1. A neoabszolutizmus korszaka

• (1850-59: Bach korszak, Schwarzenberg – centralizáció; Windischgrätz – föderáció)
•  a neoabszolutizmus berendezkedése:
•  M.o. feldarabolása; adóreform; államrendőrség stb…

2.A neoabszolutizmushoz viszonyuló társadalmi csoportok:

• Ókonzervatívak; aktív- és passzív ellenállók; emigránsok

3.A kiegyezéshez vezető út: Októberi Diploma; Februári Pátens;

• Határozati Párt és Felirati Párt
• Schmerlingi provizórium
• Húsvéti Cikk

4. 1867: az osztrák – magyar kiegyezés

• !! ennek pontos tartalma: OMM megszületése, közös ügyek, delegációk

5.A horvát vagy kis-kiegyezés (1868)

Munkásmozgalmak 1848 után:

• 1848-as forradalmak sikertelensége után Európában különböző mozgalmak indultak meg a munkások érdekeinek védelmében.

• Proudhon:

– anarchista /hatalom nélküliek/
– A gyárakat kisebb műhelyek váltanák fel.

• Bakutyin:

– Az 1860-as években egyre több szakszervezet alakul
– Angliában megalakul:
– Angol Szakszervezeti Szövetség =  Trade Union Congress

• Karl Marx:

– 1867-ben megírta a Tőkét: ebben kifejtette az értéktöbblet elméletét: Az állam haszna a munkások fizetett béréből származik, ezért fel kell szabadítani a munkásokat.

– követője Lassalle:

– 1868-ban megalapította az Általános Német Munkás Egyletet

            – 1864-ben megalakult az I. Internacionálé

                        -Nemzetközi Munkásszövetség

            – Franciaországi:

                        – Párizsi Kommün

• 1971-ben a francia-porosz háború után Thiers (tjer) kormány alakult meg, Párizsban új választásokat tartottak, ennek örömére 1871. március 28-án kikiáltották a Kommünt, azaz a Párizsi Községtanácsok vették át a hatalmat.

– Céljuk: Franciaországot Községtanácsok szövetségévé alakítani.

– Fegyveres harcok bontakoztak ki

– Fegyveres harcok által a köztársaságiak megerősödtek és megszilárdították a köztársaságot.

Kísérletek Magyarország beolvasztására:

• 1849 után Ausztria ellenőrzése alá rendelte az országot
• 1839-50 között Alexander von Bach, aki M.o-t irányítja à Bach korszak    (Neoabszolutizmus)

2 elképzelés:

1. Schwarzenberg à szerinte a beolvasztás után Magyarország Ausztriával centralizált állam legyen (központosítás). Az elnémetesítés folyamatát akarta beindítani à nyílt germanizáció

2.,Windischgrätz:

– a föderáció híve volt (laza államszövetség)

– bizonyos ügyekben a magyarok önállóak lehetnek

Bach korszak intézkedései:

1. Mo. területét feldarabolta:

• leválasztották Erdélyt, Horvátországot, Vajdaságot és a Száva menti határvidéket (ezeket a területeket teljesen Ausztria irányította)

• a maradék területet 5 kerületre osztotta 5 fő központtal: Pozsony, Buda, Sopron, Kassa, Nagyvárad

2. Bevezette az Osztrák adótörvényt 1850-től

3. 1852-től az Osztrák BTK-t és PTK-t is bevezette

4. 1853-tól törvénybe foglalta a jobbágyfelszabadítást

5. Bevezették az államrendőrséget és a csendőrséget és rengeteg besúgót, kémet alkalmaztak:

• Tagjai: Bach-huszárok

• A magyar társadalom rétegeiben ellenállás fedezhető fel. Több csoportra lebontható, hogy ki hogyan viszonyul a korszakhoz:

            – I. -Ókonzervatívak:

                        -Csatlakoznak az abszolutizmushoz

                        -osztrákokhoz hű emberek (kevesen voltak)

            – II. -Aktív ellenállók:

                        -lázadtak, fegyvert ragadtak a rendszer ellen

                        -számos polgárt megsebesítettek, megöltek: Libényi János, Noszlopy Gáspár

            – III. Passzív ellenállók:

                        – Deák Ferenc és hívei a közhivatalokban nem vállaltak szerepet és nem fizettek adókat

            – IV. -Emigránsok:

                        – olyan politikusok, akik harcoltak a szabadságharc idején, majd 1949 folyamán külföldre menekültek.

                        – vezetőjük: – Kossuth Lajos

                          -1851-ig Torino-ban élt, majd szerte a világban Magyarországért harcolt (politikailag)

                          -1894-ben Torinóban halt meg és közben közel 500 beszédet mondott Mo-ért.

                                   – „beavatkozás a be nem avatkozásért”

                                   – segítsenek Mo-nak, hogy Ausztria ne avatkozzon be Mo életébe

                                   – ezért harcolt egész életében

                                   – terve: – Dunai Konföderáció terve

                                               – Mo és a körülötte lévő kisebb államok Horvátország, Románia, Szerbia és Erdély egy szövetséges államot alakítana ki, ne az osztrákok telepedjenek a magyarokra.

                                               -a magyar vezetőség utasította el azt a tervet

Az önkényuralom csődje:

– Az emigránsok egy kormányt alapítottak külföldön, Magyar Nemzeti Igazgatóság

– úgy gondolták, hogy újból szabadságharcot lehetne indítani, ehhez a franciák segítségét kérték, de nem segítettek

            – 1859-ben Bachot menesztették, aki ezután mélyen vallásos életet élt

– Azután az osztrákok kompromisszumos megoldást ajánlottak a magyaroknak. Azt akarták mindenképpen, hogy az osztrákok és a magyarok mindenképpen együtt maradjanak.

– Ekkor lett Döblingben öngyilkos Széchenyi István, előtte írta meg röpiratát:

        – Ein Blich, Egy pillantás.

– 1860 okt. 20. Ferenc József kiadja az Októberi Diplomát:

                        – tartalma kompromisszumos:

– helyre állította Mo-on az önkormányzatokat, azaz megszüntette az 5 kerületet, valamint a döntéseket a 100 tagú Birodalmi Tanács hozza, melynek vezetője:

– Ferenc József

– emiatt nem fogadták el a magyarok, mert ugyanúgy Ferenc József döntött mindenben

– Ferenc József nem vonja vissza, hanem kiadott egy újabb javaslatot:

       – 1861-ben a Februári Pátensre:

-a 100 tagú Birodalmi Tanács helyett 343 tagú parlamentet hozott létre, melybe 120 képviselő ment Magyarországról

            -a magyarok ezt sem fogadták el, ragaszkodtak az 1848 előtti helyzethez

Kiegyezés előtti politikai viszonyok:

2 politikai párt alakult meg a kiegyezés előtt:

• Deák Ferenc vezetésével: (1861)

• Felirati Párt:

-elismerték Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak, de ragaszkodtak ahhoz, hogy az Országgyűlés javaslatait felirati formában juttassák el az uralkodónak

                        – Teleki László vezetésével: (1859)

                                   – Határozati Párt:

                                               -nem fogadták el Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak.

-lényege, hogy az uralkodó törvényjavaslatait határozat formájában utasítják el.

– A kiegyezés előtti utolsó időszakot Provizórium (átmeneti állapot) időszakának nevezték. – Vezetője: – Schmerling

– 1861-ben összeült az Országgyűlés, megegyezett mind a két párt, hogy visszautasítják az Októberi Diplomát és a Februári Pátenst, a vita csak abban volt, hogy milyen formában tegyék ezt meg. Ezért egy szavazást indítottak: felirat (155) és határozat (152)

– Teleki László öngyilkos lett a vereség miatt

– Feloszlott az Országgyűlés is

– Deák Ferenc megvárta, hogy a Bécsiek kezdeményezzenek a kiegyezésre vonatkozóan

-titkos tárgyalások indultak meg 1865-ben:

                          Magyarok ( Deák Ferenc) <=> Bécsiek (August Antal)

– 1865-ben Deák Ferenc a Pesti Hírlapban a Húsvéti Cikkben fogalmazta meg a  kiegyezés magyar álláspontját, mely egy középutat vázalt fel, mely a magyarok számára elfogadható lett volna, nem adta fel az önállóságot teljesen, de ez csak egy elképzelés volt.

-Ezután az osztrákok menesztették Schmerlinget és helyére Beleredit választották és ő folytatta a tárgyalásokat a magyarokkal.

–1866-ban kitört a porosz-osztrák háború és ekkor döntötték el, hogy kiegyeznek a magyarokkal.

–1867- januárjában indultak meg a tárgyalások:

                        – magyar oldal: – Andrássy Gyula

                                                 – Lónyay Menyhért

                                                – Eötvös József

                        – osztrák oldal: – Beleredi

                                                 – Blust külügyminiszter

1867. februárjában megszületett az osztrák – magyar kiegyezés

pontjai:

1. Az új állam neve Osztrák – Magyar – Monarchia (OMM)

– dualista = két központú alkotmányos monarchia

 – közös uralkodó köti össze

2. három közös ügy van

– külügy

– hadügy

– és az ezekhez vonatkozó pénzügy

 3. közös minisztereket neveztek ki, akiket Delegációk (küldöttek) ellenőriztek (60-60 fő)

 4.,önálló magyar kormány alakult meg 1967-ben, első miniszterelnök: – gr. Andrássy Gyula

Kiegyezés utáni politikai viszonyok:

– 1867-ben törvénybe iktatták a kiegyezést és Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták

– Megszületett a gazdasági kiegyezés is:

                     – lényege: – a magyarok részt vettek Ausztria gazdasági életében

                                      – vám- és kereskedelmi szövetséget kötöttek (10 évre szólt)

                                      – Mo. 30%-ban átvállalta az osztrákok államadósságát

– 1868 nyarán megszületett a Kis-kiegyezés vagy Horvát-kiegyezésà Horváto. Autonómiát kapott (önálló kormánya lehetett)

-a 343 tagú Parlamentbe 43-at a horvátok küldhettek (ezt a lehetőséget csak ők kapták meg)

            – A Kiegyezés megkötése előtt Kossuth Lajos nyílt levelet intézett Deák Ferenchezà„Kasszandra-levél”à Kossuth Lajos megjósolta Mo. tragédiáját, ha kiegyeznek az osztrákokkal (Kasszandra volt a Trójai király leánya, aki előre látta Trója elestét.).

-1868-ban kiadták a Nemzetiségi Törvénytà Európában az első olyan törvény, amelyben a nemzetiségeknek jogokat adtak.

      –Tartalma: – ahol 50%-ban laktak a nemzetiségek, ott az iskoláztatás nemzetiségi nyelven folyhatott

-ahol 20%-os arányban éltek, ott a közhivatalokban nemzetiségi nyelven lehetett beadni a beadványokat.

-az autonómiára törekvést nem engedték

                        – Kimondták, hogy egy nemzet létezik, az a magyar

            – Ipartörvény Kiadása:

                        -a munkások és a munkaadók jogait és kötelezettségeit fogalmazta meg

            – Kötelező Népoktatási Törvény:

-12 éves korig kötelező volt iskolába járnià az analfabetizmus csökkentése volt a cél