Hirdetés
Hirdetés

Az Osztrák-Magyar Monarchia államszervezete

3 perc olvasás
Az Osztrák-Magyar Monarchia címere

Az 1848–49-es szabadságharc bukása után a megtorlás időszaka következett Magyarországon. A bécsi udvar szabad kezet adott Haynaunak, aki 1849. október 6-án, Aradon kivégeztette a volt császári honvéd főtiszteket, Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt. A szabadságharc több szervezőjét, résztvevőjét halálra ítélték, vagy bebörtönözték. A bécsi udvar 1850-ben menesztette Haynaut, mert nemzetközi elégedetlenséget váltott ki tevékenysége, ezután következett a Back-korszak. A birodalom tényleges irányítása Alexander Back belügyminiszter kezébe került, aki nyílt abszolutizmust vezetett be.

Hirdetés

1861–65 között egy átmeneti időszak következett, amikor a magyarok és a bécsi udvar is békülni akart, viszont mindkettő a másik kezdeményezésére várt. Erről a holtpontról a Schleswig-Holstein konfliktus mozdítja ki a két ország külpolitikai helyzetét. Ferenc József jelzi tárgyalási szándékát, Deák pedig megírja a húsvéti cikket (1865), melyben kitér arra, hogy Magyarország készen áll törvényeit összeegyeztetni a birodalom többi tartományával. Deák úgy fogalmazta meg a cikket, mintha Magyarország kezdeményezné a tárgyalásokat, hogy Ausztriát megkímélje a diplomáciai szégyentől. 1867 elején megszületett a kiegyezés, melyben Magyarország elismerte törvényes uralkodójának Ferenc Józsefet, ő pedig kinevezte miniszterelnöknek Andrássy Gyulát.

A kiegyezés eredményeként létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, mely egy egyenjogú, dualista, kétközpontú államalakulat volt. Berendezkedése a következőképpen nézett ki.

Törvényhozás:

  • Külön országgyűléssel rendelkezik a két ország, mindkettő önállóan dönt saját ügyeiről
  • Közös ügyekben a két országgyűlés üzenetváltással kommunikál, de ha háromszori üzenetváltás után sincs megegyezés, akkor a két országgyűlésből választott 60–60 tagú delegáció dönt

Végrehajtás:

  • A két országnak önálló kormánya van, mely saját ügyeikben teljes jogkörrel rendelkezik
  • Közös minisztériumokat hoztak létre, amik a közös ügyeket intézték (külügy, hadügy, pénzügy). A közös minisztériumok létrehozása visszalépést jelentett a 48-as törvényektől, hiszen ez már így kevesebb volt, mint egy perszonáluniós viszony
  • A kormányokat az országgyűlések ellenőrizték, a közös minisztériumokat a delegációk

A kiegyezés része volt a gazdasági kérdés is. Megegyeztek, hogy Magyarország részt vállal a közös költségek és az államadósság fizetésében. Bevezették a kvótarendszert, melyben 10 évente meghatározták a két ország fizetési arányát a közös költségekben. 1867-ben az országok gazdasági helyzetét figyelembe véve úgy határoztak, hogy Magyarország 30, míg Ausztria 70%-át fizeti a közös ügyeknek.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!