Út a kiegyezésig

A megtorlások után két elképzelés alakult ki a viszony rendezésére:

• Föderalizmus: lazább államszövetség, a birodalmi arisztokrácia vezetésével
• Centralizáció: erősen központosított, a hivatalnokokra, a katonákra és a polgárságra támaszkodó rendszer

A kormányzás végül a teljes centralizáció híveinek kezébe kerül, ezután Ferenc József nyílt önkényuralmat, újabszolutizmust vezet be.

Bach-korszak

1851-től 1859-ig Magyarországon a Back-korszak van jelen (Ferenc József belügyminisztere)

• Magyarországról leválasztották Erdélyt, Horvátországot és a Szerb Vajdaságot
• A megmaradt területet 5 kerületre osztották fel
• A megyék és városok önkormányzatát eltörölték
• A hivatalokba királyhű embereket neveznek ki (Bach-huszár)
• Germanizálás folyik: bevezetik az osztrák jogrendszert, életbe léptetik az osztrák polgári törvénykönyvet
• Egységesítik a mértékrendszert, az oktatást

A kártalanítás állampapírokkal történik, ám a nemesek jelentős része csődbe jut, belőlük alakul ki a dzsentrik rétege. A rendszerrel szemben többfajta ellenállási forma alakul ki:

• Nyílt ellenállás
• Passzív ellenállás: az egykori birtokos nemesség csinálta leginkább (nem töltöttek be hivatalokat, nem fizettek adót)
• Emigráció

Döntő pont lesz a kiegyezés szempontjából az, hogy Ausztria külpolitikai vereségeket szenved, így az osztrákok is kompromisszumot akarnak találni:

• októberi diploma
• februári pátens: elvetik, mert nem tartalmazták az áprilisi törvényeket

A provizórium időszaka

A Bach-korszak után a provizórium időszaka következik, (1861-1865), mely egy átmeneti korszak volt.

• Ausztriának szilárd belső viszonyokra volt szüksége, és a magyarság sem bírja sokáig a passzív ellenállást
• Deák megírja húsvéti cikkét (1865): a magyarság hajlandó engedni a ’48-as alapból a közös külpolitika, a védelem és ezek fedezését szolgáló pénzügyek tekintetében
• Az uralkodó összehívta az országgyűlést

A kiegyezés előzményei