József Attila élete és munkássága
József Attila sokak szerint a 20. század legnagyobb költője. 1905. április 11-én született Budapesten. Ez a nap máig különleges, hiszen minden évben április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Édesanyja, Pőcze Borbála alkalmi munkákból kereste meg a család kenyerét, miután József Áron, József Attila édesapja elhagyta a családot, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Ez azonban nem valósult meg, hiszen később kiderült, hogy csak Romániáig jutott el. Mivel az édesanya nem tudta finanszírozni a kiadásokat 1910-ben Etelkát és Attilát, két kisebb gyermekét Öcsödre adta egy parasztgazda házához, ahol az ellátásért cserébe házimunkát végeztek. 1920-ban Makón végezte el a gimnáziumot, majd Szegeden ment egyetemre magyar-francia-filozófia szakon. Szeged után Bécsben és Párizsban folytatta tanulmányait. Két folyóirat: a Valóság és a Szép Szó főszerkesztője is volt élete során és számos verseskötete jelent meg. 1937 december 3-án öngyilkosságot követett el, és Balatonszárszón egy tehervonat alá feküdt.
József Attilának több szerelme is volt, akik inspirációként szolgáltak munkásságához. Gebe Mártához, aki makói számtantanárának lánya volt a Csókkérés tavasszal című művét írta. Vágó Márta egy jómódú pesti család gyermeke volt, József Attilának komoly szándékai voltak a nővel, feleségül akarta venni, azonban sajnos mégsem így alakult a történet, hiszen Márta Londonba ment tanulni. Hozzá írt egyik verse például a Gyász és patyolat, Mártinak. Szántó Judittal hat évig voltak élettársi kapcsolatban 1930 és 1936 között. Hozzá mindösszesen egy verset írt a költő Judit címmel. József Attila legszebb versét az Ódát nagy valószínűséggel egy fellángolás eredményezte, amely közte és dr. Szöllős Henrikné Marton Márta között zajlott. Gyömrői Edithez is írt verseket pl. Gyermekké tettél, Nagyon fáj. József Attila utolsó szerelme Kozmutza Flóra volt, akihez szép Flóra-verseket írt. 1937-ben ismerkedtek meg, József Attila feleségül szerette volna venni a nőt, azonban ez nem valósult meg, Flóra később Illyés Gyula felesége lett.
József Attila versei kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar irodalomban. Mivel számos művel rendelkezik sajnos nincs lehetőségünk arra, hogy mindet megismerjük ebben a videóban, azonban nézzük meg most három kiemelkedő versét.
Kezdjük a Holt-vidék című versével. A Holt-vidék című versét 1932-ben írta. A mű jelentősége abban rejlik, hogy korábbi tájlírájához képest itt egyre plasztikusabbá válnak a tájrészletek, és a táj egyfajta történelmi-társadalmi helyzet metaforájává válik. A verset megfigyelve azt vehetjük észre, hogy a tekintet körbepásztázódik, megvizsgálja a tanyát és az ott jelenlévő embereket is. A vidék holt, hiszen csend és mozdulatlanság jellemzi a tájat. A vers két egységre bontható az elsőtől a hetedik versszakig az első egység, és a nyolcadik versszak önmagában alkotja a második egységet. Az első négy versszakban megismerhetjük a tájképet, majd az ötödiktől hetedik versszakig a tanyát járjuk be. Az utolsó, nyolcadik versszakban a táj nyomorúságának magyarázatát ismerhetjük meg. Azt azonban nem tudjuk meg, hogy ezt a magyarázatot ki adja, ki vonja le a következtetést. A vers ritmikája nem egyezik a hangulattal, rímképlete aabbx.
Ahogyan azt már József Attila szerelmeinél is említettem az Óda feltehetően dr. Szöllős Henrikné Marton Mártanak íródott. A költő és a nő között mindösszesen egy fellángolásról beszélhetünk, azonban ennek hatására íródott meg az a vallomás, amely bemutatja, hogy József Attila miként vélekedett a szerelemről. A vers szerkezete zenei formához hasonlít, hiszen az öt különböző rész öt zenei tételhez hasonlít. Ezen kívül a motívumok és a ritmika is ezt a zeneiséget erősítik. Az első rész egy idillikus tájat mutat be, a második rész a szerelmet mutatja be, a harmadik rész az összetartozást írja le, a negyedik részben naturalista módon láthatjuk a biológia működését, az ötödik részben a lét és nemlét kérdésköre kerül elő. A mellékdalban megtudhatjuk azonban, hogy ez a fajta szerelem mindösszesen csak egy vágy a lírai én életében.
Végül nézzünk meg egy szintén ismert verset, amely A Dunánál címre hallgat. József Attila saját maga tagolta három részre a verset. Az első részben a víz jelenik meg központi elemként, amely az idő múlását érzékelteti. A negyedik versszak összegzi az előtte elhangzott versszakokat. A négy versszak mindegyike hatsoros, rímképlete ababcc. A második részben a filozofikus hangnemet felváltja a racionális okfejtő hangnem. A jelen és a múlt, illetve az emberek és az emberiség kapcsolata kerül elő. Három négysorors versszakból álla, amelyek rímképlete abab. A harmadik, egyben utolsó részben azt a konklúziót vonhatjuk le, hogy tisztában kell lennünk azzal, habár mindannyian egyediek és egyediségek vagyunk, mégis folyamatosan részei vagyunk egy nagyobb közösségnek is. A harmadik rész négy nyolcsoros versszakból áll, melynek rímképlete ababcdcd.
Összességében megállapíthatjuk, hogy József Attila munkássága nagy hatással van a jelenünkre is, hiszen kiemelkedő alkotásai a mai napig velünk vannak és színesebbé teszik az életünket.
