Hirdetés
Hirdetés

Kádár-korszak mindennapjai

7 perc olvasás
Kádár János

Kiindulópont

  • Kádár az ’56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra
  • Rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)
  • Csak a módszerek enyhébbek
  • Nincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is

„puha diktatúra”

  • 1956-68- az új gazdasági mechanizmusig
  • Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt
  • 1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmát
  • létrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezete
  • KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezete
  • a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követte
  • A tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidáció
  • Ezt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthat
  • Kádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, velünk van” politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják – a társadalom többsége elfordul a politikától
  • 1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el

Gazdaságpolitika

a) mezőgazdaság

  • 1961-re befejeződött a kollektivizálás
  • a földek 90%-a TSZ-ek, állami gazdaságok kezén volt
  • nem volt beszolgáltatás
  • engedélyezték a háztájit
  • biztonságos volt az élelmiszerellátás

b) ipar

  • több figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparra
  • fennmaradt a tervutasítás s a torz iparszerkezet
  • az infrastruktúrát továbbra is elhanyagolták
  • a ’60-as évek második felébe kimerültek az extenzív fejlődés tartalékai – át kellett térni az intenzív fejlődésre

1968: az új gazdasági mechanizmus

  • irányítója: Nyers Rezső
  • lényege: a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, maguk dönthettek a bérezésről és az értékesítésről, így részben érvényesült a piac szabályozó rendszere
  • engedélyezték a második gazdaságot, lehetett másodállást vállalni, így a családok gyarapodni kezdtek
  • hiányossága: mivel a rendszer ragaszkodott a teljes foglakoztatáshoz, a gazdaságtalan nehézipari üzemeket a gazdaságosaktól elvont nyereségből tartották fent

A ’60-as években kezdődtek a lakótelep-építések, és a rendszer az életszínvonalat folyamatosan emelni akarta.

  • évente emelkedtek a reálbérek
  • hozzá lehetett jutni tartós fogyasztási cikkekhez
  • javultak a lakásviszonyok
  • 100%-os lett a társadalombiztosításban részesülők aránya
  • javult az iskolázottsági szint
  • általánosan elterjedt a nyaralás szokása
  • bővült a külföldi utazások lehetősége
  • tehát ebben az időszakban a mezőgazdasággal foglalkozók száma csökkent
  • az ipari munkások aránya is nőtt
  • a legdinamikusabban nőtt a harmadik szektorban (szolgáltatás, kereskedelem, egészségügy, kultúra, oktatás, közigazgatás) foglalkoztatottak száma
  • a korszak nagy vívmánya volt, hogy jelentősen csökkent a szegénység

A hetvenes évek

Nemzetközi háttere:

  • 1968 Csehszlovákiai beavatkozás, Brezsnyev-doktrina
  • 1973, 1979 olajárrobbanás

 

Kádár kettős félelme

  • Félt Moszkvától – fokozatosan leállította az új gazdasági mechanizmust
  • Félt a forradalomtól  életszínvonal emelését nem merte feladni (lakótelep-építések, ingyenes oktatás, egészségügy, államilag támogatott élelmiszer- és energiaárak)
  • mindezeket külföldi hitelekből finanszírozzák

A jólétnek azonban ára van

  • Ország eladósodása
  • Elhanyagolták a távközlés és úthálózat fejlesztését
  • nagyvonalú szociális intézkedések bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel
  • a másod- és harmadállások következtében:
    • a középkorú férfiak halálozási aránya nőtt
    • nőttek a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok
    • nőtt az alkoholisták száma
    • sok család csak egy-két gyereket vállalt –  később az ország lakossága fogyatkozni kezdett
    • nőtt a válások száma
    • az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedései (pl.GYES) csak kis mértékben lassították a születések csökkenését

Oktatás

  • a hetvenes években az alapfokú oktatásban áttörés következett be: a felnőtt népesség többsége elvégezte legalább az általános nyolc osztályát
  • az egyetemi illetve főiskolai képzésben részesülők aránya alapján viszont az európai sereghajtók közé kerültünk

 

Kultúrpolitika

  • irányító: Aczél György
  • „3T”: támogatás, tűrés tiltás  csak burkolt politikát tűr a rendszer
  • cenzúra: tilos volt a határon túli magyarokról írni és beszélni
  • gyakori volt a vallásgyakorlók hátrányos megkülönböztetése (munkahelyen, iskolában)

Turizmus

  • piros útlevél: szocialista országokba lehetett vele utazni
  • kék útlevél: nyugati országokba lehetett vele utazni, de csak háromévente egyszer, szűk valutakerettel
  • meghívólevéllel évente lehetett
  • a rendőrség megtagadhatta az útlevél kiadását
  • a nyugati turistáknak be kellett jelentkezniük a rendőrségen : a belügy szemmel tudta őket tartani

Szabadidő és sport

  • megváltozott a szabadidő eltöltésének módja
  • a társadalom változásai új szórakozási formák kialakulását eredményezték
  • a sport elvesztette azt a kiemelt támogatottságát, amelyet az 1950-es években élvezett
  • a tömegsport fejlődése is elmaradt a kívánatostól

„Fogyasztói kultúra”

  • a magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra: farmer, rockzene, fiúk hosszú hajviselete, miniszoknya a felnőtt korosztály rosszallását is kiváltotta
  • az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni
  • a nehezen beszerezhető nyugati termék (orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, kazetták, kvarcórák, zsebszámológép…) csempészet révén kerültek forgalomba

Értékrend és gondolkodás

  • a hetvenes évek végén ismét vizsgálni lehetett az emberek vallásosságát
  • a népesség mintegy fele, a nyolcvanas években pedig már több mint fele vallotta magát vallásosnak
  • ugyanakkor az egyházak befolyása csökkent a mindennapi életre

A ’80-as években „adósságcsapdába” került az ország, így csökkent az életszínvonal, felgyorsult az infláció: mind többen látták, hogy a gazdasági problémákból csak politikai változással juthat ki az ország.

Hirdetés


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!