Hirdetés

Sztálini diktatúra

8 perc olvasás
Joszif Visszarionovics Sztálin

A kezdetek

1921-re lezárultak a belső és külső harcok, megkezdődhetett a bolsevik hatalom kiépítése Oroszországban.

1921-ben új gazdaságpolitikát vezettek be, ez volt a NEP:

  • A mezőgazdaságban megszüntették a beszolgáltatási rendszert és helyette bevezették az adózást, így a felesleggel a parasztok szabadon rendelkeztek
  • Az iparban a kisüzemeket visszaadták a tulajdonosának, a középüzemeket bérbe adták és csak a nagyüzemek maradtak állami kézben
  • A kereskedelemben bevezették az állami felvásárlás rendszerét, emiatt 1925-re megszűnt az éhínség, a gazdaság fejlődésnek indult

Lenint sokan bírálták, mert ez visszalépést jelentett a kapitalizmus felé. 1921-ben rendezték az ország jogi helyzetét is, elkezdődött az alkotmány kidolgozása. Két felfogás alakult ki:

Hirdetés
  • Lenin szövetségi államot akart létrehozni, ahol a tagállamok önállóak, szabadon ki-és beléphetnek
  • Sztálin egy centralizált államot akart orosz vezetéssel, ahol a nemzetiségek kaphatnak jogokat

1922. december 30-án létrejött a Szovjetunió (CCCP), és 1924 januárjában elfogadják annak alkotmányát. Az alkotmányban Lenin álláspontja érvényesült, de a gyakorlatban Sztálin elvei szerint működött az ország.

1921-ben Lenin agyvérzést kapott és kivonult a politikából. Ketten vetélkedtek a hatalomért, Sztálin és Trockij, akik közt nagy ideológiai különbség figyelhető meg. Trockijhoz kötődik a világforradalom elmélete, aminek lényege, hogy a Szovjetunióban csak akkor épülhet ki kommunizmus, ha már minden országban hatalomra kerültek a kommunisták. Sztálin elmélete szerint viszont először a Szovjetunióban kell kiépíteni, majd csak utána kell tovább terjeszteni a kommunizmust.

Sztálin tudatosabban készült a hatalomra. Sok pozíciót szerzett magának, ezáltal részt vehetett az elméleti döntések kidolgozásában, a gyakorlati irányításban és a személyi ügyekben. Megszerezte a párt főtitkári címet, ami egy tiszteletbeli cím volt. 1924 januárjában Lenin meghal. A pártkongresszuson nyilvánosságra hozták a végrendeletét, amiben figyelmeztette a pártot, hogy ne Sztálint és ne Trockijt válasszák a hatalomra. Lenin halála után nyílt harc kezdődött Sztálin és Trockij között. Sztálin létrehozta Zinovjevvel és Kamenyevvel együtt a Trojkát. Kiszorították Trockij embereit a fontos pozíciókból. 1928-ban Trockijt vád alá helyezték és elítélték, Alma Atára száműzték, ahonnan hívei megszöktették, ám Sztálin ezután is folyamatosan üldözte. 1940-ben Mexikóvárosban ölték meg. Trockij kiszorítása után Szálin szembefordult Zinovjevvel és Kamenyevvel, majd nyílt diktatúrát vezetett be 1928-tól.

Gazdaságpolitika

Sztálin 1925-ben leállítja a NEP-et és bevezeti a szocialista gazdaságpolitikát. Első fontos intézkedése a tervgazdálkodás, a termelés az állam által kidolgozott közeli és távoli jövőbe. Ezzel az volt a baj, hogy nem igazodott a piaci viszonyokhoz, és a tervek rendszerint teljesíthetetlenek voltak. A mennyiség számított, nem a minőség, így a gazdaság sok selejtet termelt. A termelés növelése érdekében bevezették a sztahanovista mozgalmat, ez a szocialista munkaverseny volt, amivel a dolgozókat ösztönözték a termelésre. Megszüntették a magántulajdont, kezdetét vette az államosítás. A teljes gazdaság állami kézbe került. A mezőgazdaságban a kollektivizálás volt a jellemző, aminek során kolhozokat és szovhozokat szerveztek:

Hirdetés
  • Kolhozok: termelőszövetkezetek, ahová a parasztokat bekényszerítették, a magántulajdonról lemondtak, hiszen földjükkel léptek be a szövetkezetbe, amit közös, kollektív tulajdonként kezeltek. A gazdag parasztok (kulákok) nem kívántak belépni, ezért külön adó fizetésére kötelezték őket, amit nem tudtak fizetni, így a haza ellenségeinek nyilvánították őket. Szibériai munkatáborokba, gulagra vitték ezeket az embereket. A kolhozokban csökkent a termelés, mert megszűnt az egyéni érdekeltség.
  • Szovhozok: állami gazdaságok, melyek állami tulajdonú földeken jöttek létre. Ezek voltak a legjobban felszerelt mintagazdaságok.

Az iparban jellemző az erőszakos iparosítás, a nehézipar fejlesztése. Ennek az az oka, hogy a Szovjetuniónak fel kellett készülnie a következő háborúra. Ezáltal viszont aránytalan, torz gazdasági szerkezet alakult ki. A gazdaság bevételeit nagyrészt a nehézipar fejlesztésére fordították, az életszínvonal fejlesztését teljesen elhanyagolták.

A sztálini diktatúra kiépítése

A rendszer fontos része az ellenségkép fenntartása volt, ugyanis a társadalom csak akkor fogadja el a diktatúrát, ha úgy gondolja, hogy ellenség felszámolása érdekében szükség van rá. Az államosításokkal megszűnt a burzsoázia (nagyvállalkozók). Új ellenségképet alakítottak ki, azt mondták, hogy az imperializmus (terjeszkedő tőkés rendszer) kémei beszivárogtak a szocializmusba az egyszerű emberek közé. Ezután a fő feladat ezeknek a kémeknek a felkutatása, megsemmisítése volt. Jelszóvá vált az éberség, bizalmatlanság. Az ellenség felszámolására koncepciós pereket szerveztek. Az első esemény az 1928-as Sahti-ügy, amikor egy bánya vezetőit vádolták meg azzal, hogy tudatosan lassítják a termelést, majd mint hazaárulókat, halálra ítélték őket. Kulcsszó: keressétek a Sahtikat.

1934-ben SZKP 17. kongresszusán a pártvezetés megpróbálta Sztálint leváltani, és helyette Kirovot akarták hatalomra juttatni. A szavazáson Kirov győzött, azonban Sztálin emberei meghamisították az eredményt, így ő maradt hatalmon. Ezután Sztálin megtorolta ezt a kísérletet, Kirovot meggyilkolták, a kongresszusi küldöttek közel 90%-át kivégezték, vagy Szibériába száműzték.

1935-ben került sor az I. Nagy-perre, ahol a koncepciós perek elérték a legfelsőbb pártvezetést. A főbb vádlottak között ott volt Zinovjev és Kamenyev is, akikkel korábban Sztálin szövetkezett. 1936-ban, II. Nagy-per is megtörtént, a vádlottak között volt Jagoda, az eddigi perek legfőbb szervezője is. Sztálin eltávolította a terhelő tanúkat is, akik túl sokat tudtak. 1937-ben a III. Nagy-per következett, ahol Buharin volt a vádlott.

1938-ban a Tábornok-per keretein belül a hadvezetést tisztította meg Sztálin, a tábori kar közel 80%-át kivégeztette, vagy Szibériába száműzte, helyükre megbízható híveit ültette. Az ellenség felszámolásával párhuzamosan Sztálin körül személyi kultusz alakul ki. A vezető szerepének túlértékelték, túlhangsúlyozták, a siker nagy részét neki tulajdonították. A vezető képe minden közintézményben és lakásban ki volt téve, szobrokat készítenek, utcákat, tereket, iskolákat neveznek el róla, verseket, dalokat írnak hozzá. Totális diktatúra alakul ki, ami nem csak a hatalmi ágak uralmát jelentette, hanem már az emberek magánéletébe, szokásaiba, viselkedésébe is beszivárgott.

Hirdetés

Külpolitika

A Szovjetunió nemzetközileg elszigetelt ország volt, Sztálin fő célja, hogy ez megváltozzon. Igyekezett a nagyhatalmakkal jó viszonyt kialakítani, háborút elkerülni, de a háttérben mégis megkezdte a felkészülést. Tudatosan támogatták a kommunista pártokat más országokban. A gazdasági világválságot a kapitalizmus bukásának tekintették, ami esélyt jelenthetett a világforradalomra.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!