Hirdetés

Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején

7 perc olvasás

A II. triumvirátustól az egyeduralomig:

Caesar meggyilkolása után zűrzavar lett úrrá Rómán. És bár először a Rómába visszatérő Octavianus (Caesar unokaöccse, fogadott fia), a senatus sugallatára Caesar gyilkosaival szövetkezett, és győzte le Caesar egykori hadvezérét, Antoniust, végül mégis vele és Lepidusszal kötött szövetséget.

Hirdetés


Hirdetés

Octavianus, Antonius és Lepidus Kr. e. 43. november elején megkötötték a II. triumvirátust:

  • öt évre szóló, rendkívüli teljhatalmat szereztek az állam ügyeinek intézésére
  • felosztották egymás között a birodalmat
  • és elkészültek Caesar gyilkosainak megbüntetésére, legyőzésére

A triumvírek és Caesar gyilkosai között a döntő ütközetre Makedóniában került sor, ahol Kr. e. 42-ben Philippinél a triumvírek legyőzték Brutus és Cassius seregeit.

A győztes csata után a triumvírek már egymás ellen fordultak, de szövetségük még egy ideig fennmaradt:

Hirdetés
  • Lepidus végül lemondott triumvíri hatalmáról és Africa provinciába vonult vissza.
  • Antonius keletre utazott és a keleti tartományokat irányította. A Parthusok elleni hadjárat szervezésekor megismerkedett Egyiptom királynőjével, Kleopátrával is. Három gyerekük született:
    • Kr. e. 40.: Alexandrosz Héliosz és II. Kleopátra Szeléné
    • Kr. e. 36.: Ptolemaiosz Philipposz
  • Octavianus Rómában maradt és a nyugati tartományokat vezette. Kihasználta a lehetőséget: Róma népét sikeres propagandával Antonius ellen hangolta azzal, hogy Antoniust egy elkényelmesedett keleti kényúrként mutatta be.

A két triumvír között a viszony teljesen megromlott. Octavianus elérte a senatusnál, hogy megszavazzák Egyiptom elleni keleti hadjáratát. Octavianus és Antonius végső összecsapására Épeirosz partjainál került sor, Kr. e. 31-ben Actiumnál, tengeri csatában Octavianus győzött, Antonius Egyiptomba menekült.

Octavianus Kr. e. 30-ban Egyiptomba ment, ahol Antonius – Kleopátrával együtt – öngyilkos lett. Octavianus még megölette Cesariont is (aki állítólag Caesar és Kleopátra gyereke volt), majd Egyiptomot elfoglalta és saját birtokává tette.

A principátus:

Egyiptom elfoglalása után Kr. e. 29-ben Octavianus visszaért Rómába.

Politikai jelszava „Pax Romana” (római béke):

Hirdetés
  • belpolitikailag a véres háború lezárását, társadalmi, politikai konszolidációt;
  • külpolitikailag pedig egy ugyancsak nyugalmas időszak kezdetét jelentette

Octavianus a „köztársaság helyreállítójaként” jelent meg:

  • uralmának törvényes és jogi kereteit különböző tisztségei adták: consul, censor (ő állíthatta össze a senatus névsorát), tribunus (minden állami ügyben vétójoggal rendelkezet), pontifex maximus (rendelkezhetett a templomok kincseivel), imperator (hadsereg főparancsnoka).
  • Egy valami nem volt: dictator – okult Caesar hibáiból, nem akart zsarnoknak látszani.

Kr. e. 28-tól ő volt a szenátus első embere (princeps senatus), innen a kialakított rendszer elnevezése: principátus (Kr. e. 27 – Kr. u. 284). A principátus burkolt egyeduralom volt, ahol az uralkodó (caesar=császár) a köztársaság politikai intézményein keresztül gyakorolta hatalmát.

A principátus tényleges kezdetének Kr. e. 27-et tartjuk, mert Octavianus ekkor mondott le rendkívüli triumvíri hatalmáról, és „adta át a szenátusnak és a római népnek” a hatalmat.

Hirdetés
  • Ekkortól hivatalos neve: Imperator Caesar Augustus divi filius (Augustus= ”fenséges”, divi filius = „az isteni fia”, azaz a Kr. e. 42-ben istenné nyilvánított Caesar fia).
  • Hatalmának alapjai:
    • Hadserege, leépített veteránjai, továbbá a testőrség, azaz a praetoriánusok, amely Róma és Itália (valójában a császár) biztonságára ügyelt.
    • A császár személyétől függő hivatalnokrendszer. Csökkentette a köztársasági hivatalok szerepét, velük párhuzamosan pedig elkezdte kiépíteni a császári intézményeket, a pénzügyek és a provinciák igazgatása területén (első császári provincia: Egyiptom).
    • Ellenfeleit megölette, vagy megfélemlítette/megnyerte.

Társadalompolitikája:

Augustus igyekezett a polgárháborúban megfogyatkozott senatori rend és a lovagrend létszámát és támogatását fenntartani, a fellazult erkölcsöket újból megszilárdítani:

  • családjogi törvényei: büntette a házasságtörést, kötelezővé tette a házasságkötést, támogatta a gyermekvállalást

A közrendűek számára:

  • „Panem et circenses” – ingyen gabona és cirkuszi játékok
  • középítkezéssel munkalehetőséget teremtett

Igyekezett a (felszabadított) rabszolgák megnövekedett társadalmi szerepét visszaszorítani, szabályozta a rabszolgafelszabadítás idejét, módját.

Hirdetés

Külpolitikája:

A külpolitikában teljhatalmúlag döntött.

A „Pax Romana” jegyében célja a birodalom határainak természetes védővonalakig tartó kiterjesztése, és ezen határok védelme volt. A hadsereg nagyságát a polgárháború korához képest a felére csökkentette, a légiókat a határmenti provinciákban állomásoztatta.

Limes: a Római Birodalom határain kialakított védelmi vonal. A mesterséges védelem kőfallal, árokrendszerrel, figyelőtornyokkal, helyőrséggel biztosította a birodalom területét a külső támadásokkal szemben. A természetes védelmi vonalat folyók, hegyek, stb. alkották (pl. Duna-Rajna vonal kiépítése.)

Határfolyók: Rajna, Duna, Eufrátesz

Egyetlen nagy veresége: Kr. e. 9-ben a teutoburgi erdőben a germánok legyőztek és lemészároltak 3 római légiót. Ezután Augustus lemondott a Rajnán túli hódításról.

Légió: a római hadsereg alapvető katonai egysége. Létszáma és szerkezete az idők folyamán sokszor változott. A légió gyalogosokból (3000-6000 fő), lovasságból (300-3000 fő) és különböző kiszolgáló egységekből állt. Marius reformjai után fegyverzetük egységessé vált.

Új területeket elsősorban Közép-Európában hódított meg:

Hirdetés
  • Az Alpok és a Duna felső folyásának vidékén: Raetia és Norcium provincia
  • a Duna középső folyásánál: Kr. e. 12-9 között elfoglalt Pannónia provincia
  • a Duna alsó folyásánál: Moesia

Kultúrpolitikája:

„Augustusi aranykor”

  • szerette és támogatta a művészetet: ő és barátja, Maecenas sokat tett a művészet és a művészek támogatásáért
  • Költészetben: Vergilius (Aeneis), Horatius (Ódák), Ovidius (Átváltozások)
  • Építészet: befejezték „Marcellus színházának” építését, újjáépítették a Circus Maximust, új fórumot építtetett (Augustus fóruma), megépült a Pantheon és Caesar temploma.

Augustusnak fiú örököse nem volt, így utóda Tiberius lett, amikor 76 évesen meghalt.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!