Hirdetés

Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban

11 perc olvasás
white queen chess piece on white surface

A Habsburgok a 17. század végén kiszorították a törököket, majd a Rákóczi-szabadságharccal szemben megvédték befolyásukat. A harcokat a szatmári béke zárta le (1711), mely a magyar rendiségnek jelentős engedményeket tett:

Hirdetés


Hirdetés
  • működhetett a rendi országgyűlés
  • megmaradt a vármegyék önállósága
  • a nemesek jogai nem csorbultak
  • a szabadságharc résztvevői amnesztiában részesültek.

Nem állt érdekükben a megtorlás, hiszen a spanyol örökösödési háború végén egyedül harcoltak a franciákkal.

III. Károly (1711-1740)

Belpolitika

Uralkodása idején megkezdődött az ország és a gazdaság újjáépítése. A birodalom összefogása hatékony központosítást igényelt (örökös tartományok, Csehország és Magyarország, sok nemzetiségű, kultúrájú, gazdasági fejlettségű területek, más-más rendi jogokkal). Ebből adódóan szavatolta a különböző kormányszervek függetlenségét, így az ország kormányzati önállóságát is. Emiatt egyes központosító intézkedéseket már nem követett ellenállás. Az uralkodó viszont nem állította vissza az ország közigazgatási egységeit (Erdély és a határőrvidékek álltak külön irányítás alatt).

A hadügyet, külügyet és pénzügyet Bécs irányította, a magyar ezredeket a császáriakhoz sorolták be, ugyanis nem volt magyar hadsereg. Az ország lakosságának vallásszabadságot ígértek, azonban III. Károly rendeletben szabályozta a protestánsok helyzetét. A jobbágyok megtarthatták a kiváltságaikat.

Hirdetés

Az uralkodói rendeleteket a Magyar Udvari Kancellária továbbította a vármegyék felé, a hatékony belső közigazgatás kiépítését a Helytartótanács (Pozsony) biztosította. A nádor lett a törvények, rendeletek végrehajtását felügyelő kormányszerv elnöke. Hatásköre kiterjedt mindenre a pénzügyön és az igazságszolgáltatáson kívül (pl.: egészségügy, oktatás, útépítés, kereskedelem). A vármegyékben viszont a rendek akarata érvényesült.

III. Károly fő célja a nőági öröklődés elfogadtatása volt, mivel nem volt fiúgyermeke. Pragmatica Sanctio – biztosítja lánya, Mária Terézia utódlását. Az 1723-as országgyűlés elfogadja, illetve kimondja az ország rendi (törvényi és kormányzati) különállását, valamint azt is, hogy a Birodalmat nem oszthatják fel a család tagjai egymás között, és hogy az ország köteles katonai segítséget nyújtani a dinasztiának.

Rendi országgyűlés

Uralkodásának idején kétkamarás országgyűlés volt:

  • felsőtábla: arisztokrácia, főpapság
  • alsótábla: vármegyék 2-2 követe, szabad királyi városok 1-1 követe, káptalanok követei (nincs szavazati joguk)

Az uralkodó hívta össze, leiratban közölte a vitatandó témát, melyet az alsótábla vitat meg. Ezután a határozat átmegy a felsőtáblához, közös ülés következik, majd megfogalmazzák a törvényjavaslatot. Ezt felküldik a királynak, ez a felirat-szentesítés, ha nem fogadja el, akkor újból leirat következik.

Hirdetés

Demográfiai változások

A tárgyalt korszakban a hadjáratoknak, éhínségnek és a járványoknak köszönhetően az emberveszteség száma megnő. Népmozgások kezdődnek. Németek települtek be (délnémet, katolikus), mely szervezetten folyt, adókedvezményekkel és előre megépített falvakkal kedveztek nekik. Ezen kívül belső vándorlás is megfigyelhető, leginkább a ritkán lakott alföldi régiók felé, Erdély és Felső-Magyarország felől (főleg magyarok).

Az elhagyott falvakba szlovákok és románok települtek, Kárpátalja térségébe pedig a lengyel területek irányából érkező ruszinok. A déli területekre a török fennhatóságú településekről szerb és román családok települtek be. A Birodalom nyugati részéről zsidók vándoroltak be leginkább.

A népesség 10 millió főre nőtt, viszont a magyarok aránya csökkent (42%), nemzetiségi ellentétek mégsem voltak jelen.

Mária Terézia (1740-1780), III. Károly lánya

Belpolitika

Mária Terézia 1740-ben lépett trónra, melyben a magyar rendek támogatták, cserébe a királynő megerősítette jogaikat. Végig önállóan kormányzott, de kitűnő tanácsadók segítették a pénzügyi-hadügyi-gazdasági reformjaiban kidolgozásában.

A háborús kiadások miatt megnőtt az államadósság, ezt az örökös tartományokon élő nemesek megadóztatásával akarták finanszírozni. Ezt Magyarország kivételével mindenhol bevezették (Magyarország a Birodalom kiadásainak nagy részét, kb. 40%-át fedezte). Az országgyűlés ezt a dinasztia melletti kiállásra és a rendi jogokra hivatkozva utasította el. Ez újabb lépésekre kényszerítette a királynőt. A Birodalom gazdaságának egységesítése és megvédése céljából bevezette a kettős vámrendszert (1754):

Hirdetés
  • Külső védővám: a Birodalom köré (külföldi ipari termékek behozatala, nemesfémek kivitele ellen)
  • Belső védővám: Magyarország és az örökös tartományok közé

Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!