Földrajzi felfedezések következményei és a világgazdaság kialakulásának folyamata a “hosszú” 16. században

I. Okai

• Az 1300-as évektől válság jellemezte Európát, majd a 15. század közepétől lassú fejlődés indult meg, amely elősegítette a feudalizmus bomlását és a kapitalista viszonyok kialakulását. Az ipar és a mezőgazdaság is fejlődött, a népesség növekedett (humanizmus és reneszánsz időszaka). A fejlődés serkenti a kereskedelmet, mert Nyugat-Európa nem tudja elég élelemmel ellátni lakosságát, Kelet-Európának-nak pedig iparcikkre van szüksége  → kontinentális munkamegosztás, lebonyolítója: atlanti-parti hajózás. Kereskedelemhez szükséges feltétel a nemesfém, mint csereeszköz  – HIÁNYZIK!!!
• Aranyéhség: Európában nem volt elegendő nemesfém, mert a távol-keleti kereskedelem által Ázsiába áramlott, és kimerültek a bányák. A pénznek közvetítő szerepe volt, az arany hiánya gátolta a gazdaság fejlődését.
• Népesség jelentős növekedése, kevés a hely.
• Élelmiszerhiány, melyet az Újvilágból beáramlott növények oldottak meg.
• 1453 → törökök elfoglalták Bizáncot, elzárták a Földközi-tengeren az európai kereskedők útját, így lefölözték a kereskedelem hasznát → a kereskedők új kereskedelmi utakat voltak kénytelenek keresni.
• 1492-ben megtörtént az arabok kiűzése az Ibériai-fsz-ről. (Spo visszafoglalja Granadát a móroktól[1], ezzel véget ért a reconquista[2].). A felgyülemlett spanyol és portugál erőt le kellett vezetni. Az uralkodó támogatta a felfedezéseket[3].
• Marco Polo utazásai (~1200): kialakult a mesés kelet képzete, ez is vonzerő volt.

II. Feltételei

Végbement egy természettudományi és technikai fejlődés: hosszú tengeri útra alkalmas hajó léte, iránytű, térképészet fejlődése.

• Toscanelli-féle térkép: a Föld gömb alakú (1474)
• iránytű[4]
• caravella[5]
• tűzfegyverek korszerűbbek lesznek

III. Nagy földrajzi felfedezések

III./1 Portugál expedíciók (óvatosak, csak Afrika partjai mentén hajózva akarnak Indiába jutni)

• 1471: portugálok átlépik az Egyenlítőt
• 1487: megkerülik a Jóreménység-fokát (Bartolomeu Diaz)
• 1498: Vasco de Gama (portugál) Afrikát körülhajózva eljut Nyugat-Indiába (Indiába vezető keleti vízi utat megnyitotta, 1869-ig, a Szuezi-csatorna megépítéséig ezen az útvonalon bonyolódik le Európa és Ázsia között a kereskedelem).
• 1492: VIII. 3 – X. 12.: Kolumbusz Kristóf[6] első útja, (Santa Maria, Niña, Pinta) Cadizból indult el és Indiába akart eljutni, ehelyett az Újvilág felfedezése Þ (spanyolok előretörése), okt. 12-én szállt partra Guanahani szigetén. Újkor kezdete!!!
• 1493-96. Kolumbusz 2. útja, Puerto Rico és Jamaica, hozza a kukoricát.
• 1498-1500. Kolumbusz 3. útja (venezuelai partok) → arany, ezüst, drágakövek, növényi és ásványi anyagok, olcsó munkaerő, beláthatatlan lehetőségek, gigantikus haszon.
• 1502-1504. 4. útja: eljut Panamába
• 1519. VIII – 1522. IX.: Fernando Magellán (portugál hajós, spanyol szolgálatban) expedíciója a Föld körül (Magellán az út során meghal, 18 ember (265-ből) és 1 hajó (5-ből) tér vissza sikeresen, elsőként körülhajózva a Földet és felfedezi a Fülöp-szigeteket). Bebizonyosodik, hogy a Föld valóban gömb alakú!

III/2 Spanyol expedíciók

• 1492. VIII. 3 – X. 12.: Kolumbusz Kristóf[1] első útja, (Santa Maria, Niña, Pinta) Cadizból indult el és Indiába akart eljutni, ehelyett az Újvilág felfedezése Þ (spanyolok előretörése), okt. 12-én szállt partra Guanahani szigetén. Újkor kezdete!!!
• 1493-96. Kolumbusz 2. útja, Puerto Rico és Jamaica, hozza a kukoricát.
• 1498-1500. Kolumbusz 3. útja (venezuelai partok) Þ arany, ezüst, drágakövek, növényi és ásványi anyagok, olcsó munkaerő, beláthatatlan lehetőségek, gigantikus haszon.
• 1502-1504. 4. útja: eljut Panamába
• 1519. VIII – 1522. IX.: Fernando Magellán (portugál hajós, spanyol szolgálatban) expedíciója a Föld körül (Magellán az út során meghal, 18 ember (265-ből) és 1 hajó (5-ből) tér vissza sikeresen, elsőként körülhajózva a Földet és felfedezi a Fülöp-szigeteket). Bebizonyosodik, hogy a Föld valóban gömb alakú!

IV. Felfedezések következményei

• Európába nemesfém áradat indul meg
• új növények: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, napraforgó, ananász, tök, gyapot, kaucsuk, kakaó, kinin, vanília.
• új területek: bányák, cukor-, gyapot-, dohányültetvények: az indiánok gyengének bizonyultak a rabszolgamunkára Þ rabszolga kereskedelem Afrikából Amerikába.
• A világ első felosztása rendkívül hamar megtörtént: 1494 – Tordesillasi szerződés[7]
• → (A Zöldfoki szigeteknél húzták meg a határvonalat).  

Portugálok

• Kis nép lévén nem rendelkezve megfelelő katonai erővel csak kereskedelmi telepeket hoztak létre, és innen próbáltak irányítani.

Spanyolok

Elfoglalt területek:

• 1519. Cortez (sp) partra száll Mexikóban és elfoglalja az Azték Birodalmat.[8]
• 1531. Pizarro (sp) partra száll Dél-Amerikában, hogy meghódítsa az Inka Birodalmat.

Megsemmisítették a Közép- és Dél-Amerikai civilizációkat: maják, aztékok, inkák. → Mezőgazdaságilag rendkívül fejlettek voltak, sűrűn lakott településekben laktak. A tűzfegyvereket vesztükre nem ismerték.

• A spanyolok gyarmatokat hoztak létre, megindul a nemesfém kiáramlása. Indiánokat dolgoztattak halálra, majd 1562-től afrikai négereket hurcoltak be.  → Rabszolga kereskedelem.

 Magyarország helyzete

A nemzetközi munkamegosztás következtében Magyarországon  is a mezőgazdaság, elsősorban az állattenyésztés és a bortermelés került előtérbe, ez káros volt az ipar számára. Emellett emelkedett a gabona iránti kereslet is → agrárkonjunktúra[9] → a földesurak növelték az allódiumok területét + emelték a robotot + növelték a jobbágyok terményadóját + kialakult a második jobbágyság[10]  → növekedett a főnemesség hatalma.