Egypárti diktatúra működése a gazdasági cél a Rákosi-korszakban út Nagy Imréig

Az egypárti diktatúra működése a gazdasági cél és a mindennapok jellemzői a Rákosi-korszakban

Az egypárti uralom kiépülése

• 1947 őszétől a kommunista párt, Sztálin új irányvonalának megfelelően, felgyorsította az egypárti uralom kiépítését
• A névleg még koalíciós, de már kommunisták irányította kormány 1947. őszén államosította a nagybankokat és a hozzájuk tartó ipari és kereskedelmi vállalatokat, majd 1948. márciusában minden, 100 főnél több munkást foglalkozó ipari üzemet
• Bezárt a Tőzsde, s egyidejűleg mindenhatóvá vált az Országos Tervhivatal
• A lakosság megismerkedett az állami kereskedelmi vállalatokkal:
• a Közérttel
• a Röltexszel
• Patyolattal
• nyarán 6500 egyházi iskola került állami tulajdonba, létrejött az egységes állami közoktatás
• szeptemberében megalakult az ÁVH
• 1947-48. fordulójára az ellenzéki pártok kénytelenek voltak beszüntetni működésüket
• A koalíciós pártokból /FKGP, SZDP, NPP/ kiszorították a kommunistákkal szemben álló politikusokat à sokan emigráltak
• decemberében Mindszenty prímásérsek koholt perben életfogytiglan börtönre ítélték
• Utoljára maradt a két munkáspárt egyesítése, 1948. júniusában létrejött a Magyar Dolgozók Pártja /MDP/
• Valójában a szociáldemokrata párt beolvasztásáról beszélhetünk
• az új párt programja kommunista program volt, a vezetők többsége az MKP-ból kerül ki
• Az MDP főtitkára Rákosi Mátyás lett
• 1949-ben megalakult a Népfront, melynek pártjai közös listán indultak a májusi választásokon
• A Népfront elnöke Rákosi, főtitkára Gerő Ernő volt
• 1949 augusztus 20-án elfogadott ”sztálini alkotmány” rögzítette
• „munkásosztály marxista-leninista pártja társadalom vezető ereje”
• Az államforma a népköztársaság lett
• Az állam élén az Elnöki Tanács állott, és annak elnöke törvényerejű rendeleteivel még a látszatparlament is kiiktatta

A diktatúra évei

• Rákosi Mátyás /1882-1971/ „Sztálin legjobb magyar tanítványának” tartották
• Rövid uralma alatt Sztálinéhoz hasonló személyi kultuszt épített ki
• Tudta, hogy hatalma Moszkva akaratától függ, ezért teljesítette, sőt túlteljesítette a szovjet elvárástokat
• Mögötte a második ember, Gerő Ernő a gazdasági területet irányította, Farkas Mihály a hadsereget és a rendőrséget, Révai József az ideológiát és a kultúrát
• szeptemberében Rajk Lászlót és társait halálra ítélték, kémkedés és más „népellenes” bűntettek vádjával
• 1950-ben összevonással 19 megyét szerveztek
• Kiépült a tanácsrendszer, hihetetlenül felduzzadt a hivatalnoki és alkalmazotti létszám
• A tanácsok nem önkormányzati, hanem a központi akaratot végrehajtó szervek voltak
• Megkezdődtek a kitelepítések, létrejöttek az internálótáborok
• januárjában megindult az első ötéves terv, melynek irreális tervmutatói igen megnehezítették a munkásság javára
• A fogyasztási cikkek, a könnyűipar termékek mennyisége, minősége elmaradt a lakossági igényektől à a kisipar és a kereskedelem gyakorlatilag elsorvadt
• A hidegháborús helyzet a mezőgazdaság fejlődését is meghatározta
• megkezdődött a szovjet mintájú átszervezés
• Az első ötéves terv először csak részleges társadalmasítást írt elő, végül a termőterület 80%-át kívánták 1954-re szocializálni à ennek az átalakításnak sem személy-tudati, sem tárgyi feltételei nem voltak meg, maradt a terror
• A harc első lépése a kulákok ellen irányult
• Általában a földterület nagysága, a gépesítés foka, bérmunka igénybevétele stb. döntött
• Adózással, zaklatással, perekkel felszámolták az árutermelő középparasztságot
• Hadikommunizmusra emlékeztető módszereik következtében a kisparasztság is a megsemmisülés szélére jutott
• Az iskolák államosításával a marxizmus-leninizmus szellemében történt a tanítás
• A mozik, színházak is az állam kezébe kerültek, a népnevelés eszközei lettek
• Az irodalomban, a művészetekben a szocialista realizmus uralkodott el

Nagy Imre fellépése

• márciusában meghalt Sztálin, júniusban Moszkvába hívták Rákosit és több más vezetőt, ahol keményen megbírálták addigi politikájukat
• Rákosi megtartotta pártfőtitkári tisztségét, de a miniszterelnöki posztot át kellett engednie Nagy Imrének, aki reformokat akart
• Az új kormányfő júliusban az Országgyűlésnek terjesztette be programját
• amnesztia a kevésbé súlyosan elítélteknek
• a kitelepítések, internálások megszüntetése, az internálótáborol felosztása
• a paraszti termelés és tulajdon biztonságának megteremtése, a magánvállalkozások engedélyesése
• a kulákok zaklatásának, a kuláklistának s az erőszakos tsz-szervezésnek a megszüntetése, a termelőszövetkezetekből ki lehet lépni
• a nehézipar erőltettet ütemű fejlesztésének visszafogása, az életszínvonal emelése
• Rövidesen kiderült, hogy Rákosi és a pártapparátus minden áron akadályozza a reformok végrehajtását
• A főtitkárnak sikerült a szovjet vezetést Nagy Imre ellen hangolni
• 1954-55 fordúlóján Moszkva támogatásával a Rákosi-Gerő csoport ismét magához ragadta a teljes hatalmat, s visszatért az 1953. előtti politikához
• Újrakezdték a tsz-szervezését, a nehézipar fejlesztését, a kulákok megszorítását
• Nagy Imrét 1955. tavaszán leváltották miniszterelnöki tisztéből, kizárták a pártvezetésből, sőt a pártból is
• Bolsevik szokás szerint Nagy Imrének „önkritikát” kellett volna gyakorolni, megtagadni „eretnek” nézetei, vezekelni „bűneiért” à erre nem volt hajlandó
• A leváltott kormányfő így egyre népszerűbbé, sokak reménységévé, Rákosi ellenzékének vezetőjévé vált.
• tavaszán megint megváltozott a helyzet, előbb Moszkvában, utána Budapesten,
• Rákosi helyzete mind tarthatatlanabbá vált, a kiszabadult szellemet nem lehetett visszkényszeríteni a palackba
• A reformkommunisták vezetőjüknek Nagy Imrét tekintették