Hirdetés

Mária Terézia és II. József uralkodása Magyarországon

8 perc olvasás

Mária Terézia élete (1740-80)

Előzmények

III. Károlynak (1711-1740) nem volt fiú örököse, ezért még életében el kellett fogadtatnia a Birodalomban a leány-ág öröklését. Megalkotta a Pragmatica Sanctio (törvényes szabályozás) nevű törvényt, melyet el akart fogadtatni a birodalom különböző területeivel. A magyar országgyűlés 1722-23-ban cikkelyezte be jelentős ellenállás nélkül. Ez azért ment ilyen simán, mert a magyar rendek még mindig tartottak a töröktől és ez a szerződés biztonságot nyújtott egy esetleges támadás ellen, továbbá az uralkodó biztosította a nemesi adómentességet és a vallásszabadságot, ezen felül az országot a saját törvényei szerint fogják kormányozni. Kialakultak azok a viszonyok, melyek 1918-ig meghatározóak maradtak hazánkban. 1740-ben meghalt III. Károly, a trónt lánya Mária Terézia örökölte.

Hirdetés


Hirdetés

Mária Terézia (1740-80): Apja halála után rögtön kitört a Habsburg örökösödési háború, mely 1740-48-ig tartott. II. Frigyes porosz uralkodó hadüzenet nélkül megrohanta Sziléziát, a spanyolok és a franciák pedig a Habsburg területek felosztását tervezték. Mária Terézia a magyar rendekhez fordult, akik 1741-ben a pozsonyi országgyűlésen 35.000 katonát adtak (“életünket és vérünket”) a harcok lezárásához, de előbb törvénybe iktatták újra a nemesi adómentességet. A háború végén végül is Szilézia porosz kézen maradt, sőt, a hétéves háborúban (1756-63) sem sikerült visszaszerezni.

Mária Terézia a háborúk után nekilátott a birodalom belső rendjének megszervezéséhez. Abszolutista intézkedéseket hajtott végre, ami azt jelenti, hogy a rendek háttérbeszorításával rendeleti úton hajtotta végre felülről jövő reformjait. 1764-ben létrehozta az Államtanácsot, mely az ország központi szerveit koordinálja és tartja a kapcsolatot az udvarral. Reformjainak kidolgozásában fontos szerepet kapott Kaunitz kancellár, aki 12 pontos paktumot készített terveiről. 1765 után nem hívott össze országgyűlést.

Belső intézkedései

1754-ben kettős vámhatárt állított fel. Egy határ húzódott az egész birodalom körül, mely az osztrák- és cseh ipart védte a külföldi riválisoktól. A másik határt pedig Magyarország köré húzta, azért, hogy a magyar ipar ne fejlődhessen és a birodalom felvevőpiaca legyen. Viszont kedvező volt a mezőgazdaság számára, tehát az ország a birodalom éléskamrája lett.

1764-ben sor került a mádéfalvi veszedelemre, amikor a székelyek uraik ellen fordultak a magas adók miatt. Ebben a korban a jobbágy nagyon sokat fizetett, ezért érthetőek a megmozdulások. Tartoztak az államnak 15-30 forintos hadiadóval, a háziadóval a vármegye költségeinek fedezésére, fizették a porciót és a forspontot. A jobbágy tartozott a földesúrnak is a robottal, a kilenceddel, az ajándékkal, a dézsmával. Volt továbbá kötelező pénztartozása is. Ezek mellé jöttek az úgynevezett banalitásjogok, vagyis a földesúri monopóliumok. Ez azt jelentette, hogy csak a földesúr malmában őröltethet, csak a földesúr kocsmájában fogyaszthat bort, és csak urán keresztül adhatott el húst… Ezen felül fizették az egyházi tizedet.

Hirdetés

– 1755 és 1778 között több urbáriumot adott ki (az az irat, melyben a földesúr lefektette az őt megillető szolgáltatásokat) Ezek közül legfontosabb az 1767-es, melyben szabályozta a jobbágyi terheket. Meghatározta az egységes jobbágytelek nagyságát (16-40 hold) és az utána fizetett járadékokat. A jobbágy 52 napi igás- vagy 104 napi gyalogrobottal tartozott, de ettől “dologidőben” el lehetett térni. Kötelezte a földesurat a terhek beszedésére, de tiltotta a túlkapásokat, mert féltette az állami bevételeket (“Etetni kell a juhot, hogy nyírni lehessen!”) Meghatározta a telek tartozékait is. A belső telekhez tartozott a ház és a konyhakert, a külső telekhez tartozott a szántó, a kaszáló. Az redőket és a legelőket a falu közösen használta. A telki állományon kívüli földek közé tartoztak az irtványok, a szőlő és a bérelt föld. Ezeken többnyire zsellérek gazdálkodtak. – 1777-ben kiadta a Ratio Educationist, melyben kötelezővé tette az elemi iskola elvégzését. A rendelet hatására több iskola épült az országban (pl. 1778-Révai elődje Győrben) – Katonai főiskolát alapított. – Létrehozta a Teresiumot, mely egy hivatalnokképző intézet volt. – Feloszlatta a Jezsuita rendet, törekedett az egyház visszaszorítására.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!