Kiindulópont:
– Kádár az ’56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra
– Rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)
– Csak a módszerek enyhébbek
– Nincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is

 

„puha diktatúra”

1956-68- az új gazdasági mechanizmusig
– Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt
– 1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmát
– létrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezete
– KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezete
– a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követte
– A tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidáció
– Ezt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthat
– Kádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, velünk van” politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják – a társadalom többsége elfordul a politikától
– 1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el

Gazdaságpolitika

a) mezőgazdaság
o 1961-re befejeződött a kollektivizálás
o a földek 90%-a TSZ-ek, állami gazdaságok kezén volt
o nem volt beszolgáltatás
o engedélyezték a háztájit
o biztonságos volt az élelmiszerellátás

 

b) ipar
o több figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparra
o fennmaradt a tervutasítás s a torz iparszerkezet
o az infrastruktúrát továbbra is elhanyagolták
o a ’60-as évek második felébe kimerültek az extenzív fejlődés tartalékai – át kellett térni az intenzív fejlődésre

 

1968: az új gazdasági mechanizmus
– irányítója: Nyers Rezső
– lényege: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, maguk dönthettek a bérezésről és az értékesítésről, így részben érvényesült a piac szabályozó rendszere
– engedélyezték a második gazdaságot, lehetett másodállást vállalni, így a családok gyarapodni kezdtek
– hiányossága: mivel a rendszer ragaszkodott a teljes foglakoztatáshoz, a gazdaságtalan nehézipari üzemeket a gazdaságosaktól elvont nyereségből tartották fent

– a ’60-as években kezdődtek a lakótelep-építések, és a rendszer az életszínvonalat folyamatosan emelni akarta ïƒ
o évente emelkedtek a reálbérek
o hozzá lehetett jutni tartós fogyasztási cikkekhez
o javultak a lakásviszonyok
o 100%-os lett a társadalombiztosításban részesülők aránya
o javult az iskolázottsági szint
o általánosan elterjedt a nyaralás szokása
o bővült a külföldi utazások lehetősége

– tehát ebben az időszakban a mezőgazdasággal foglalkozók száma csökkent
– az ipari munkások aránya is nőtt
– a legdinamikusabban nőtt a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás) foglalkoztatottak száma
– a korszak nagy vívmánya volt, hogy jelentősen csökkent a szegénység

A hetvenes évek

– nemzetközi háttere:
o 1968 Csehszlovákiai beavatkozás, Brezsnyev-doktrina
o 1973, 1979 olajárrobbanás

 

– Kádár kettős félelme
o Félt Moszkvától – fokozatosan leállította az új gazdasági mechanizmust
o Félt a forradalomtól  életszínvonal emelését nem merte feladni (lakótelep-építések, ingyenes oktatás, egészségügy, államilag támogatott élelmiszer- és energiaárak)
o mindezeket külföldi hitelekből finanszírozzák

– A jólétnek azonban ára van
o Ország eladósodása
o Elhanyagolták a távközlés és úthálózat fejlesztését
o nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel
o a másod- és harmadállások következtében:
– a középkorú férfiak halálozási aránya nőtt
– nőttek a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok
– nőtt az alkoholisták száma
– sok család csak egy-két gyereket vállalt –  később az ország lakossága fogyatkozni kezdett
– nőtt a válások száma
– az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedései (pl.GYES) csak kis mértékben lassították a születések csökkenését

 

Oktatás:
– a hetvenes években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános nyolc osztályát
– az egyetemi illetve főiskolai képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé kerültünk

 

Kultúrpolitika:
– irányító: Aczél György
– „3T”: támogatás, tűrés tiltás  csak burkolt politikát tűr a rendszer
– cenzúra: tilos volt a határon túli magyarokról írni és beszélni
– gyakori volt a vallásgyakorlók hátrányos megkülönböztetése (munkahelyen, iskolában)

 

Turizmus:
– piros útlevél: szocialista országokba lehetett vele utazni
– kék útlevél: nyugati országokba lehetett vele utazni, de csak háromévente egyszer, szűk valutakerettel
– meghívólevéllel évente lehetett
– a rendőrség megtagadhatta az útlevél kiadását
– a nyugati turistáknak be kellett jelentkezniük a rendőrségen : a belügy szemmel tudta őket tartani

 

Szabadidő és sport:
– megváltozott a szabadidő eltöltésének módja
– a társadalom változásai új szórakozási formák kialakulását eredményezték
– a sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát, amelyet az 1950-es években élvezett
– a tömegsport fejlődése is elmaradt a kívánatostól

 

„Fogyasztói kultúra”:
– a magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra: farmer, rockzene, fiúk hosszú hajviselete, miniszoknya a felnőtt korosztály rosszallását is kiváltotta
– az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni
– a nehezen beszerezhető nyugati termék (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, kazetták, kvarcórák, zsebszámológép…) csempészet révén kerültek forgalomba

Értékrend és gondolkodás:
– a hetvenes évek végén ismét vizsgálni lehetett az emberek vallásosságát
– a népesség mintegy fele, a nyolcvanas években pedig már több mint fele vallotta magát vallásosnak.
– ugyanakkor az egyházak befolyása csökkent a mindennapi életre

A ’80-as években „adósságcsapdába” került az ország, így csökkent az életszínvonal, felgyorsult az infláció: mind többen látták, hogy a gazdasági problémákból csak politikai változással juthat ki az ország