Hirdetés

Mária Terézia és II. József

7 perc olvasás
Mária Terézia és II. József

Az osztrák örökösödési háborúk

III. Károly hatalmas áldozatokat hozott, hogy a nőági örökösödést (Pragmatica Sanctio) az európai hatalmakkal elfogadtassa. Halála után az osztrák örökség megszerzéséért mégis azonnal kitört a háború (1740-48). Mária Terézia (1740-80) Magyarországtól kért segítséget. A rendek életüket és vérüket ajánlották fel és 35 ezres haderőt állítottak föl. Előtte viszont alaptörvénnyé emelték a nemesi föld adómentességét.

Hirdetés


A Habsburgok gazdaságpolitikája

Merkantilista gazdaságpolitika. A kezdetleges állapotban lévő magyar ipar különösen rászorult volna az állam támogatására, de ez kizárólag az örökös tartományok javára érvényesült. Magyarország hozzájárulása a birodalom bevételeihez a 35%-ot is meghaladta. Az 1754-es vámrendelet kettős vámhatárt teremtett. A külső vámhatár az egész Habsburg Birodalomból zárta ki a külföldi iparcikkeket. A belső vámhatár azonban Magyarországot és az örökös tartományokat választotta el. Az intézkedések célja az volt, hogy a birodalmon kívül tartsák az olcsó magyar élelmiszert és nyersanyagot, a cseh és osztrák manufaktúráknak viszont ne legyen versenytársa. Még arra is mód nyílott, hogy az osztrák földbirtokosok érdekeit megvédjék az olcsóbb magyar gabonával vagy a jó minőségű borral szemben. Az 1850-ig fönnmaradt belső vámhatár súlyos torzulásokat okozott a magyar gazdaság szerkezetében.

A jobbágyparasztság terhei

Az állam felé: hadiadó, háziadó, katonáskodás. A beszállásolt katonát etetni (porció), a tovább vonulót szállítani (forspont) kellett. A földesúr felé a paraszt kilenceddel tartozott a föld minden terméséből és az állatok szaporulatából. Ajándék, robot (heti 3-4 alkalom). Szaporodott a kis földű, vagy teljesen nincstelen zsellérek száma. A parasztságnak egy vékony rétege gazdagodott, amely megtehette hogy mást küld maga helyett a robotba.

Úrbérrendezés

1765-66-ban a Dunántúlon jobbágymozgalom bontakozott ki az elviselhetetlen jobbágyi terhek ellen. Mária Terézia a jobbágy-földesúri viszony rendezését az országgyűléssel is el akarta fogadtatni, ami viszont hevesen ellenkezett. 1767-ben a szabályozást rendeletként adta ki és biztosaival végrehajtatta. Az urbárium az egyházi tized és az állami adók mellett fönntartotta a kilencedet, a pénztartozást pedig a jobbágyok és zsellérek számára egyaránt 1 forintban határozta meg. A munkakötelezettséget heti egy nap igás vagy két nap kézi robotban rögzítette. Az úrbérrendezés jelentősége, hogy törvényes helyzetet teremtett földesúr és jobbágy között. A telekhatárok pontos rögzítésével hozzájárult a parasztság rétegződéséhez. 1777-es Ratio Educationis-ban az állam előírta, hogy 6 és 12 éves kora között minden gyermek iskolába járjon.

Jozefinizmus

Jozefinizmuson II. Józsefnek, a legtöbbet vitatott Habsburgnak elveit és kormányzási gyakorlatát értjük. Ugyanakkor őt szokás a felvilágosult abszolutizmus legjellegzetesebb képviselőjének tekinteni. Felvilágosult abszolutizmus: a feudalizmusellenes korlátlan királyi hatalmon alapuló kormányzati rendszerben az uralkodó a tőle függő hivatalnokrendszerre, az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzésével. II. József (1780-90) negyvenévesen, hosszú várakozás után lett a birodalom ura.

Hirdetés

Veleszületett makrancosságához fölhalmozódott türelmetlensége társult. II. József eszményképe az egységállam volt. Mérföldes léptekkel látott hozzá, hogy eltérő fejlettségű, nyelvű és alkotmányú országaiból szerves egészet, korszerű birodalmat gyúrjon. Csak abszolutisztikus eszközöket ismert. Magyarországon meg sem koronázták (kalapos király), a koronát, országos fölháborodást keltve a bécsi kincstárba vitette. Türelmi rendelete megengedte a protestánsok vallásgyakorlatát és hivatalviselését. Intézkedéseivel a katolikus egyházat az állam alá akarta rendelni.

Hiába utazott a pápa Bécsbe (fordított Canossa-járás), nem tudta elhatározásában megingatni. Uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bullák kihirdetését, a cenzúrát kivette a katolikus egyház kezéből. Eltökélt szándéka volt, hogy a nemesi és az egyházi birtokot megadóztatja, a rendelet kihirdetésével azonban várt. Az 1785-ös jobbágyrendelet megszüntette az örökös jobbágyi állapotot, a jobbágy névnek a használatát is megtiltotta. Csökkentette a megyék jelentőségét, s ezzel rendi érdekeket sértett. Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. Az úriszék pedig csak a jobbágyok egymás közötti pöreire szolgált ezután. A legnagyobb felháborodást Magyarországon a német nyelv hivatalossá tétele keltette.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!