Széchenyi és Kossuth

Széchenyi István

Apja Széchenyi Ferenc, édesanyja Festetics J. (1629-ben kaptak a Habsburgoktól nemesi rangot). Legnagyobb szerelme: Crestentia neki szeretné bizonyítani, hogy méltó a szerelmére, ezért kezd foglalkozni a közügyekkel.

Indítás: Az angliai út Wesselényi Miklóssal (árvízi hajós”). Wesselényi erdélyi báró, akit szintén érdekel a lótenyésztés.

Az utazás célja, hogy a lótenyésztést vizsgálják és megvizsgálják a kaszinók működését is. Az út során eszmélnek rá, hogy mennyire elmaradott Magyarország à tettvágy.

Gyakorlati tevékenysége:

1. lótenyésztés és lóverseny
2. kaszinó alapítása – összejövetelek, politikai eszmecserék színhelye, ahol a politikai életet lehet formálni
3. Az 1825/26-os országgyűlésen tett felajánlása az MTA megalapítására
4. Hitel (1829)

Megfontolt és eltervezett reformokról igyekezett meggyőzni olvasóit. A problémát gazdasági oldalról igyekezett megközelíteni, bizonyítva, hogy a fennálló feudális rend a nemesség számára gazdaságilag előnytelen: az ősiség törvénye a hitel felvételének akadálya, a robot nem elég termelékeny, a belső vámhatár a szabad kereskedelem akadálya.

Ha eltörölnék az ősiség törvényét és nem nemesek is vásárolhatnának földet, így megindulhatna a mezőgazdaság kapitalizációja, polgári birtokrendszer alakulhatna ki. à heves reakciót vált ki. gr. Dessewffy József

A Hitel Taglalat-ja című művében támadja Széchenyi művét.

1. Széchenyi válasza a Világ című könyv (1831) (Ebben a Hitel-t magyarázza).
2. Előzmény: 1831-es kolera lázadás 1833-ban kiadja a Stádium című könyvét, amely a politikai programja is egyben. Külföldön jelenik meg, mert a cenzúra megtagadja a kiadás jogát. Legfontosabb része a 12 pont.

• a hitel a biztos tulajdonra van szükség (nem lehet fedezet a föld)
• az ősiség eltörlése
• a fiskalitás eltörlése à a kincstár azon joga, hogy a család kihalása után igényt tart a birtokra
• polgári tulajdon szerzés
• törvény előtti egyenlőség
• törvényes pártvéd. (ügyvédi képviselet)

Ezen pontok ill. kezdeményezések nem sértik a nemesi érdekeket

1. Részleges közteher viselés (ez már sérti a nemesi adómentességet) Továbbá a közlekedés rendezése, a tőkés átalakulás és a szabad kereskedelem elősegítése, a magyar nyelv ügye és a magyar kormányzat megreformálása. A törvényhozás, bíráskodás nyilvánossága.
2. A hazai közlekedés javítása, a Duna hajózhatóvá tétele „ Vaskapu”

a dunai és balatoni gőzhajózás megindítása

Tisza szabályozás

A Lánchíd; itt valósul meg a részleges közteher viselés, a hídpénz megfizetésével

1. Az első magyar hengermalom megszervezése
2. Egy magyar színház alapításának kezdeményezése

Magyarország kimozdul a tespedésből

Programjában nem szól a jobbágykérdésről, mert nincs konkrét elképzelése. Célja, hogy a jobbágyot érdekelté tegye a termelésben és felszabadítsa a földesúri terhek alól és ezt úgy hajtsák végre, hogy a nemest kár ne érje.

Céljai megvalósítását az arisztokráciára támaszkodva és a Habsburg udvarral együtt képzeli el. (Véleménye szerint van előnye az osztrákokkal való együttélésnek: pl. megóv egy esetleges cári támadástól).

Széchenyi az átalakulást fokozatosan képzeli el és tudatosan elhatárolódik azoktól, akik radikálisabb nézeteket vallanak: pl. sokat vitázik Kossuth-tal. Kossuth azt mondja róla, hogy ő a legnagyobb magyar.

1848-ban bekerül az első felelős minisztériumba, mint közlekedésügyi miniszter.

A szabadságharc elkerülhetetlenségének hírére idegösszeomlást kap és Döblingbe menekül. Az 50-es években jobban van és már tisztán látja Ferenc József túlkapásait. à Egy röpiratot jelentet meg, melyben bírálja a rendszert. Ám az egyik orvosa az udvar kéme volt, így házkutatást tartanak nála, mely során megtalálják nála a röpiratot.

két lehetőség:

• igazi elmegyógyintézetbe vonul + fő és jószágvesztés
• öngyilkosság

Széchenyi az öngyilkosságot választja 1860-ban.

Kossuth Lajos

1802-ben született Monokon, egy birtoktalan nemesi családban. Jogi diplomát szerez és peres iratokból jól ismeri a jobbágyok helyzetét. Egy távollévő főrend követeként kerül az 1832/36-os országgyűlésbe. Itt kezdi el írni az országgyűlési tudósításokat, majd az országgyűlés bezárását követően törvényhatósági tudósításokat. Mégis leginkább bebörtönzése tette országhírűvé. A börtönben közgázt és angolt tanult. 3 évi raboskodás után szabadon engedik. Ekkor Landerer L. nyomdász és lapkiadó Metternich tudtával felkéri az akkor induló Pesti Hírlap szerkesztésére.

MIÉRT ?

• Landerer Metternich besúgója, így könnyen ellenőrizni tudják
• Úgy vannak vele, hogy nem tud igazán érvényesülni a munkával
• Landerer vállalta, hogy szükség esetén leváltja Kossuthot

Kossuth kihasználja a felkínált helyzetet és megteremti a modern újságírás alapjait. A Pesti Hírlap első oldalán a vezércikk helyezkedett el. Kossuth ebben a legfontosabb problémákról ír (pl. börtönök állapota, Erdély uniója, közteherviselés)

Kossuth nagyon jó publicistának bizonyult, mert lendületes cikkei széles rétegek számára közérthetőek voltak.

Cikkei azonban egységes programot alkottak. A polgárosult köznemesség vezetésével polgári és nemzeti átalakulást kell végrehajtani. 1844-ben a kormány azt az utasítást adja Landerernek, hogy bocsássa el Kossuthot. A lap főszerkesztését Szalay L. és báró Eötvös József veszi át, de sokat veszít a népszerűségéből, mert túlzottan a kormány szócsövének tartják.

Kossuth eszmerendszere:

Míg Széchenyi a fokozatosság elvét vallotta, addig Kossuth szerint gyorsítani kell a reformokat. Kossuth célja a független nemzetállam kivívása. Kötelező örökváltságot követel, mely értelmében az állam segítségével kárpótolnák a nemeseket, de a kárpótlás összegét a jobbágy idővel visszafizetné az államnak, bár teljes közteherviselést nem javasol, azt akarja, hogy a nemesek vagyonuknak megfelelően fizessenek adót. Távlati célja, hogy választott képviselők jelenjenek meg az alsóházban. Mindehhez a köznemességre és az értelmiségre támaszkodnak.

Kossuth gazdaságpolitikája:

„ ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”

Börtönévei alatt közgazdaságtani elméleteket tanulmányozott (Adam Smith gazdasági liberalizmus valamint Friedrich List hatottak rá). Azt vallja, hogy a nemzet politikai önállóságához az önálló nemzetgazdaságon át vezet az út.

Kossuth nem követeli a belső vámhatárok eltörlését, hanem igyekszik azt védővámként felfogni.

Kossuth még a Pesti Hírlapban harcot indít egy országos védegyletért.

Védegylet: egy olyan társadalmi szervezet, melynek a magyar ipar védelme a cél. A tagok becsületszóval kötelezték magukat arra, hogy 6 éven át nem vásárolnak olyan külföldi terméket, aminek van magyar változata, illetve csak magyar mesteremberekkel dolgoztatnak. A védegylet igazgatója Kossuth Lajos. A védegylet jelentősége nem gazdasági jelentőségében rejlett, hanem abban, hogy megmutatta az ellenzék, hogy mekkora összefogásra képes.

A védegylet újításai:

–          a nők bevonása

–          nincsenek tekintettel a nemzetiségre

–          nincs társadalmi megkülönböztetés

–          a védegyleti díj fizetésével a közteherviselés is megvalósul a tagok között

Széchenyi – Kossuth vita

A vita az 1840-es években bontakozott ki. Kossuth a Pest Hírlapot szerkeszti, amikor Széchenyi támadást indít ellene a Kelet Népé-vel.

Elismeri ugyan Kossuth tehetségét, de bírálja modorát és azzal vádolja, hogy népszerűségre törekszik. Véleménye szerint Kossuth módszerei izgatóak és forradalomhoz fognak vezetni. Kossuth Felelet címmel a Hírlapban jelentette meg válaszát (Ebben nevezi Széchenyit a legnagyobb magyarnak).

A vita 1848-ig elhúzódik és általában Széchenyi marad alul. Részben azért, mert Kossuth ügyesebben vitatkozik. A vita során Széchenyi mindinkább elszigetelődött, míg Kossuth népszerűsége nőtt.