Hirdetés

Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg Birodalomba a XVIII. században

6 perc olvasás
Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg Birodalomba a XVIII. században

1. A Habsburg Birodalom a XVIII. sz. elején

A Habsburgok  kísérlete  a  spanyol  trón  megszerzésére  kudarcba  fulladt. Kárpótlásul megkapták a Spanyol-Németalföldet, Szardíniát és Milánót. Savoyai  Jenő  az  újabb török   háborúban   Szerbia   északi   részét   is meghódította. Igaz hogy az  egymástól  messze  eső  tartományok  növelték  a birodalom területét, de erejét az állandó háborús készenlét meghaladta.

Hirdetés
A Habsburg Birodalom a 18. században
A Habsburg Birodalom a 18. században

2. Az új hatalmi szervezet Magyarországon

A magyar nemesség a Szatmári békének (1711) köszönhetően nem jutott  a  cseh nemesek sorsára. A bécsi udvar elismerte, hogy  a  nyílt,  brutális  erőszak Magyarországon nem alkalmazható,  de  nem  is  látta  értelmét.  A  nemesség megelégedett a rendi látszatönállósággal. Még a XVII. században felállították a kormányszéket  a  magyarországi  ügyek intézésére. Az ún.  magyar  kancellária  Bécsbenaz  intéző  kamara  és  a helytartótanács Pozsonyban székelt, ez  utóbbit  később  II.  József  Budára helyezte át. Önálló magyar haditanácsot nem állítottak föl. A magyar  és  az erdélyi kormányszékek önállósága csak  látszat  volt.  Titkos  konferencián, majd államtanácsban döntöttek Magyarország sorsáról. A Habsburgok a katolikus egyház befolyását mindenképp növelni  próbálták.  A XVIII. században óriási egyházi birtokok keletkeztek.

A Pragmatica Sanctio-t magában foglaló 1722–23. évi törvénykönyv hiteles példányának utolsó oldala. (Országos Levéltár.)

3. Pragmatica Sanctio

Mivel sem III. Károlynak, sem I. Lipótnak, sem pedig I. Józsefnek  nem  volt fiúörököse, ezért a Habsburg család törvényt hozott ezen uralkodók  nőágának örökösödési  jogáról.  A  Pragmatica  Sanctiót  az  1722-23-as  országgyűlés becikkelyezte. A rendek kikötötték, hogy az uralkodóknak a jövőben  is  kell esküt tenniük „az ország szabadságának megtartására”. Ezek után  kialakultak azok  a  viszonyok,  melyek  a  hazai  politikai  élet  kereteit   nagyjából meghatározzák 1918-ig.  A  Habsburgok  igyekeztek  a  Pragmatica  Sanctiónak minél  általánosabb  értelmezést  adni.  Ezzel  a   veszéllyel   azonban   a főnemesség mit sem törődött.

Mária Terézia fiatalon
Mária Terézia fiatalon http://www.hir24.hu

4. Osztrák örökösödési háborúk

 

Osztrák Örökösödési Háború http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=26465#
Osztrák Örökösödési Háború http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=26465#
  III. Károly igen nagy áldozatokat  hozott  annak  érdekében,  hogy  a  nőágú örökösödést az európai hatalmakkal  elfogadtassa.  Azonban  halála  után  az „osztrák örökségért” kitört az ún. osztrák örökösödési  háború  (1740-1748). III.  Károly  leányára,  Mária  Teréziára  üres   kincstárat   hagyott,   és szerencsétlen vállalkozásai miatt sok Dél-Itáliai birtokát  és  Észak-Szerbiát  is elvesztette. A Habsburg birodalom igencsak meggyöngült., ezért sikerült  II. Frigyes porosz királynak  elfoglalnia  Sziléziát,  melyet  hadüzenet  nélkül rohant le. Ez a Habsburgokra  nézve  jelentős  csapás  volt,  ugyanis  egyik legfejlettebb iparú tartománya volt ez. Miután Mária Terézia Pozsonyban  segítséget  kért  a  magyar  nemesektől,  a birodalom léte Magyarországtól  függött.  A magyar rendek  nem  késtek  hadsereget toborozni, rövid úton 35000 főnyi haderőt állítottak ki,  mielőtt  a  nemesi föld adómentességét alaptörvénnyé emelték  ki.  Ám  Szilézia  visszaszerzése nem sikerült, hasztalanul vívtak harcot (hétéves háború,  1756-1763),  ennek ellenére változatlanul támogatták a birodalom törekvéseit.

Mária Terézia és a magyar rendek

5. A Habsburgok gazdaságpolitikája

Az állam a XVIII.  században  a  merkantilista  tanok  jegyeiben  igyekezett serkenteni az ipart és a kereskedelmet.  A  magyar  ipar,  mely  ekkor  igen kezdetleges volt, különösen rászorult volna az  állam  támogatására,  ám  ez szinte kizárólag az örökös tartományok javára érvényesült. Magyarország  hátrányos  helyzetét  az   1754-ben   kiadott   vámrendeletben rögzítették. Eme rendelet  kettős  vámhatárt  húzott:  a  külső  a  Habsburg birodalomtól elzárta a külföldi iparcikkeket, míg  a  belső  vámhatár  egész Magyarországot és az örökös tartományokat is elválasztotta.  Ennek  az  volt az értelme, hogy az olcsó magyar árukat bent akarták  tartani  az  országban amellett, hogy a cseh és az osztrák termékeknek ne legyen  versenytársa.  Ez a  belső  vámhatár  1850-ig  fennmaradt,  súlyos  károkat  okozva  a  magyar gazdaság szerkezetében.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2