Gazdasági változások a dualizmus korában. A magyar polgárosodás gazdasági, társadalmi jellegzetességei, szokásai

1848 után a gazdaság fejlődése megtorpan. Ennek oka az abszolutizmus és a bizonytalan politikai helyzet, ami elriasztotta a befektetőket. 1867-től felgyorsul a gazdasági fejlődés, konjuktúra időszaka. Kibontakozik az ipari forradalom, de két dolog hiányzott: a tőke és a szakképzett munkaerő. Magyarországon az ipari forradalom külföldi tőkével és külföldi munkaerővel indul el.

Előfeltételei:

  • Mezőgazdaság átalakulása.
  • Folytatódnak a folyószabályozások
  • 6300 km hosszú gátrendszer, amivel 6,3 millió hold területtel növelik a szántóterületet
  • Kubikusok: Csapatokba szerveződve vállaltak munkákat, ásóval, talicskával járták az országot
  • Általánossá vált a vetésforgó alkalmazása
  • Megnőtt az élelmiszer mennyisége, az ország eltartóképessége
  • A mezőgazdaság átalakulását az állam támogatta
  • Új növény-és állatfajták jelentek meg
  • Állami pénzből újratelepítették Magyarország szőlőállományát
  • Hitelélet kialakul
  • előtt csak osztrák tőke érkezett Magyarországra, 1867 után angol, francia amerikai és német tőke is érkezett
  • 5 nagy bank, 1873-as bécsi tőzsdekrach után csak a Rothschild család bankja élte túl
  • 1873 után újjászerveződik a hitelélet, a bankok mellett az állam kifejlesztette a takarékpénztárak rendszerét, ami a vidéki kisemberek pénzét gyűjtötte össze
  • A külföldi tőkét produktívan fektették be, a haszon nagy részét Magyarországon költötték el
  • A századfordulóra a magyar tőke mennyisége elérte a külföldi tőke mennyiségét
  • 1869-as oktatási törvény indítja el az iskolarendszerű szakképzést, az analfabéták arány 60%-ról 30%-ra csökken
  • A század végére kialakul a szakképzett magyar munkaerő
  • Valcoló munkások: külföldön tanult, Magyarországra visszatért munkások
  • Közlekedés fejlődik, fölgyorsult a vasútépítés, rendszeressé válik a folyami hajózás

Magyarországon egyszerre indul az 1. és a 2. ipari forradalom, kimarad a ki cégek versenyzése, egyből kartellek és szindikátusok jöttek létre főként.

Élelmiszeripar forradalma:

Ehhez voltak kedvezőek az adottságaink. Textiliparban Magyarország nem volt versenyképes az osztrák és cseh területekkel. Malomipar világelső a századfordulón, jelentős még a cukoripar, szeszipar (sör, bor, pálinka). Termékeink jelentős része külföldre került.

Nehézipar forradalma:

Vaskohászat, acélgyártás, gépgyártás jelentős. Hazai nyersanyagra támaszkodnak. A gyárakat gazdag, zsidó családok hozzák létre. Új iparvidékek jönnek létre: nógrádi, borsodi, hunyadi, krassó-szörényi, petrozsényi. Az ipar fejlődését a magyar találmányok is segítették. (futószalag – Galamb József, telefonközpont – Puskás Tivadar, dinamó Jedlik Ányos)

Következmények:

Vasútépítést az állam támogatta. Az állam ösztönözte a magánvállalatok vasútépítését, az állam veszteséges években kifizette a befektetett tőke után járó banki kamatit, ez a kamatbiztosítás. 1890-től a magyar állam Baross Gábor közlekedési miniszter idején megkezdte a vasútvonalak felvásárlását. Létrehozták a MÁV-ot, egységes szintű lesz a vasúti szolgáltatás. A vasúthálózat Budapest központú lett, de a század végén az Alföld peremvidékén lévő nagyobb városokat összekötő vasútvonal is létrejött. Fejlődik a hajózás, létrejön a Magyar Tengerhajózási Hajótársaság. A századfordulótól kezdődik meg a közúthálózat kiépítése. Megjelennek az első autók.
Gépesítik a mezőgazdaságot, amit csak a nagybirtokosok tudtak megfizetni. Kisbirtokok tönkremennek. Óriásbirtokok (latifundium) jönnek létre.

A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!