A kiegyezés előzményei és megszületése

1. Bevezetés

• az 1867-es kiegyezést követően kialakul a modern Magyarország gazdasági és társadalmi alapja és létrejön az a dualista rendszerű OMM, amely tkp. egy olyan fejlődést fog produkálni, ami az akkori Magyarországot Nyugathoz közelíti, Magyarország felzárkózik a világ rendjéhez, mint ahogyan kb. a 15. sz.-ban oda tartozhatott

2. Út a kiegyezéshez

• 1849.-ben, a szab.harc leverése után, a rövid Haynau-féle rémuralom után az 1850-es évek a neoabszolutizmus korszaka → Bach-korszak → centralizált abszolutisztikus hatalomban gondolkodik Bécs → válságba torkollik, Ferenc József leváltja Bachot
• a reformkor tevékeny államférfijai mind bitófára, börtönbe vagy emigrációba kerültek → az emberek néma hallgatásba burkolóztak → passzív ellenállás → élén Deákkal
• a jobbágyfelszabadítás végére pontot tesznek
• megkezdődik a tőke felhalmozása
• gazdasági fejlődés mellett a nemzetté válás negatívumai jelennek meg (Haza és Haladás → nemzetté válás és polgárosodás a reformkortól kezdve → 1848: inkább a haladás → ’50-es évek a polgári átalakulást véglegesíti de a nemzeti kérdést nem oldja meg → ez majd 1867-ben)
• ellenállás Mo.-n és az emigrációban → Deák és Kossuth
• 1859: É-Itáliában vereséget szenvednek a HB csapatai → Ferenc József megpróbál alternatívát kínálni:
  • 1860: októberi Diploma: visszaállította az ország és tartománygyűléseket, de a birodalmi tanács hatásköre érvényesült pénz-, vám-, kereskedelem- és adóügyben; visszaállították a magyar kancelláriát
  • 1861: februári pátens: centralista elképzelés – az egyes tartományok külön egységet képeztek, vezetőit Bécs nevezte ki; a birodalmi tanács a parlament szerepét töltötte volna be → összbirodalmi parlament
  • → mindkettő előrelépés, mert az absz.-t felváltaná egy alkotmányos helyzet, de ezek oktroyal alkotmányok: Ferenc József  maga egyedül hozta ezt a tervezetet → a magyarság nem fogadja el → kisebbségbe kerülnének a birodalom arányai szerint
  • 1861: Ferenc József  országgyűlést hív össze és képviselőválasztást ír ki
    • Deákék feliratban kérték volna a ’48-as törvényes alap helyreállítását → Felirati Párt
    • Teleki László + Tisza Kálmánék határozatban kívánták véleményüket a törvénytelen királlyal tudatni → Határozati Párt
    • Teleki öngyilkos lesz (nem bírta a stresszt), Deákék 3 szavazattal nyernek, de Ferenc József a felirat átvételét is megtagadja
    • az országgyűlést katonai parancs oszlatja fel augusztusban

• a magyarok nem engednek ’48-ból → nem tisztázott bizonyos kérdéseket, pl. az Ausztriával való viszonyt → perszonálunió vagy ennél több?
• 1861-65: átmeneti állapot → provizórium, Schmerling
  • Deák: passzív ellenállás: a kivárás politikája → elérte a célját, mert Ausztria számára egyre fontosabbá vált a belső rend megszilárdítása

• 1865: Deák húsvéti cikke → „készek leszünk mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket a birodalom szilárd fennállásának biztosításával összhangba hozni”+ kell hogy legyen közös ügyünk → tulajdonképpen enged ’48-ból
• Ferenc József készséggel fogadta a lehetőséget, leváltotta Schmerlinget, ’65. dec.: ogy., utána megkezdődött a kiegyezési tárgyalássorozat
• a külpolitikai események felgyorsították az egyezkedést – 1866: Königgrätz: porosz győzelem

3. A kiegyezés

• 1867. május 22.: összeül a bécsi Reichsrat (17 tartománygyűlés képviselőjével)
• május végén a magyar képviselőház is elfogadta a törvényjavaslatot → jún. 8-án Budán a Mátyás-templomban megkoronázzák Ferenc Józsefet
• jún. 12-én mint törvényes magyar király szentesítette a kiegyezési törvényeket
• létrejön egy dualista állam, az OMM, két fővárossal: Bécs + Bp. → alkotmányos monarchia
• két egyenrangú fél megegyezése
• belső ügyeket tekintve teljesen önálló a két állam
• magyar király Bécsben, felelős magyar kormány Pesten → Andrássy Gyula magyar miniszterelnök
• a két államot Ferenc József  személye kötötte össze: perszonálunió
• közös ügyek: külügy, hadügy, pénzügy → közös miniszterek
• 1526 óta mindig az adott viszonyok szerit alakuló kérdés volt a magyar nemzet függetlensége a birodalmon belül
• a reformkorban kialakul a polgári nemzet fogalma → mki polgár lesz → jobban realizálódnak a határok: magyar nemzet és a bir. határai (két szélsőség: a szabadságharc alatti olmützi alk. → Bécs tartományként kezel mo.-i területeket → a magyarság különállása eltűnik; függetlenségi nyilatkozat: Mo. önálló államként jelenik meg)
• a magyarságnak és a magyar politikának nagy sikere volt! egyenrangú félként ilyen értelemben még soha nem alkottuk a bir. részét
• megszületik az 1868-as kiegyezés a horvátokkal, majd nemzetiségi tv. is születik
• 47+48=67
• mindkét fél engedményéből születik → Bécs engedett a 48 előtti felállásból: Mo. polgári értelemben vett végrehajtó hatalma és kormánya jön létre; magyarok: össze kell hangolni a külügyet stb.-t

4. Értékelés

• a két legerősebb nemzetiség megegyezése
• mindkét fél szükségszerűnek tartotta
• Deák: a kiegyezést tető alá tolja:
  • Mo. 1526 óta soha nem bírt ekkora önrendelkezéssel
  • ’48-ban siker lett volna ez az eredmény
  • a birodalmat támogatva Mo. esélyeit is növeljük
  • herderi jóslat (germán+szláv között=halál  → kell egy nagyobb bir.)

• 1849: az európai nagyhatalmak nem támogatják Magyarország függetlenségét
• a HB stabilizáló tényező Közép-Európában (Anglia és Fr.o. szerint is)
• Kossuth Kasszandra-levele:
  • túl messzire ment, sokat adott fel
  • úgy vélte, hogy ebben a kétfrontos küzdelemben (Bécs + nemzetiségekkel szemben) valakivel kezet kell fogni – és mivel a nemzetállamok folyamában vagyunk, ezért
  • → egy olyan dunai konföderációban kellene gondolkodni ahol a Duna menti népekkel együtt szövetségi államot lehet létrehozni
  • a nemzeti önrendelkezést, megbékélést hangsúlyozta

• létrejött egy modern értelemben vett állam, ahol időzített bombaként ketyegett a nemzetiségi kérdés
  Magyarország a jogállamiság keretei közé tér vissza