Széchenyi és Kossuth
Széchenyi István
Apja Széchenyi Ferenc, édesanyja Festetics J. (1629-ben kaptak a Habsburgoktól nemesi rangot). Legnagyobb szerelme: Crestentia neki szeretné bizonyítani, hogy méltó a szerelmére, ezért kezd foglalkozni a közügyekkel.
Indítás: Az angliai út Wesselényi Miklóssal (árvízi hajós”). Wesselényi erdélyi báró, akit szintén érdekel a lótenyésztés.
Az utazás célja, hogy a lótenyésztést vizsgálják és megvizsgálják a kaszinók működését is. Az út során eszmélnek rá, hogy mennyire elmaradott Magyarország à tettvágy.
Gyakorlati tevékenysége:
- lótenyésztés és lóverseny
- kaszinó alapítása – összejövetelek, politikai eszmecserék színhelye, ahol a politikai életet lehet formálni
- Az 1825/26-os országgyűlésen tett felajánlása az MTA megalapítására
- Hitel (1829)
Megfontolt és eltervezett reformokról igyekezett meggyőzni olvasóit. A problémát gazdasági oldalról igyekezett megközelíteni, bizonyítva, hogy a fennálló feudális rend a nemesség számára gazdaságilag előnytelen: az ősiség törvénye a hitel felvételének akadálya, a robot nem elég termelékeny, a belső vámhatár a szabad kereskedelem akadálya.
Ha eltörölnék az ősiség törvényét és nem nemesek is vásárolhatnának földet, így megindulhatna a mezőgazdaság kapitalizációja, polgári birtokrendszer alakulhatna ki. à heves reakciót vált ki. gr. Dessewffy József
A Hitel Taglalat-ja című művében támadja Széchenyi művét.
- Széchenyi válasza a Világ című könyv (1831) (Ebben a Hitel-t magyarázza).
- Előzmény: 1831-es kolera lázadás 1833-ban kiadja a Stádium című könyvét, amely a politikai programja is egyben. Külföldön jelenik meg, mert a cenzúra megtagadja a kiadás jogát. Legfontosabb része a 12 pont.
- a hitel a biztos tulajdonra van szükség (nem lehet fedezet a föld)
- az ősiség eltörlése
- a fiskalitás eltörlése à a kincstár azon joga, hogy a család kihalása után igényt tart a birtokra
- polgári tulajdon szerzés
- törvény előtti egyenlőség
- törvényes pártvéd. (ügyvédi képviselet)
Ezen pontok ill. kezdeményezések nem sértik a nemesi érdekeket
- Részleges közteher viselés (ez már sérti a nemesi adómentességet) Továbbá a közlekedés rendezése, a tőkés átalakulás és a szabad kereskedelem elősegítése, a magyar nyelv ügye és a magyar kormányzat megreformálása. A törvényhozás, bíráskodás nyilvánossága.
- A hazai közlekedés javítása, a Duna hajózhatóvá tétele „ Vaskapu”
a dunai és balatoni gőzhajózás megindítása
Tisza szabályozás
A Lánchíd; itt valósul meg a részleges közteher viselés, a hídpénz megfizetésével
- Az első magyar hengermalom megszervezése
- Egy magyar színház alapításának kezdeményezése
Magyarország kimozdul a tespedésből
Programjában nem szól a jobbágykérdésről, mert nincs konkrét elképzelése. Célja, hogy a jobbágyot érdekelté tegye a termelésben és felszabadítsa a földesúri terhek alól és ezt úgy hajtsák végre, hogy a nemest kár ne érje.
Céljai megvalósítását az arisztokráciára támaszkodva és a Habsburg udvarral együtt képzeli el. (Véleménye szerint van előnye az osztrákokkal való együttélésnek: pl. megóv egy esetleges cári támadástól).
Széchenyi az átalakulást fokozatosan képzeli el és tudatosan elhatárolódik azoktól, akik radikálisabb nézeteket vallanak: pl. sokat vitázik Kossuth-tal. Kossuth azt mondja róla, hogy ő a legnagyobb magyar.
1848-ban bekerül az első felelős minisztériumba, mint közlekedésügyi miniszter.
A szabadságharc elkerülhetetlenségének hírére idegösszeomlást kap és Döblingbe menekül. Az 50-es években jobban van és már tisztán látja Ferenc József túlkapásait. à Egy röpiratot jelentet meg, melyben bírálja a rendszert. Ám az egyik orvosa az udvar kéme volt, így házkutatást tartanak nála, mely során megtalálják nála a röpiratot.
két lehetőség:
- igazi elmegyógyintézetbe vonul + fő és jószágvesztés
- öngyilkosság
Széchenyi az öngyilkosságot választja 1860-ban.
Kossuth Lajos
1802-ben született Monokon, egy birtoktalan nemesi családban. Jogi diplomát szerez és peres iratokból jól ismeri a jobbágyok helyzetét. Egy távollévő főrend követeként kerül az 1832/36-os országgyűlésbe. Itt kezdi el írni az országgyűlési tudósításokat, majd az országgyűlés bezárását követően törvényhatósági tudósításokat. Mégis leginkább bebörtönzése tette országhírűvé. A börtönben közgázt és angolt tanult. 3 évi raboskodás után szabadon engedik. Ekkor Landerer L. nyomdász és lapkiadó Metternich tudtával felkéri az akkor induló Pesti Hírlap szerkesztésére.
Lapozz a további részletekért
