Keresztes hadjáratok

13. századi hadjáratok:

4. hadjárat: Enrico Dandolo, a velencei dózse 1204-ben elfoglalta Bizáncot és kereskedelmi telepet (Galata) hozott létre. Konstantinápoly központtal megalakult a Latin Császárság (1204-1261). 1261-ben Palaiologosz Mihály foglalja vissza Konstantinápolyt.

Gyermekek hadjárata (1212)

5. hadjárat (1217-1221): II András magyar király vezeti, mivel apja, III. Béla ígéretet tett a pápának egy keresztes hadjárat vezetésére, de már nem érhette meg. Ez a hadjárat inkább volt ereklyegyűjtő körút, mint hadjárat, komolyabb ütközetre nem került sor.

6-7. hadjárat: IX. Lajos francia király két sikertelen hadjáratot indított (1249, 1270)

1291-ben az utolsó erőd, Akkon vára elesett, ezzel a keresztesek keleti uralma véget ért.

Bár nem klasszikus keresztes hadjáratok, de a későbbiek során is indítanak több támadást a török területek ellen, illetve Európa megvédése céljából. Ilyen hadjáratnak számítanak:

– 1396, Nikápolyi csata

– 1456, Nándorfehérvár felszabadítása

– 1514, Dózsa-féle parasztháború

– 1686, Buda visszafoglalása. Ez volt az utolsó keresztes hadjárat.

Keresztes hadjáratok hatása:

– Az európai és az arab kultúra keveredik: fejlődik a matematika, orvostudomány és a csillagászat.

– A beáramló arany, ezüst miatt fejlődik a pénzgazdálkodás. Észak-Itália kereskedelme fellendül.

– Arab hatásra újra felfedezik a görög filozófiát, elsősorban Platón és Arisztotelész munkáit.

– Új növények jelennek meg: rizs, görögdinnye, citrom.

– Megjelenik a szélmalom, így a vízimalom mellett felbukkan az új alternatíva.

– Európa keleti része is benépesül.

– Lovagrendek alakultak, amelyek a 3 szerzetesi fogadalom (tisztaság, szegénység, engedelmesség) mellé lovagi fogadalmat (betegápolás és/vagy a zarándokok védelme) is tettek:

a, Johannita lovagrend (máltai lovagrend): 1070 körül alakult betegápolással és katonai feladatokkal egészítette ki a szerzetesi fogadalmát. A Szentföldön Krak des Chevaliers, később Ciprus, Rhodosz, végül Málta lesz a székhelyük. Viseletük vörös köpeny a híres 8 ágú fehér kereszttel.

b, Templomos lovagrend: 1118-ban alakult, fő feladatként a zarándokok védelmét vállalták. Nevüket onnan kapták, hogy Salamon templomának szomszédságában feküdt a rendházuk. Bankügyleteikkel óriási vagyont halmoztak fel, ez okozta későbbi vesztüket. Fehér köpenyt hordtak, melyen vörös színű kereszt ábrája díszelgett.

c, Német (teuton, mariánus) lovagrend: 1198-ben alakult gyógyító rend. Korán elhagyták a Szentföldet. Először Magyarországon telepedtek le, később a Balti-tenger partvidékére költöztek. Országukból alakult ki később Poroszország. Ruházatukat fehér köpeny takarta, melyre fekete keresztet festettek.