1. A neoabszolutizmus korszaka
- (1850-59: Bach korszak, Schwarzenberg – centralizáció; Windischgrätz – föderáció)
- a neoabszolutizmus berendezkedése:
- M.o. feldarabolása; adóreform; államrendőrség stb…
2.A neoabszolutizmushoz viszonyuló társadalmi csoportok:
- Ókonzervatívak; aktív- és passzív ellenállók; emigránsok
3.A kiegyezéshez vezető út: Októberi Diploma; Februári Pátens;
- Határozati Párt és Felirati Párt
- Schmerlingi provizórium
- Húsvéti Cikk
4. 1867: az osztrák – magyar kiegyezés
- !! ennek pontos tartalma: OMM megszületése, közös ügyek, delegációk
5.A horvát vagy kis-kiegyezés (1868)
Munkásmozgalmak 1848 után:
- 1848-as forradalmak sikertelensége után Európában különböző mozgalmak indultak meg a munkások érdekeinek védelmében.
- Proudhon:
– anarchista /hatalom nélküliek/
– A gyárakat kisebb műhelyek váltanák fel.
- Bakutyin:
– Az 1860-as években egyre több szakszervezet alakul
– Angliában megalakul:
– Angol Szakszervezeti Szövetség = Trade Union Congress
- Karl Marx:
– 1867-ben megírta a Tőkét: ebben kifejtette az értéktöbblet elméletét: Az állam haszna a munkások fizetett béréből származik, ezért fel kell szabadítani a munkásokat.
– követője Lassalle:
– 1868-ban megalapította az Általános Német Munkás Egyletet
– 1864-ben megalakult az I. Internacionálé
-Nemzetközi Munkásszövetség
– Franciaországi:
– Párizsi Kommün
- 1971-ben a francia-porosz háború után Thiers (tjer) kormány alakult meg, Párizsban új választásokat tartottak, ennek örömére 1871. március 28-án kikiáltották a Kommünt, azaz a Párizsi Községtanácsok vették át a hatalmat.
– Céljuk: Franciaországot Községtanácsok szövetségévé alakítani.
– Fegyveres harcok bontakoztak ki
– Fegyveres harcok által a köztársaságiak megerősödtek és megszilárdították a köztársaságot.
Kísérletek Magyarország beolvasztására:
- 1849 után Ausztria ellenőrzése alá rendelte az országot
- 1839-50 között Alexander von Bach, aki M.o-t irányítja à Bach korszak (Neoabszolutizmus)
2 elképzelés:
1. Schwarzenberg à szerinte a beolvasztás után Magyarország Ausztriával centralizált állam legyen (központosítás). Az elnémetesítés folyamatát akarta beindítani à nyílt germanizáció
2.,Windischgrätz:
– a föderáció híve volt (laza államszövetség)
– bizonyos ügyekben a magyarok önállóak lehetnek
Bach korszak intézkedései:
1. Mo. területét feldarabolta:
- leválasztották Erdélyt, Horvátországot, Vajdaságot és a Száva menti határvidéket (ezeket a területeket teljesen Ausztria irányította)
- a maradék területet 5 kerületre osztotta 5 fő központtal: Pozsony, Buda, Sopron, Kassa, Nagyvárad
2. Bevezette az Osztrák adótörvényt 1850-től
3. 1852-től az Osztrák BTK-t és PTK-t is bevezette
4. 1853-tól törvénybe foglalta a jobbágyfelszabadítást
5. Bevezették az államrendőrséget és a csendőrséget és rengeteg besúgót, kémet alkalmaztak:
- Tagjai: Bach-huszárok
- A magyar társadalom rétegeiben ellenállás fedezhető fel. Több csoportra lebontható, hogy ki hogyan viszonyul a korszakhoz:
– I. -Ókonzervatívak:
-Csatlakoznak az abszolutizmushoz
-osztrákokhoz hű emberek (kevesen voltak)
– II. -Aktív ellenállók:
-lázadtak, fegyvert ragadtak a rendszer ellen
-számos polgárt megsebesítettek, megöltek: Libényi János, Noszlopy Gáspár
– III. Passzív ellenállók:
– Deák Ferenc és hívei a közhivatalokban nem vállaltak szerepet és nem fizettek adókat
– IV. -Emigránsok:
– olyan politikusok, akik harcoltak a szabadságharc idején, majd 1949 folyamán külföldre menekültek.
– vezetőjük: – Kossuth Lajos
-1851-ig Torino-ban élt, majd szerte a világban Magyarországért harcolt (politikailag)
-1894-ben Torinóban halt meg és közben közel 500 beszédet mondott Mo-ért.
– „beavatkozás a be nem avatkozásért”
– segítsenek Mo-nak, hogy Ausztria ne avatkozzon be Mo életébe
– ezért harcolt egész életében
– terve: – Dunai Konföderáció terve
– Mo és a körülötte lévő kisebb államok Horvátország, Románia, Szerbia és Erdély egy szövetséges államot alakítana ki, ne az osztrákok telepedjenek a magyarokra.
-a magyar vezetőség utasította el azt a tervet
Az önkényuralom csődje:
– Az emigránsok egy kormányt alapítottak külföldön, Magyar Nemzeti Igazgatóság
– úgy gondolták, hogy újból szabadságharcot lehetne indítani, ehhez a franciák segítségét kérték, de nem segítettek
– 1859-ben Bachot menesztették, aki ezután mélyen vallásos életet élt
– Azután az osztrákok kompromisszumos megoldást ajánlottak a magyaroknak. Azt akarták mindenképpen, hogy az osztrákok és a magyarok mindenképpen együtt maradjanak.
– Ekkor lett Döblingben öngyilkos Széchenyi István, előtte írta meg röpiratát:
– Ein Blich, Egy pillantás.
– 1860 okt. 20. Ferenc József kiadja az Októberi Diplomát:
– tartalma kompromisszumos:
– helyre állította Mo-on az önkormányzatokat, azaz megszüntette az 5 kerületet, valamint a döntéseket a 100 tagú Birodalmi Tanács hozza, melynek vezetője:
– Ferenc József
– emiatt nem fogadták el a magyarok, mert ugyanúgy Ferenc József döntött mindenben
– Ferenc József nem vonja vissza, hanem kiadott egy újabb javaslatot:
– 1861-ben a Februári Pátensre:
-a 100 tagú Birodalmi Tanács helyett 343 tagú parlamentet hozott létre, melybe 120 képviselő ment Magyarországról
-a magyarok ezt sem fogadták el, ragaszkodtak az 1848 előtti helyzethez
Kiegyezés előtti politikai viszonyok:
2 politikai párt alakult meg a kiegyezés előtt:
- Deák Ferenc vezetésével: (1861)
- Felirati Párt:
-elismerték Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak, de ragaszkodtak ahhoz, hogy az Országgyűlés javaslatait felirati formában juttassák el az uralkodónak
– Teleki László vezetésével: (1859)
– Határozati Párt:
-nem fogadták el Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak.
-lényege, hogy az uralkodó törvényjavaslatait határozat formájában utasítják el.
– A kiegyezés előtti utolsó időszakot Provizórium (átmeneti állapot) időszakának nevezték. – Vezetője: – Schmerling
– 1861-ben összeült az Országgyűlés, megegyezett mind a két párt, hogy visszautasítják az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst, a vita csak abban volt, hogy milyen formában tegyék ezt meg. Ezért egy szavazást indítottak: felirat (155) és határozat (152)
– Teleki László öngyilkos lett a vereség miatt
– Feloszlott az Országgyűlés is
– Deák Ferenc megvárta, hogy a Bécsiek kezdeményezzenek a kiegyezésre vonatkozóan
-titkos tárgyalások indultak meg 1865-ben:
Magyarok ( Deák Ferenc) <=> Bécsiek (August Antal)
– 1865-ben Deák Ferenc a Pesti Hírlapban a Húsvéti Cikkben fogalmazta meg a kiegyezés magyar álláspontját, mely egy középutat vázalt fel, mely a magyarok számára elfogadható lett volna, nem adta fel az önállóságot teljesen, de ez csak egy elképzelés volt.
-Ezután az osztrákok menesztették Schmerlinget és helyére Beleredit választották és ő folytatta a tárgyalásokat a magyarokkal.
–1866-ban kitört a porosz-osztrák háború és ekkor döntötték el, hogy kiegyeznek a magyarokkal.
–1867- januárjában indultak meg a tárgyalások:
– magyar oldal: – Andrássy Gyula
– Lónyay Menyhért
– Eötvös József
– osztrák oldal: – Beleredi
– Blust külügyminiszter
1867. februárjában megszületett az osztrák – magyar kiegyezés
pontjai:
1. Az új állam neve Osztrák – Magyar – Monarchia (OMM)
– dualista = két központú alkotmányos monarchia
– közös uralkodó köti össze
2. három közös ügy van
– külügy
– hadügy
– és az ezekhez vonatkozó pénzügy
3. közös minisztereket neveztek ki, akiket Delegációk (küldöttek) ellenőriztek (60-60 fő)
4.,önálló magyar kormány alakult meg 1967-ben, első miniszterelnök: – gr. Andrássy Gyula
Kiegyezés utáni politikai viszonyok:
– 1867-ben törvénybe iktatták a kiegyezést és Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták
– Megszületett a gazdasági kiegyezés is:
– lényege: – a magyarok részt vettek Ausztria gazdasági életében
– vám- és kereskedelmi szövetséget kötöttek (10 évre szólt)
– Mo. 30%-ban átvállalta az osztrákok államadósságát
– 1868 nyarán megszületett a Kis-kiegyezés vagy Horvát-kiegyezésà Horváto. Autonómiát kapott (önálló kormánya lehetett)
-a 343 tagú Parlamentbe 43-at a horvátok küldhettek (ezt a lehetőséget csak ők kapták meg)
– A Kiegyezés megkötése előtt Kossuth Lajos nyílt levelet intézett Deák Ferenchezà„Kasszandra-levél”à Kossuth Lajos megjósolta Mo. tragédiáját, ha kiegyeznek az osztrákokkal (Kasszandra volt a Trójai király leánya, aki előre látta Trója elestét.).
-1868-ban kiadták a Nemzetiségi Törvénytà Európában az első olyan törvény, amelyben a nemzetiségeknek jogokat adtak.
–Tartalma: – ahol 50%-ban laktak a nemzetiségek, ott az iskoláztatás nemzetiségi nyelven folyhatott
-ahol 20%-os arányban éltek, ott a közhivatalokban nemzetiségi nyelven lehetett beadni a beadványokat.
-az autonómiára törekvést nem engedték
– Kimondták, hogy egy nemzet létezik, az a magyar
– Ipartörvény Kiadása:
-a munkások és a munkaadók jogait és kötelezettségeit fogalmazta meg
– Kötelező Népoktatási Törvény:
-12 éves korig kötelező volt iskolába járnià az analfabetizmus csökkentése volt a cél
