Kádár-korszak mindennapjai

Kiindulópont

• Kádár az ’56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra
• Rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)
• Csak a módszerek enyhébbek
• Nincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is

„puha diktatúra”

• 1956-68- az új gazdasági mechanizmusig
• Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt
• 1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmát
• létrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezete
• KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezete
• a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követte
• A tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidáció
• Ezt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthat
• Kádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, velünk van” politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják – a társadalom többsége elfordul a politikától
• 1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el

Gazdaságpolitika

a) mezőgazdaság

• 1961-re befejeződött a kollektivizálás
• a földek 90%-a TSZ-ek, állami gazdaságok kezén volt
• nem volt beszolgáltatás
• engedélyezték a háztájit
• biztonságos volt az élelmiszerellátás

b) ipar

• több figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparra
• fennmaradt a tervutasítás s a torz iparszerkezet
• az infrastruktúrát továbbra is elhanyagolták
• a ’60-as évek második felébe kimerültek az extenzív fejlődés tartalékai – át kellett térni az intenzív fejlődésre

1968: az új gazdasági mechanizmus

• irányítója: Nyers Rezső
• lényege: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, maguk dönthettek a bérezésről és az értékesítésről, így részben érvényesült a piac szabályozó rendszere
• engedélyezték a második gazdaságot, lehetett másodállást vállalni, így a családok gyarapodni kezdtek
• hiányossága: mivel a rendszer ragaszkodott a teljes foglakoztatáshoz, a gazdaságtalan nehézipari üzemeket a gazdaságosaktól elvont nyereségből tartották fent

A ’60-as években kezdődtek a lakótelep-építések, és a rendszer az életszínvonalat folyamatosan emelni akarta.

• évente emelkedtek a reálbérek
• hozzá lehetett jutni tartós fogyasztási cikkekhez
• javultak a lakásviszonyok
• 100%-os lett a társadalombiztosításban részesülők aránya
• javult az iskolázottsági szint
• általánosan elterjedt a nyaralás szokása
• bővült a külföldi utazások lehetősége
• tehát ebben az időszakban a mezőgazdasággal foglalkozók száma csökkent
• az ipari munkások aránya is nőtt
• a legdinamikusabban nőtt a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás) foglalkoztatottak száma
• a korszak nagy vívmánya volt, hogy jelentősen csökkent a szegénység

A hetvenes évek

Nemzetközi háttere:

• 1968 Csehszlovákiai beavatkozás, Brezsnyev-doktrina
• 1973, 1979 olajárrobbanás

 

Kádár kettős félelme

• Félt Moszkvától – fokozatosan leállította az új gazdasági mechanizmust
• Félt a forradalomtól  életszínvonal emelését nem merte feladni (lakótelep-építések, ingyenes oktatás, egészségügy, államilag támogatott élelmiszer- és energiaárak)
• mindezeket külföldi hitelekből finanszírozzák

A jólétnek azonban ára van

• Ország eladósodása
• Elhanyagolták a távközlés és úthálózat fejlesztését
• nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel
• a másod- és harmadállások következtében:
  • a középkorú férfiak halálozási aránya nőtt
  • nőttek a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok
  • nőtt az alkoholisták száma
  • sok család csak egy-két gyereket vállalt –  később az ország lakossága fogyatkozni kezdett
  • nőtt a válások száma
  • az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedései (pl.GYES) csak kis mértékben lassították a születések csökkenését

Oktatás

• a hetvenes években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános nyolc osztályát
• az egyetemi illetve főiskolai képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé kerültünk

 

Kultúrpolitika

• irányító: Aczél György
• „3T”: támogatás, tűrés tiltás  csak burkolt politikát tűr a rendszer
• cenzúra: tilos volt a határon túli magyarokról írni és beszélni
• gyakori volt a vallásgyakorlók hátrányos megkülönböztetése (munkahelyen, iskolában)

Turizmus

• piros útlevél: szocialista országokba lehetett vele utazni
• kék útlevél: nyugati országokba lehetett vele utazni, de csak háromévente egyszer, szűk valutakerettel
• meghívólevéllel évente lehetett
• a rendőrség megtagadhatta az útlevél kiadását
• a nyugati turistáknak be kellett jelentkezniük a rendőrségen : a belügy szemmel tudta őket tartani

Szabadidő és sport

• megváltozott a szabadidő eltöltésének módja
• a társadalom változásai új szórakozási formák kialakulását eredményezték
• a sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát, amelyet az 1950-es években élvezett
• a tömegsport fejlődése is elmaradt a kívánatostól

„Fogyasztói kultúra”

• a magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra: farmer, rockzene, fiúk hosszú hajviselete, miniszoknya a felnőtt korosztály rosszallását is kiváltotta
• az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni
• a nehezen beszerezhető nyugati termék (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, kazetták, kvarcórák, zsebszámológép…) csempészet révén kerültek forgalomba

Értékrend és gondolkodás

• a hetvenes évek végén ismét vizsgálni lehetett az emberek vallásosságát
• a népesség mintegy fele, a nyolcvanas években pedig már több mint fele vallotta magát vallásosnak
• ugyanakkor az egyházak befolyása csökkent a mindennapi életre

A ’80-as években „adósságcsapdába” került az ország, így csökkent az életszínvonal, felgyorsult az infláció: mind többen látták, hogy a gazdasági problémákból csak politikai változással juthat ki az ország.