Hirdetés
Hirdetés

A kiegyezéshez vezető út és a kiegyezés

9 perc olvasás
person holding hands of another person

1. A neoabszolutizmus korszaka

  • (1850-59: Bach korszak, Schwarzenberg – centralizáció; Windischgrätz – föderáció)
  •  a neoabszolutizmus berendezkedése:
    •  M.o. feldarabolása; adóreform; államrendőrség stb…

2.A neoabszolutizmushoz viszonyuló társadalmi csoportok

  • Ókonzervatívak; aktív- és passzív ellenállók; emigránsok

3.A kiegyezéshez vezető út: Októberi Diploma; Februári Pátens

  • Határozati Párt és Felirati Párt
  • Schmerlingi provizórium
  • Húsvéti Cikk

4. 1867: az osztrák – magyar kiegyezés

  • ennek pontos tartalma: OMM megszületése, közös ügyek, delegációk

5. A horvát vagy kis-kiegyezés (1868)

Munkásmozgalmak 1848 után:

  • 1848-as forradalmak sikertelensége után Európában különböző mozgalmak indultak meg a munkások érdekeinek védelmében.
  • Proudhon:
    • anarchista /hatalom nélküliek/
    • A gyárakat kisebb műhelyek váltanák fel.
  • Bakutyin:
    • Az 1860-as években egyre több szakszervezet alakul
    • Angliában megalakul:
    • Angol Szakszervezeti Szövetség =  Trade Union Congress
  • Karl Marx:
    • 1867-ben megírta a Tőkét: ebben kifejtette az értéktöbblet elméletét: Az állam haszna a munkások fizetett béréből származik, ezért fel kell szabadítani a munkásokat.
      • követője Lassalle:
    • 1868-ban megalapította az Általános Német Munkás Egyletet
      • 1864-ben megalakult az I. Internacionálé
        • Nemzetközi Munkásszövetség
        • Franciaországi:
          • Párizsi Kommün
    • 1971-ben a francia-porosz háború után Thiers (tjer) kormány alakult meg, Párizsban új választásokat tartottak, ennek örömére 1871. március 28-án kikiáltották a Kommünt, azaz a Párizsi Községtanácsok vették át a hatalmat.
      • Céljuk: Franciaországot Községtanácsok szövetségévé alakítani.
      • Fegyveres harcok bontakoztak ki
      • Fegyveres harcok által a köztársaságiak megerősödtek és megszilárdították a köztársaságot.

Kísérletek Magyarország beolvasztására

  • 1849 után Ausztria ellenőrzése alá rendelte az országot
  • 1839-50 között Alexander von Bach, aki M.o-t irányítja à Bach korszak    (Neoabszolutizmus)

2 elképzelés:

  1. Schwarzenberg à szerinte a beolvasztás után Magyarország Ausztriával centralizált állam legyen (központosítás). Az elnémetesítés folyamatát akarta beindítani à nyílt germanizáció
  2. Windischgrätz:
    1. a föderáció híve volt (laza államszövetség)
    2. bizonyos ügyekben a magyarok önállóak lehetnek

Bach korszak intézkedései

  1. Mo. területét feldarabolta:
    1. leválasztották Erdélyt, Horvátországot, Vajdaságot és a Száva menti határvidéket (ezeket a területeket teljesen Ausztria irányította)
    2. a maradék területet 5 kerületre osztotta 5 fő központtal: Pozsony, Buda, Sopron, Kassa, Nagyvárad
  2. Bevezette az Osztrák adótörvényt 1850-től
  3. 1852-től az Osztrák BTK-t és PTK-t is bevezette
  4. 1853-tól törvénybe foglalta a jobbágyfelszabadítást
  5. Bevezették az államrendőrséget és a csendőrséget és rengeteg besúgót, kémet alkalmaztak:
    1. Tagjai: Bach-huszárok
    2. A magyar társadalom rétegeiben ellenállás fedezhető fel. Több csoportra lebontható, hogy ki hogyan viszonyul a korszakhoz:

            – I. -Ókonzervatívak:

      • Csatlakoznak az abszolutizmushoz
      • osztrákokhoz hű emberek (kevesen voltak)

            – II. -Aktív ellenállók:

      • lázadtak, fegyvert ragadtak a rendszer ellen
      • számos polgárt megsebesítettek, megöltek: Libényi János, Noszlopy Gáspár

            – III. Passzív ellenállók:

      • Deák Ferenc és hívei a közhivatalokban nem vállaltak szerepet és nem fizettek adókat

            – IV. -Emigránsok:

      • olyan politikusok, akik harcoltak a szabadságharc idején, majd 1949 folyamán külföldre menekültek.
      • vezetőjük: – Kossuth Lajos
        • 1851-ig Torino-ban élt, majd szerte a világban Magyarországért harcolt (politikailag)
        • 1894-ben Torinóban halt meg és közben közel 500 beszédet mondott Mo-ért.
          • „beavatkozás a be nem avatkozásért”
          • segítsenek Mo-nak, hogy Ausztria ne avatkozzon be Mo életébe
          • ezért harcolt egész életében
        • terve:Dunai Konföderáció terve
          • Mo és a körülötte lévő kisebb államok Horvátország, Románia, Szerbia és Erdély egy szövetséges államot alakítana ki, ne az osztrákok telepedjenek a magyarokra.
          • a magyar vezetőség utasította el azt a tervet

Az önkényuralom csődje

  • Az emigránsok egy kormányt alapítottak külföldön, Magyar Nemzeti Igazgatóság
  • úgy gondolták, hogy újból szabadságharcot lehetne indítani, ehhez a franciák segítségét kérték, de nem segítettek
  • 1859-ben Bachot menesztették, aki ezután mélyen vallásos életet élt
    • Azután az osztrákok kompromisszumos megoldást ajánlottak a magyaroknak. Azt akarták mindenképpen, hogy az osztrákok és a magyarok mindenképpen együtt maradjanak.
  • Ekkor lett Döblingben öngyilkos Széchenyi István, előtte írta meg röpiratát:
    • Ein Blich, Egy pillantás.

1860 okt. 20. Ferenc József kiadja az Októberi Diplomát:

  • tartalma kompromisszumos:
    • helyre állította Mo-on az önkormányzatokat, azaz megszüntette az 5 kerületet, valamint a döntéseket a 100 tagú Birodalmi Tanács hozza, melynek vezetője:
      • Ferenc József
    • emiatt nem fogadták el a magyarok, mert ugyanúgy Ferenc József döntött mindenben
    • Ferenc József nem vonja vissza, hanem kiadott egy újabb javaslatot:

1861-ben a Februári Pátensre:

  • a 100 tagú Birodalmi Tanács helyett 343 tagú parlamentet hozott létre, melybe 120 képviselő ment Magyarországról
  • a magyarok ezt sem fogadták el, ragaszkodtak az 1848 előtti helyzethez

Kiegyezés előtti politikai viszonyok

2 politikai párt alakult meg a kiegyezés előtt

  • Deák Ferenc vezetésével: (1861)
  • Felirati Párt:

-elismerték Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak, de ragaszkodtak ahhoz, hogy az Országgyűlés javaslatait felirati formában juttassák el az uralkodónak

                        Teleki László vezetésével: (1859)

                                   – Határozati Párt:

                                               -nem fogadták el Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak.

-lényege, hogy az uralkodó törvényjavaslatait határozat formájában utasítják el.

A kiegyezés előtti utolsó időszakot Provizórium (átmeneti állapot) időszakának nevezték. – Vezetője: – Schmerling

– 1861-ben összeült az Országgyűlés, megegyezett mind a két párt, hogy visszautasítják az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst, a vita csak abban volt, hogy milyen formában tegyék ezt meg. Ezért egy szavazást indítottak: felirat (155) és határozat (152)

Hirdetés

– Teleki László öngyilkos lett a vereség miatt

– Feloszlott az Országgyűlés is

– Deák Ferenc megvárta, hogy a Bécsiek kezdeményezzenek a kiegyezésre vonatkozóan

-titkos tárgyalások indultak meg 1865-ben:

                          Magyarok ( Deák Ferenc) <=> Bécsiek (August Antal)

1865-ben Deák Ferenc a Pesti Hírlapban a Húsvéti Cikkben fogalmazta meg a  kiegyezés magyar álláspontját, mely egy középutat vázalt fel, mely a magyarok számára elfogadható lett volna, nem adta fel az önállóságot teljesen, de ez csak egy elképzelés volt.

-Ezután az osztrákok menesztették Schmerlinget és helyére Beleredit választották és ő folytatta a tárgyalásokat a magyarokkal.

1866-ban kitört a porosz-osztrák háború és ekkor döntötték el, hogy kiegyeznek a magyarokkal.

1867- januárjában indultak meg a tárgyalások:

                        – magyar oldal: – Andrássy Gyula

                                                 – Lónyay Menyhért

                                                – Eötvös József

                        – osztrák oldal: – Beleredi

                                                 – Blust külügyminiszter

1867. februárjában megszületett az osztrák – magyar kiegyezés

pontjai:

1. Az új állam neve Osztrák – Magyar – Monarchia (OMM)

– dualista = két központú alkotmányos monarchia

 – közös uralkodó köti össze

2. három közös ügy van

– külügy

– hadügy

– és az ezekhez vonatkozó pénzügy

 3. közös minisztereket neveztek ki, akiket Delegációk (küldöttek) ellenőriztek (60-60 fő)

 4.,önálló magyar kormány alakult meg 1967-ben, első miniszterelnök: – gr. Andrássy Gyula

Kiegyezés utáni politikai viszonyok:

1867-ben törvénybe iktatták a kiegyezést és Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták

– Megszületett a gazdasági kiegyezés is:

                     – lényege: – a magyarok részt vettek Ausztria gazdasági életében

                                      – vám- és kereskedelmi szövetséget kötöttek (10 évre szólt)

                                      – Mo. 30%-ban átvállalta az osztrákok államadósságát

1868 nyarán megszületett a Kis-kiegyezés vagy Horvát-kiegyezésà Horváto. Autonómiát kapott (önálló kormánya lehetett)

-a 343 tagú Parlamentbe 43-at a horvátok küldhettek (ezt a lehetőséget csak ők kapták meg)

            – A Kiegyezés megkötése előtt Kossuth Lajos nyílt levelet intézett Deák Ferenchezà„Kasszandra-levél”à Kossuth Lajos megjósolta Mo. tragédiáját, ha kiegyeznek az osztrákokkal (Kasszandra volt a Trójai király leánya, aki előre látta Trója elestét.).

-1868-ban kiadták a Nemzetiségi Törvénytà Európában az első olyan törvény, amelyben a nemzetiségeknek jogokat adtak.

      –Tartalma: – ahol 50%-ban laktak a nemzetiségek, ott az iskoláztatás nemzetiségi nyelven folyhatott

-ahol 20%-os arányban éltek, ott a közhivatalokban nemzetiségi nyelven lehetett beadni a beadványokat.

-az autonómiára törekvést nem engedték

                        – Kimondták, hogy egy nemzet létezik, az a magyar

            – Ipartörvény Kiadása:

                        -a munkások és a munkaadók jogait és kötelezettségeit fogalmazta meg

            – Kötelező Népoktatási Törvény:

-12 éves korig kötelező volt iskolába járnià az analfabetizmus csökkentése volt a cél


Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Ez is érdekelhet még:
A fény polarizációja

Ha a fény polarizálható, akkor a fény transzverzális hullám. Ha az analizátor 0°ill. 180°-os szöget zár be a polarizátorral, akkor...

5 jótanács a pótfelvételihez

A pótfelvételi eljárás rövidsége miatt nem csupán a határidők szűkebbek, de néhány teendő is máshogy alakul, mint az általános eljárásban....

Close