Rákosi-korszak gazdasága

Gazdaság

• a háborús pusztítás, szovjet megszállás és jóvátétel miatt összeomlott
• Az ipari termelés 1/3-ára esett vissza
• Élelmiszer-fejadag
• A világgazdaság legnagyobb inflációja → pengő elértéktelenedett

Az állam megőrizte vezető szerepét a gazdaságban

• 1946: szénbányákat, erőműveket, nehézipari üzemeket államosították. Az USA visszaadta a MNB aranykészletét → Ft bevezetése
• 1947: hároméves terv
• 1948: a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították
• 1949: a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket államosították
• 1949-re kiépítették az egypártrendszerű diktatúrát Magyarországon. Teljes körű államosítást hajtottak végre a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatási rendszerben.

A diktatúra módszere: terror és megfélemlítés

ÁVH: Államvédelmi Hatóság

• Csak a párt vezetőinek volt alárendelve
• Ítélet nélkül letartóztathatott a gyanúsítottakat
• Kényszervallatás
• Ellenőrzése alatt álltak az internáló táborok
• Vezetője: Péter Gábor
• Központja: Budapest, Andrássy út 60.

Internálótáborok

• a politikai foglyokat ítélet nélkül internálták
• Kb. 40000 fogoly
• 100 db internálótábor
• Leghírhedtebbek: Recsk, Kistarcsa, Tiszalök, Hortobágy

A diktatúra egyéb eszközei

• Kitelepítés: a rendszer ellenségeit fizikai munkára kényszerítették
• Koncepciós perek: lesújtottak a rendszer ellenségeire, de a párton belüli tisztogatás eszközei is voltak (Pl.: Rajk-per)
• Egy millió ember ellen indítottak eljárást → félelem és a gyanakvás légköre uralkodott
• A terror és a megfélemlítések tették lehetővé a mezőgazdaságban és az iparban végrehajtott erőszakos kollektivizálást.

Rákosi-rendszer (1948-53) gazdaságpolitikája

• Sztálini modell átvétele

Mezőgazdaság:

• Erőszakos kollektivizálás: termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre
• Kulák = gazdag paraszt
• Vagyonfosztás
• Internálás
• Beszolgáltatási rendszer: megszabták, hogy ilyen terményből mennyit kell beszolgáltatni
• Aki nem tette közellátás szabotálásáért megbüntették
• Padlássöprés: következő évi vetőmagot elkobozták
• Gyapottermesztés meghonosítása
• Az ország gabona- és borimportra szorult

Ipar:

• „vas és az acél országa” leszünk
• nehézipart erőltetett menetben fejlesztették
• Magyarország Szovjetunióból importált feketekőszenet és vasércet
• Új iparvárosok építése: Dunaújváros (Sztálinváros), Tiszaújváros (Leninváros), Kazincbarcika, Tatabánya
• Tervutasításos rendszer
• Munkaverseny-mozgalom
• A könnyűipart elhanyagolták

Infrastruktúra:

• elhanyagolták

Társadalmi következmény

• Az életszínvonal 1949-től 1952-ig mintegy 20%-kal csökkent
• Ellátási gondok – 1951-ben bevezették a jegyrendszert
• Rettegés, félelem légköre uralkodott

1949: Elfogadták az új alkotmány

• államforma: népköztársaság
• megszűnt a köztársasági elnök tisztsége → Elnöki Tanács (kollektív államfői testület)
• Elnöki Tanács:
• elnöke: Szakasits Árpád
• törvényerejű rendeleteket hozott
• országgyűlés működése formálissá vált: évente kétszer, háromszor ülésezett + elfogadta az Elnöki Tanács intézkedéseit
• megszűnt a bíróság és az ügyészség függetlensége
• pártirányítás alá kerültek a szakszervezetek, szakmai szervezetek és az oktatási intézmények

1950: új közigazgatási rendszer = tanácsrendszer

• megszűnik az önkormányzatiság
• a párt utasításait hajtják végre