1. A francia abszolutizmus bukásának okai:

a) a merkantilizmusból megerősödő polgárság politikai hatalmat akart (a király a beszedett adókból merkantilista kölcsönt adott manufaktúrák létesítéséhez, melyet a tőkésnek vissza kellett fizetnie)
b) terjedtek a felvilágosodás eszméi, melynek keretében a polgárság hatalmának jogosságát magyarázta
c) például szolgált az angol polgári forradalom és az amerikai függetlenségi harc és polgári forradalom
d) az abszolút módon uralkodó királyok (XV., XVI. Lajos) fényűző élet módja a lakosság nyomorával szemben
e) a nyomor miatt társadalmi elégedetlenség (városi szegények és nincstelen parasztok részéről)
f) az ipar kapitalizálódott, de a mezőgazdaságra a feudális nagybirtok a jellemző
g) az irányítás és politikai beleszólás joga a születési előjogok alapján a nemességnek és a papságnak volt

 

2. A francia polgárság, mely a társadalom 96 % – a, politikai hatalmat akart kialakult a 3. rend, a polgárság rendje

 

3. További gondok:

a) a kenyér árának növekedésével a társadalmi elégedetlenség is nőtt
b) a nemesség egyre nehezebben tudott megélni, mert:

– közterheket nem akart viselni
– rendi gyűlésre nem hívta a király

c) a polgárság egy része egyre jobban gazdagodott, erősödött
d) az ország importja nőtt, exportja nem a külkereskedelmi mérleg negatív és adósságait nem tudta fizetni

 

4. 1789-ben a király összehívta a rendi gyűlést, hogy új adókat szavaztasson meg

 

5. A polgárok kivonultak és Versailles-ben megalakították a Nemzetgyűlést (Labdaházi eskü)

 

6. A rendi gyűlésen a szavazás aránytalan volt, a polgárság rendenkénti szavazás helyett fejenkénti szavazást követelt:

papság 300 igen
nemesség 300 igen
polgárság 600 nem

 

7. A király zsoldossereget vont a Versailles köré, katonailag fenyegetett