Hirdetés

A Rákóczi Szabadságharc 1703-1711

10 perc olvasás

Előzmények – törökök  kiűzése

Az 1680-as évek végére Európa hatalmai közös elhatározásra a jutottak a török kiűzését illetően, belátták, hogy szükséges egy egyesült európai hadsereg, mely képes lehet egy ilyen horderejű támadásra.
A kiűzés sürgősségét bizonyította, h. 1683-ban Kara Musztafa vezetésével a Bécs ostromára indult, kb. 100 ezer főnyi sereggel nagy túlerőben voltak a várvédőkkel szemben és körülzárták a várat.
I. Lipót azonban szövetségeseket szerzett Sobieski János (lengyel király) és Lotharingiai Károly herceg személyében. Az ő segítségükkel a császári sereg ellentámadásba ment át és még Esztergomot is visszafoglalták.

Hirdetés

1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére megalakul a Szent Liga törökellenes koalíció, melynek tagjai:

Velence,
Lengyelország,
Habsburg birodalom
oroszok:

Nagy Péter 1686-tól: Fekete-tenger partján van problémája

A felszabadító háborúk 3 hadszíntéren folytak:
Magyarország: volt a legfontosabb hadszíntér. 1685-ben Érsekújvárt visszafoglalja Lotharingiai Károly  és Bádeni Lajos
Kelet-Lengyelország: Sobieski János vezetésével
Velence: görög-dalmát partoknál hadiflottájával támad

1686 – júliusától-szeptemberéig folyt a véres küzdelem Buda bevételéért óriási keresztény sereg (délről Miksa Emánuel bajor választófejedelem, északról Lotharingiai Károly vezetésével) támad a török ellen
szept. 2-án a harmadik általános roham sikereket hoz, meghal Ali Abdulrahman várkapitány is. Ezzel megkezdődik a török kiűzetése Magyarországról.

Hirdetés

1687 – A Szent Liga vereséget mér a törökre Nagyharsánynál majd 1689ben Bádeni Lajos felszámolja az Al-dunai helyőrségeket. 1690ben Lotharingiai Károly bevonul Erdélybe -> diploma Leopoldium

Majd a felszabadítás második szakaszában a török seregek ellentámadásba mennek át. Ez a Habsburg sereg meggyengülésének köszönhető, mert megosztotta őket a Franciák hadba lépése.

1687-es Pozsonyi országgyűlésen kimondják:

– Le kell mondani a szabad királyválasztásról Habsburg ház férfi ágának javára
– Le kell mondani az Aranybulla ellenállási záradékáról – utolsó cikkely
– Erdélyt nem csatolják vissza: diploma leopoldium -> 1657-1705 között I. Lipót uralkodott, és alatta rendezték Erdély sorsát: nem csatolják vissza: Gubernium.
– Újszerzeményi bizottság felállítása (a visszafoglalt területeket csak azok kapák vissza, akik igazolni tudják, hogy az valóban az övék volt + 10% fegyverváltságot is kellett érte fizetni. Ez alól csak az egyház mentesült.
– A parasztokra hárítják császári sereg :etetését, itatását: porció, fuvaroztatását: forspond

Nagyfokú elégedetlenséget vált ki, a felszabadításért nagy árat fizetett Magyarország

1697-ben Savoyai Jenő az új császári fővezér Zentánál győzött a török seregek fölött. Ennek hatására
1699-ben megkötik a Karlócai békét: Magyarország a Temesköz (Temesvár vidéke) kivételével felszabadult a török uralom alól.
A török kiűzésével Thököly fejedelemségének sorsa is megpecsételődött, száműzetésbe vonult, ahova felesége is követte.
3 évig védte Munkács várát Zrínyi Ilona 1685-1688ig. Gyermekeiket II. Rákóczi Ferencet Csehországba és húgát Bécsbe vitték.

Hirdetés

A Szabadságharc kibontakozása

– Az 1687-es Pozsonyi ogy. határozatai nagy felindulást keltettek az emberekben, újra működni kezdtek a bujdosó mozgalmak. Ebben az évben még volt egy Tokaj környéki felkelés, mely a szervezetlenségének köszönhetően elbukott. Vezetője: Tokaji Ferenc.
Ezek a körülmények azonban megerősítették II. Rákóczi Ferencet elhatározásában, tennie kell szülőhazájáért, és az, hogy Bercsényi Miklós gróf befolyása alatt volt, és felismerte, hogy az ország helyzete eléggé rossz. (I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermeke)
– Barátja báró Wesselényi Miklós tanácsára felveszi a kapcsolatot a francia XIV. Lajossal és érdeklődik számíthat-e segítségre egy Habsburg ellenes forradalom esetén. Valaki besúgja, a császáriak elfogják a levelezést, és Bécsújhelyen bebörtönzik. Felesége, Sarolta Amália (hesszeni hercegnő) segítségével kalandosan megszökik (álruha…)
– Lengyelországba menekül, Brezán várába. 1703-ban kirobban észak-kelet Magyarországon 1 parasztfelkelés, amiből majd kialakul a szabadságharc. Tudták, hogy nem győzhetnek, ezért->
1703 tavaszán Brezánba érkezik a kéréssel Esze Tamás tarpai jobbágy, hogy álljon Rákóczi az É-K Magyarországon érlelődő felkelés élére, mert akkor elhiheti minden nemes, hogy ez egy nemzeti érdekekért folyó harc.
Rákóczi innen fegyverbe szólít minden „nemest és nemtelent” a nemzetet ért sérelem orvoslására. Zászlót küld a jobbágyoknak: „Cum Deo pro Patria et liberte” felírattal ezzel nagy népszerűséget szerez: Istennel a hazáért és a szabadságért!

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!