeződik ki; az egyszerű vagy szembeállító ellentét esetén mindkét tagmondat tartalma igaz, de szemben áll egymással; a kizáró ellen-tétes mondatnak csak egyik tagmondata igaz, az egyik tagadó a másik állító;

Jele: O<->O

Következtető: második tagmondat az elsőből adódó következményt mondja meg (tehát,ezért); a magyarázó és következtető tagmondatok egymással oksági viszonyban állnak; ha előbb van az ok, és később az okozat, következtető viszonyról beszélünk;

Jele: O->O

Magyarázó: a második tagmondat az elsőben adott tartalom okát, indokát, előzményét magyarázza meg (hiszen); ha az okozat megelőzi az okot, amellyel később magyarázunk, a mondat magyarázó jellegű;

Hirdetés

Jele: O<-O

Többszörösen összetett mondatokban keveredhet az alá- és mellérendelő viszony.