Az ókori Róma
Az ókori Róma
A köztársaság válsága, a Principátus kialakulása:
I. Hódítások:
Róma az ie. V. századtól folyamatosan háborúkkal növelte területét. Először leszámolt a város környékén élő törzsekkel, majd tovább terjeszkedett Itália területén. Az elbizakodott római sereg ie. 387-ben vereséget szenvedett a galloktól, de ezt hamar kiheverte és újult erővel folytatta a hódításokat. Ie. 343-290-ig harcban álltak a szamniszokkal, majd őket is leigázták. A háború alatt rengeteg rabszolgát szereztek, így nem volt szükség az adósrabszolgákra, ezért ezt az intézményt Ie. 326-ban eltörölték. Ie. 280 – 272-ig háborúban álltak a D-itáliai görög poliszokkal, majd azokat is meghódították. A hódító Róma érdekei a szicíliai hódítás során ütköztek össze a Földközi-t. másik nagyhatalmával, Karthágóval. Ezért került sor az I. pun háborúra (ie. 264-241). Kezdetben a két fél közül egyik sem tudott a másik fölé kerekedni, ugyanis a rómaiak szárazföldön, míg a punok tengeren értek el sikereket. A fordulatot a D-itáliai görög poliszok közreműködése hozta, ugyanis fejlett hajóhaddal látták el Rómát. Így Róma került ki győztesen a háborúból.
A II. pun háború kirobbantó oka a pun reváns volt. (ie 218-201) Ez is Róma győzelmével zárult. Érdemes megemlíteni a két fővezér p: Hannibál és r: Scipio nevét.
A III. pun háború csak Róma erőfitogtatása volt (ie. 149-146). Ez szintén Róma győzelmével ért véget.
II. A válság típusai és azok okai
1. Politikai és államszervezeti válság
A városállam egyre gyorsuló ütemben fejlődött világbirodalommá, ugyanakkor az állami hivatalok és intézmények lényegében egy városállam szervei maradtak. A hivatalnokokat és tisztviselőket egy évre választották. Ez jól bevált egy város irányításánál, de nem a hatalmas kiterjedésű birodalomban. Állandó szervezetekre és vezetőkre lett volna szükség. Mire az adott tisztviselő beleszokott hivatalába, már le is váltották.
2. Gazdasági válság
A mezőgazdasági kisüzemek jelentős része tönkrement vagy a háborús pusztítások, vagy gazdasági okok miatt, ugyanis a kisparaszti birtokok nem bírták a versenyt a nagybirtokok nagy mennyiségű termésével szemben, főleg úgy, hogy a parasztok jelentős része katonáskodott. Nem volt, aki művelje a földet, míg a nagybirtokokon rabszolgák szárai dolgoztak. A birodalmon belül Itália súlya csökkent, ugyanis az olcsó provinciai árúval szemben még a nagybirtokok sem bírták a versenyt. A fenti folyamatnak az lett a végeredménye, hogy a parasztok eladósodtak, elvesztették földjüket és beáramlottak a városba. Rómát ellepték a proletárok, akik szavazati joguk árulásából éltek. Ez okozta a hadkiegészítési válságot is.
3. Hadkiegészítési válság
A válság fő oka a parasztok eladósodása volt, ugyanis a törvények értelmében, aki nem rendelkezik földel, az nem is hívható be katonának. A katonák gyors fogyása nagy problémát jelentett, ugyanis egyre több katonára volt szükség a megnövekedett birodalom rendjének fenntartására és a további hódításokhoz. Ugyancsak katonákat igényelt a megnövekedett számú rabszolgaság kordában tartása is. A meglévő sereg sem volt megfelelő, ugyanis az alkalmanként katonáskodó parasztság helyett jól képzett állandó zsoldosseregre lett volna szükség. Problémát jelentett még ezen felül a birodalom lakosainak eltérő jogállása is. Csak a római polgárjoggal rendelkezők voltak teljes jogúak (szavazat, házasság, kereskedés, fellebbezés, tisztségviselési, tulajdonhoz való jog, katonáskodási jog). Szűkebb volt a latin joggal rendelkezők rétege, mégkisebb a szövetséges joggal rendelkezőké. Leghátrányosabb helyzetben a provinciák lakosai voltak.
III. Megoldási kísérletek
1. Tiberius Gracchus: Katonaként tapasztalta a hadsereg válságát, de a paraszti birtokok elsorvadása is érzékeny érintették. Célja: a nincstelen parasztok földhöz juttatása volt. Ie. 133-ban néptribunus lett. Szorgalmazta a Licinius -féle földtörvény (ie. 367) felújítását. (Állami földekből max. 500jugerumot lehet bérelni 1 személynek) Ez az elképzelés a szenátori rend számos tagját súlyosan érintette, ezért amikor Tibetius Gracchus a szokással ellentétben másodszor is néptribunusnak jelöltette magát, számos párthívével együtt az utcán legyilkolták.
Lapozz a további részletekért