Hirdetés

Ókori államberendezkedések

13 perc olvasás
Ókori államberendezkedések

Athén, Róma – Julius Caesar egyeduralmi kísérlete, Augustus principátusa

1. Athén

  • az ókori Athént a jónok hozták létre az Attikai félszigeten: a jó kikötési lehetőségnek köszönhetően nagy szerepük volt a kereskedelemben
  • Athén kezdetben királyság majd hamarosan arisztokratikus köztársaság
  • az Arisztokratikus Köztársaságot kezdetben az államot 1-3-9 arkhón irányította
  • a démosz = köznép ki volt zárva a politikából → belső ellentétek → küzdelem a jogokért
  • Kr. e. 621: Drakón arkhón írásba foglalja a törvényeket: a „vérrel írott törvények”
  • a leírt törvények gátat szabtak az önkénynek, jogi védelmet adtak (drákói szigor)
  • Kr. e. 594: Szolón arkhón reformjai → újra írásba foglalja a törvényeket, ezek egyértelműen a démosznak kedveztek: eltörli az adósrabszolgaságot, elengedi az adósságokat, a politikai jogokat kiterjeszti a legszegényebb polgárokra is, származás helyett vagyon határozza meg a politikai jogokat és katonáskodást
  • demokrácia alapjainak megteremtése (vagyoni = timokratikus alapon)
  • törvény előtti egyenlőséget teremtett; megjelenik a közösségért való elv
  • Szolón reformjait követően hatalmi egyensúly alakult ki, az arisztokrácia és a démosz között → egyesek megragadták a hatalmat és egyeduralmat építettek ki
  • pl. a Kr. e. 6. század közepén Peiszisztratosz egyeduralma – türannisz. Zsarnok volt, de mégis a démosz további megerősödését szolgálta: jószomszédi viszonyt alakított ki a poliszokkal → ösztönözte a kereskedelmet, nagyszabású építkezésekbe kezdett, munkalehetőséget adva a démosznak, az emigráltak földjeit szétosztotta a szegény parasztok között, mozgóbíróságokat hozott létre, Dionüszosz-kultusz
  • Kr.e. 508: Kleiszthenész reformjai segítségével jön létre a demokrácia: a népgyűlés (ekklészia) lett a legfőbb (törvényhozó) hatalom, ott születtek a törvények és döntöttek háború és béke kérdésében, tagja lehetett minden 20 év fölötti teljes jogú athéni férfi, akik közvetlenül gyakorolhatták a demokráciát, résztvevői főleg városiak voltak, évente csak legfeljebb negyvenszer ülésezhetett
  • cserépszavazat – osztrakiszmosz
  • új, területi alapon osztja fel a poliszt: 10 phülét hozott létre, amelyek 3 részből álltak: városi, tengerparti és belső (szárazföldi) → biztosította a démosz többségét
  • mindegyik phülé 50-50 tagot küldött a bulé tagjai közé (ötszázak tanácsa): az egyik legfontosabb politikai testület, mely az egyes népgyűlések közötti időben az állam ügyeit intézte a népgyűlésen hozott döntések alapján, folyamatosan ülésezett, tagjait a 30 év feletti teljes jogú polgárok közül sorsolták
  • az arkhónok tanácsa, az Areioszpagosz megmaradt, eleinte a főbírói funkciókat gyakorolták, ám Kr.e. 462-től hatalmukat jelentősen csökkentették, csak ellenőrző szerepe van → a jelentősebb bírói funkciókon az ekklészia, a bulé és a héliaia osztozott
  • másik bírói testület: héliaia (esküdtbíróság): hatezer tagját szintén évente, sorsolással választották ki (phülénként hatszázat)
  • az athéni állam tényleges vezetője: sztratégosz (katonai)
  • tamiászok (kincstárnokok): Athén pénzügyekért felelős tisztségviselői voltak
  • görög-perzsa háború Kr.e. 492-448 között zajlott: az athéni demokrácia kiállta a próbát, sikerült legyőzniük a perzsákat az athéni demokrácia fénykorát Periklész idején élte (Kr.e. 444-429)
  • megvalósult a teljes jogi egyenlőség, mert ténylegessé vált a részvétel az állami élet irányításában a legszegényebbeknek is
  • bevezették a napidíjat → a legszegényebbek is tudtak foglalkozni a közügyekkel (később a színházba járásért és a népgyűlésen való részvételért is járt napidíj)
  • a háborúk során szerzett rabszolgák végezték a termelőmunka jelentős részét → a polgárok ráértek a közügyekkel való foglalkozásra
  • a gazdaság szárnyal: kerámia, fémipar, hajóépítés, növekvő be és kivitel, közvetítő kereskedelem, szakosodás → műhelyek létrejötte, rabszolgamunka
  • a polgárok nem fizettek adót, de a szövetséges városok, a metoikoszok és a rabszolgák igen → vagyoni különbség → a vezetés korlátozza a polgárjog megszerzését: mindkét szülőnek athéni polgárnak kell lennie
  • értékelés: kiterjedt politikai jogokat biztosított a teljes jogú, felnőtt férfi lakosság számára, ám elzárta e jogoktól a nőket, a metoikoszokat (együttlakókat) és a rabszolgákat
  • a poliszpolgárság és a politikában általában részt vevők viszonylag csekély száma miatt
    közvetlen demokrácia működhetett Athénban, ellentétben a ma általános képviseleti demokráciával
  • Athénban többnyire sorsolás útján neveztek ki tisztségeket, ma választással
  • ma szervezettebb a forma (mandátumok); csak az írott törvények mértékadóak
  • ma fontos a megfelelés elve (felelős minisztérium)
  • az Agorára csak 5-6000 ember fért be, ezáltal korlátozott a közgyűlés
  • mindkettőnél megvan az aktív és a passzív szavazati jog
  • hatalmi ágak szétválasztása: igazságszolgáltatás (héliaia); törvényhozás (népgyűlés); végrehajtás (bulé)
Hirdetés

2. Róma

  • Róma a Kr. e. V. századtól folyamatosan háborúkkal növelte területét
  • leszámolt a város környékén élő törzsekkel, terjeszkedett Itáliában, hódítások Galliában, háborúban álltak a D-itáliai görög poliszokkal, majd azokat is meghódították.
  • Karthágó: I. pun háborúra (ie. 264-241) – Róma került ki győztesen a háborúból
  • II. pun háború (ie. 218-201) is Róma győzelmével zárult
  • a városállam egyre gyorsuló ütemben fejlődött világbirodalommá, ugyanakkor az állami hivatalok és intézmények lényegében egy városállam szervei maradtak
  • állandó szervezetekre és vezetőkre lett volna szükség

A köztársaság felépítése:

  • Róma utolsó királyát a római patríciusok felkelése űzte el → arisztokratikus köztársaság
  • a patríciusok a vezető réteg (polgárok) → belőlük kerül ki a vének tanácsa
  • a patríciusok arra törekedtek, hogy az hatalommal ne lehessen visszaélni
  • a patríciusok elszegényedő rokonai a család szolgálatába álltak (cliensek)
  • részesültek a közföldekből (ager publicus)
  • alsóbb csoport: politikai jogokkal nem rendelkező, de szabad plebejusok (paraszt, kézműves, kereskedő)
  • plebejusok érdekvédelme érdekében létrehozzák a néptribunus tisztségét (Kr. e. 494): megvétózhatták a számukra hátrányos törvényeket
  • törvények írásba foglalása: 12 táblás törvények → származás helyett vagyoni különbség, választott tisztségviselők (magistratusok)
  • az állam élén a két consul állt, helyettesük volt az elsősorban igazságszolgáltatással foglalkozó praetor → döntő szerepet játszottak a római jog fejlesztésében
  • pénzügyekkel foglalkozó quaestorok
  • legnagyobb tekintély: censor = vagyonbecslő személy (csak patrícius lehet)
  • végveszély esetén diktátor (max. 6 hónap)
  • jogegyenlőség teljessé válása (Kr. e. 287-től) → patrícius-plebejos egybeolvadás → új vezető réteg, nemesség → nobilitas

A köztársaság válsága:

  • a kisparaszti birtokok nem bírták a versenyt a nagybirtokok nagy mennyiségű termésével szemben (a parasztok jelentős része katonáskodott) + az olcsó provinciai áruval szemben a nagybirtokok sem bírták a versenyt → a parasztok eladósodtak, elvesztették földjüket és beáramlottak a városba → a proletárok szavazati joguk árulásából éltek → hadkiegészítési válság
  • aki nem rendelkezik földel, az nem is hívható be katonának → katonák gyors fogyása
  • megoldási kísérletek: Tiberius Gracchus célja: a nincstelen parasztok földhöz juttatása
  • Caius Gracchus a problémát földosztással próbálta enyhíteni
  • a Gracchusok hatása: kb. 60. 000 ember jutott földhöz és a Néppárt növelte befolyását az Optimatákkal szemben
  • hadseregreform: Marius consul nincstelen proletárokat sorozott be, akik zsoldot kaptak, és szolgálati idejük leteltével veteránként földet osztott nekik → állandó, jól képzett sereget → intézkedései szintén a néppártot erősítették
  • hatékony hadsereg → győztes háborúk → rengeteg rabszolga

3. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete

  • a köztársasági intézményrendszer már nem volt megfelelő → a zsoldoshadsereg veszélyezteti a köztársasági berendezkedést → katonai diktatúra veszélye
  • Sulla zsoldosaival Róma ellen vonult → polgárháború + rabszolgafelkelések
  • a helyzet rendezésére nem volt más lehetőség, mint az egyeduralmi rendszer bevezetése
  • Julius Caesar célja a néppárt hatalmának helyreállítása volt
  • egyedül képtelen volt megoldani a válságot, ezért szövetkezett Crassussal és Pompeiussal (hadvezérek) → Kr. e. 60: I. triumvirátus
  • Caesar Kr. e. 59-ben consul lett: nagymértékű földosztást hajtott végre, megbízatása lejártával megkapta Galliát, helytartóságát hódításokra használta, közben létrehozta a kor legjobb hadseregét → felkészül a visszatérésre
  • Crassus meghalt, Pompeius pedig kiegyezett a szenátussal → a triumvirátus bomlásnak indult
  • Caesart felszólították, hogy seregét hátrahagyva térjen vissza Rómába, ő viszont seregével együtt indult el → Kr. e, 49-ben átlépte a Rubicon folyót
  • Pompeius meghátrált → kettejük között a döntő ütközetre Kr. e. 48-ban Pharszalosz mellett került sor → a csatát Caesar nyerte, a szenátus örökös diktátornak választotta
  • politikája: leszámolt a köztársasággal, minden hatalmat a saját kezében összpontosított → nyílt egyeduralmat gyakorolt; minden tisztséget betöltött, kivétel a cenzor, de annak jogkörét is gyakorolta
  • szenátus létszámát 900 főre emelte és híveivel töltötte fel
  • földet osztott a proletároknak és a veteránoknak + közmunkaprogram
  • sok provinciabelinek polgárjogot adott: naptárreformot hajtott végre (Julianus-naptár), kiadta az első római értékálló aranydénárt + megreformálta az adózást is + fellépett a korrupció és a zsarolás ellen
  • intézkedései a köztársaságpártot sértették → Kr. e. 44. márc. 15.-én meggyilkolták
  • nincs programjuk → újabb polgárháború
  • a hatalom új kezekbe kerül → Kr. e. 43: II. triumvirátus → eredeti célja Caesar gyilkosainak megbüntetése volt
  • tagjai: Octavianus, Lepidus, Antonius → Kr. e. 42-ben a philippi csatában legyőzték a gyilkos Brutust és Cassiust (köztársaságpártiak)
  • Lepidus lemondott, Octavianus és Antonius pedig szembe kerültek egymással az egyeduralomért → a triumvirátus bomlásnak indult
  • Kr. e. 31. Actium: Octavianus győzött Antonius és Kleopátra hadai felett
Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!