Hirdetés

Magyarország újjáépülése és beilleszkedése a Habsburg Birodalomba a XVIII. században

6 perc olvasás

6. A jobbágy-földesúri viszony és a Habsburg-államhatalom

6.1. A jobbágyparasztság

Hirdetés


Hirdetés

A jobbágyparasztság a benépesítésre váró hódolságbeli  területekre  áramolt, ahol földesuraiktól  kedvezményt  kaptak.  Pénzben  a  legtöbbet  a  hadiadó jelentette, de a nemesi megye  költségeit  is  a  parasztság  ún.  háziadója fedezte. A beszállásolt katonát etetni kellett. 1735 parasztmegmozdulás (a felkelést elnyomták)

A földesúri terhek és a parasztság differenciálódása:

 A  földesúri  követelések  nagy  helyi  eltéréseket  mutattak.   A   paraszt kilenceddel, ajándékkal, robottal tartozott a  földesurának.  Egyre  kevésbé létesítettek  új  telkeket.  Szaporodott  a  kicsiny   földű   v.   teljesen nincstelen zsellérek száma. A zsellérek  kénytelenek  voltak  a  majorságból egy-egy parcellát felvállalni. A parasztság egy vékony rétege gazdagodott.

Az úrbérrendezés 1765-66-ban  Dunántúlon  jobbágymozgalom  bontakozott  ki,   megtagadták   a robotot,  visszafoglalták  a  jogtalanul  elvett  földjeiket.   A   mozgalom alkalmat adott a Habsburg államhatalomnak a beavatkozásra. 1767 szabályozási rendelet: Urbárium (kilenced, heti egy nap igás  vagy  két nap kézi robot, 1 Ft pénztartozás) A parasztság tömegét is érintette  az  alsó  és  középfokú  oktatás  rendjét szabályozó Ratio Educationis (1777). Az állam  előírta,  hogy  6  és  12  év között minden gyerek tanköteles.

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!