Széchenyi és Kossuth nézetei, programja a polgári átalakulásért

Az 1833-as Stádium című munkájában említi a nemtelenek birtokvásárlási jogának biztosítását (Jus proprietatis) és az infrastruktúra fejlesztését. Az ipar fejlődését is a feudális (céhes) keretek felszámolásával kívánta támogatni. Széchenyi szerint fejlett iparra van szükség a mezőgazdaság gépesítéséhez, a kereskedelem és a közlekedés fellendüléséhez. Széchenyi különösen fontosnak tartotta az utak, vasutak, hidak építését, a folyami hajózást és a mocsarak lecsapolását. Vásárhelyi Pál tervei alapján és Széchenyi kezdeti irányításával valósult meg a Tisza szabályozása. Ezután Széchenyi részt vett még a Duna szabályozásában is. A Magyar Gazdasági Egyesület létrehozásával gyárak gőzmalmok épültek míg a Pesti József Gőzmalom Magyarország első, folyamatosan működő gőzmalma volt. Egyik jelentős eredménye a Lánchíd megépíttetése volt, amely a közlekedés fejlődését szolgálta. A hídat William Thierney Clark tervei alapján, Adam Clark kivitelezésében készült el(1842-1849).

A Lánchíd azért is jelentős volt, mert ez ütött először rést a nemesi adómentességen, ugyanis a hídpénzt mindenkinek fizetnie kellett. A hidat 1849-ben Haynau avatta fel. Ezeken kívül kiépül még a Bécs–Sopron vasútvonal, valamint megalapul a Magyarországi Takarékpénztárak Egyesülete is. Nem szabad elfelejteni, hogy Széchenyi arisztokrata volt, és mint ilyen, óriási birtokkal rendelkezett, amelyen bevezette a saját reformjait. Az 1850-es évek második felében élénk politikai tevékenységet fejtett ki, szoros kapcsolatban állt a magyar politikai élet, elsősorban a politikai irodalom szereplőivel, és maga is hatalmas irodalmi munkát végzett, amelynek kiemelkedő jelentőségű darabja a Bach-korszakot dicsérő „Rückblickre” válaszként írt „Ein Blick” című munka (London, 1859), amely nyíltan, kemény szavakkal illette a fennálló rendszert. A bécsi rendőrség 1860. március 3-án házkutatást tartott nála, s elkobozta iratait, melyek alapján messze ható politikai összeesküvést vélt fölfedezni, s amellett tudtára adták, hogy az elmegyógyintézet megszűnt rá nézve menedékhely lenni. A félelem, hogy erőszakkal elviszik vagy megölik, egy régi jó barátjának váratlan halála, az újra elborult politikai kilátás izgatottságát rendkívül növelték. 1860. április 7-éről 8-ára virradó éjszakán önmaga ellen fordította fegyverét.

Kossuth Lajos

Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Zemplén megyében, Monokon. A Kossuth-család egyike volt a Felvidék ősi, nagy múltra visszatekintő középnemesi családjainak. Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László uradalmi ügyész az Andrássyaknál, édesanyja Weber Karolina. Tanulmányait a sárospataki főiskolán végezte, majd ügyvédi vizsgát tett Pesten. Ügyvédi gyakorlatot folytatott szülőföldjén, Zemplén vármegyében.

1832 végén került a pozsonyi országgyűlésbe, mint a távollévő főrendek képviselője. Itt szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat (1832-36), amelyben a reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette. Az országgyűlés berekesztése után hasonló szellemben szerkeszti a Törvényhatósági Tudósításokat (1836-37). 1935-ben V. Ferdinánd lett az uralkodó, aki helyett tulajdonképpen Metternich irányított. Célja legfőképpen a reformellenesek letörése volt. Wesselényi Miklóst, aki az országgyűlésen az ellenzék egyik vezére volt, hosszú bírósági eljárásban elítélték. Ugyancsak lesújtottak az országgyűlési ifjak vezetőjére, Lovassy Lászlóra, Kossuth lapját is hamarosan betiltották, őt magát 1837-ben letartóztatták és 4 évi fogságra ítélték. 1841-ben Bécs engedélyével Landerer Lajos nyomdájában megindítja a Pesti Hírlapot, melynek példányszáma 60-ról 50 ezerre emelkedett. A siker nem a híranyagnak volt köszönhető, hanem a vezércikkeknek, amelyek széles rétegekre hatottak. Változatos témákról szóltak, emberbaráti kérdésekkel, a jobbágyság életével, közteherviseléssel vagy éppen közlekedési viszonyokkal foglalkoztak. Mindez azonban összefüggő, egységes programot alkotott. Azonban leváltották, mert úgy tűnt, hogy radikális fellépése veszélyezteti a békés együttműködést. Ekkor a kezdeményezésére alakult Védegylet folyóiratába, a Hetilapba írta cikkeit. Kossuth munkálatainak szellemét döntően befolyásolta a lengyel szabadságharc és az 1831. évi felvidéki jobbágyfelkelés.