Széchenyi és Kossuth

Miért?

• Landerer Metternich besúgója, így könnyen ellenőrizni tudják
• Úgy vannak vele, hogy nem tud igazán érvényesülni a munkával
• Landerer vállalta, hogy szükség esetén leváltja Kossuthot

Kossuth kihasználja a felkínált helyzetet és megteremti a modern újságírás alapjait. A Pesti Hírlap első oldalán a vezércikk helyezkedett el. Kossuth ebben a legfontosabb problémákról ír (pl. börtönök állapota, Erdély uniója, közteherviselés)

Kossuth nagyon jó publicistának bizonyult, mert lendületes cikkei széles rétegek számára közérthetőek voltak.

Cikkei azonban egységes programot alkottak. A polgárosult köznemesség vezetésével polgári és nemzeti átalakulást kell végrehajtani. 1844-ben a kormány azt az utasítást adja Landerernek, hogy bocsássa el Kossuthot. A lap főszerkesztését Szalay L. és báró Eötvös József veszi át, de sokat veszít a népszerűségéből, mert túlzottan a kormány szócsövének tartják.

Kossuth eszmerendszere:

Míg Széchenyi a fokozatosság elvét vallotta, addig Kossuth szerint gyorsítani kell a reformokat. Kossuth célja a független nemzetállam kivívása. Kötelező örökváltságot követel, mely értelmében az állam segítségével kárpótolnák a nemeseket, de a kárpótlás összegét a jobbágy idővel visszafizetné az államnak, bár teljes közteherviselést nem javasol, azt akarja, hogy a nemesek vagyonuknak megfelelően fizessenek adót. Távlati célja, hogy választott képviselők jelenjenek meg az alsóházban. Mindehhez a köznemességre és az értelmiségre támaszkodnak.

Kossuth gazdaságpolitikája:

„ ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”

Börtönévei alatt közgazdaságtani elméleteket tanulmányozott (Adam Smith gazdasági liberalizmus valamint Friedrich List hatottak rá). Azt vallja, hogy a nemzet politikai önállóságához az önálló nemzetgazdaságon át vezet az út.

Kossuth nem követeli a belső vámhatárok eltörlését, hanem igyekszik azt védővámként felfogni.

Kossuth még a Pesti Hírlapban harcot indít egy országos védegyletért.

Védegylet: egy olyan társadalmi szervezet, melynek a magyar ipar védelme a cél. A tagok becsületszóval kötelezték magukat arra, hogy 6 éven át nem vásárolnak olyan külföldi terméket, aminek van magyar változata, illetve csak magyar mesteremberekkel dolgoztatnak. A védegylet igazgatója Kossuth Lajos. A védegylet jelentősége nem gazdasági jelentőségében rejlett, hanem abban, hogy megmutatta az ellenzék, hogy mekkora összefogásra képes.

A védegylet újításai:

–          a nők bevonása

–          nincsenek tekintettel a nemzetiségre

–          nincs társadalmi megkülönböztetés

–          a védegyleti díj fizetésével a közteherviselés is megvalósul a tagok között

Széchenyi – Kossuth vita

A vita az 1840-es években bontakozott ki. Kossuth a Pest Hírlapot szerkeszti, amikor Széchenyi támadást indít ellene a Kelet Népé-vel.

Elismeri ugyan Kossuth tehetségét, de bírálja modorát és azzal vádolja, hogy népszerűségre törekszik. Véleménye szerint Kossuth módszerei izgatóak és forradalomhoz fognak vezetni. Kossuth Felelet címmel a Hírlapban jelentette meg válaszát (Ebben nevezi Széchenyit a legnagyobb magyarnak).

A vita 1848-ig elhúzódik és általában Széchenyi marad alul. Részben azért, mert Kossuth ügyesebben vitatkozik. A vita során Széchenyi mindinkább elszigetelődött, míg Kossuth népszerűsége nőtt.