A hűbériség kialakulása

A föld

A középkorban a hatalom alapját a földbirtok jelentette, melyek jelentős része a királyok birtokában volt:

• Híveiknek adományozták, hogy tudjanak kormányozni (katonáskodásért, hivatalok betöltéséért adott birtok a hűbérbirtok)
• Kezdetben a megadományozott halálával, vagy ha nem teljesítette kötelezettségét visszakerült az adományozóhoz (beneficium)
• Később örökölhetővé, sőt továbbadhatóvá vált (feudum)

Később az adományozottak is adományoztak, ezáltal egy alá-fölérendeltségi viszony alakult ki (hűbéri lánc). A hűbérúr és a hűbéres kölcsönös fogadalmat tett a hűségre és feladataik teljesítésére, ez volt az ún. hűbéri eskü. A király akaratát hűbéresei teljesítették saját hűbéreseik segítségével.

A jobbágyság

Századok alatt létrejött egy új, alávetett réteg a jobbágyság. Leginkább a szabad germán parasztokból, a colonusokból és a volt germán rabszolgákból lesznek jobbágyok, hiszen az idők során lesüllyednek. A szabad germán parasztok lesüllyedésének okai:

• Katonai szolgálattal tartoztak, ugyanakkor drágult a felszerelés
• Védelem alá helyezi magát, cserébe felajánlja saját földjét

A jobbágy jogai

• Jobbágytelek használata és örökítése
• Szabad költözési jog
• házhely, ház, szerszámok
• a termény nagyobbik részét megtarthatja

Szolgáltatásokkal tartozott a föld tulajdonosának

• robot
• terményjáradék, később pénzjáradék
• ajándék
• tized az egyháznak

Hűbériség a középkorban

A Nyugatrómai Birodalom bukását (476) követően a Nyugat önellátó nagybirtokokra, más néven uradalomra esett szét:

• földjei a nagybirtokos tulajdonában
• lakói a nagybirtokos fennhatósága alatt állnak
• földek egy részén a földesúr gazdálkodott: majorság
• másik részén a jobbágyok: jobbágytelek